Képviselőházi napló, 1939. II. kötet • 1939. szeptember 15. - 1939. november 14.
Ülésnapok - 1939-39
274 Az országgyűlés képviselőházának 39 Akkoriban, 1920-ban, 1921-lben, 1924-ben és 1925-ben az egész Duna-medencét, sőt egész Európát foglalkoztatta ez a kérdés. Amilyen kicsi a kérdés, olyan nagy hullámokat vert fel, úgyannyira, hogy közöttünk, akik Csehszlovákiában a, cseh uralom ellen küzdöttünk, szintén felvetődött az az eszme, hogy nekünk is jó volna csatlakoznunk ehhez az irányhoz. 1924-ben éppen engem bízott meg pártunk azzal, hogy menjek le Zágrábba Radieshoz s ezekről a kérdésekről tárgyaljak vele. Magyarországról abban az időiben — érthető okokból — nem lehetett szólni. Radics magáévá tette a gondolatot. Elhatároztuk, hogy éppen a parasztprogramm alapján biztosíthassunk békés, szabad fejlődést a Duna-medence népei között. Elhatározta Radics, hogy Csehszlovákiába jön, és a cseheket kikapcsolva, Szlovenszkó részéről, tekintettel, hogy Hodzsa a kormánypárti agrárgondolat reprezentánsa volt, Hlinkával és Kárpátalján Kurtyák Jánossal, valamint a horvát parasztokkal indítjuk meg ezt a munkát. Sajnos azonban, amint a t. Ház mindén tagja nagyon jól tudja, Radics tragikus halála megakadályozta, hogy annak idején tovább vigyük ezt a kérdést. Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. Demkó Mihály: Tisztelettel kérek húsz perc meghosszabbítást. Elnök: Méltóztatnak a kért meghosszabbítást megadni? (Igen.) A Ház a meghosszabbítást megadja. Kérnem kell azonban képviselő urat, hogy — bármennyire érdekesek is fejtegetései — méltóztassék közeledni a tárgyalás alatt álló javaslathoz. Demkó Mihály: Ennek a gondolatnak képviselői akkoriban a következők voltak: Magyarországon nagyatádi Szaíbó István, a horvátoknál Radics, nálunk Kurtyák, a lengyeleknél Vitos, a bolgároknál Sztambulinszki, Ausztriában pedig — ezt is hozzá számítottuk — Schussnigg-, a cseheknél Svehla, a szlovákoknál Hodzsa, Romániában a magyar politikai iskolában járt Maniu és vele kapcsolatban Michalache, a román parasztoknál. Azt hiszem, ha ez a gondolat, a Duna-medencének paraszti alapon való megszervezése szélesebb körben megindult volna, vagy ma megindulna, lényegesen megkönnyítené a Dunamedence népeinek egyesülését ós békés fejlődését. Ebben a munkában a magyar nemzet, főkép a magyar parasztságot látom predesztinálva arra, hogy mint a terület fókusza, mint a terület legjobb földje, vegye át a primátust, ezen az alapon is indítsa meg a munkát és foglalja el azt a helyet, amelyet ezer éven át betöltött, amely méltán megilleti. (Paczolay György: Ezért kell erős parasztság!) Én is azt mondom János Áronnal, hogy Magyarország nem vonhatja ki magát az európai fejlődésből és ha megpróbálja magát kivonni, annak csak a nemzet vallja kárát. (Mezey Lajos: Sohasem vontuk ki magunkat az európai fejlődésből! — Zaj és ellenmondások a baloldalon. — Paczolay György: Hol vannak a nyugati agrárreformok és hol tartunk mi? —• Elnök csenget.) Konstatálomhogy a Magyarországot körülvevő népeknél a parasztság és a föld kérdésének megoldása jobb a magyarországinál, ezt úgy kell utolérnünk, hogy ott necsak megálljunk, hanem el is hagyjuk őket. Tisztelt Ház! A javaslatot elfogadom. Nem mintha nem volnának kívánnivalóim és mintha . ülése 1939 október 17-én, kedden. száz százalékig kielégítene .bennünket, hiszen mindenki bevallja, hogy ez csak kezdet, amely szélesedni fog. Azért fogadom el, mert alapot látóik benne, amely szélesedni fog; elfogadom azért, mert bizalmam van a miniszter úr iránt, amit f abból merítek, hogy úgy az ellenzék, mint a kormánypárt egyforma bizalommal viselte tik iránta. (Meskó Zoltán: Na nem egészen, csak az egyénisége iránt! — Felkiáltások a jobboldalon: Megérdemli a bizalmat! — Folytonos zaj.) , Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! (Pándi Antal: A mi dicséretünk többet ér! — Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) — Kértem a képviselő urakat, méltóztassanak csendben maradni, ez vonatlkozik Pándi képviselő úrra is. Demkó Mihály: Elfogadom pedig a javaslatot legfőképpen azért, mert a magyarorosz nép évszázadokon keresztül, jóban-rosszban mindig ott volt a magyar nemzet teste mellett és mi is őseink útján óhaj tűnik haladni. Ma amikor Európa és hazánk felett viharfelhők gyülekeznek, ebben a kérdésben is teljesen szolidarisak akarunk lenni a magyar nemzettel, a magyar kormánnyal és a széthúzást, a béke bontást majd a jobb időkre, a jövőire hagyjuk, amikor erre elég időnk lesz. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon és a baloldalon, szónokot többen üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? Spák Iván jegyző: Csoór Lajos! Csoór Lajos: T. Ház! A magam részéről nem általánosságnkat, hanem konikrét határozati javaslatokat' leszek bátor a javaslathoz előterjeszteni. Az általánosságokat, az általános bírálatot kormánypárti és ellenzéki oldalról adatok felsorakoztatásával t. képviselőtársaim már kimerítették. Ebből megállapíthatjuk, hogy megenyhült légkörben tárgyaljuk a törvényjavaslatot, aminek magyarázata az, hogy ez a javaslat, (Maróthy Károly: Néma közöny közepette tárgyaljuk!) hogy ez a javaslat azokkal a módosításokkal, amelyeiket a többségi párt részéről már elfogadottaknak nyilvánítottak, bizonyos mértékben megjavult. Igen lényeges javításokat tartalmaz az előző javaslatihoz képest a többségi párt módosítása. Hogy például megemlítsem, kimondja, hogy a kishaszonbérleti földeket már a következő esztendőben és minden területi korlátozás nélkül meg lehet váltani, szemben az előző javaslattal, amely 100 katasztrális hold területet kívánt együvé és 10 esztendei határidőt kötött ki. (Maróthy Károly: Milyen feltételekkel?!) El kell ismerni, hogy már eddig is több ilyen lényeges módosítás és javítás történt ezen a javaslaton. Éppen ezért, miután úgy látom, hogy a többség részéről van bizonyos hajlandóság ennek az eredetileg sok tekintetben kifogásolható javaslatnak a módosítására, bátor leszek előterjeszteni még további módosító határozati javaslatokat, abban a reményben, hogy ezzel a szellemmel talán el tudjuk érni azt, hogy ez a javaslat mégis csak elfogadható javaslattá váljék. Azért is előterjesztem ezeket a módosító határozati javaslatokat, mert az elmúlt héten a felszólalt igen t. kormánypárti képviselőtársaim szavaiban foglalt gondolatokat foglalom össze határozati javaslataimban. Az itt felszólalt kormán vpárti kén viselő uraknak a miniszter lír és képviselőtársaim, az ellenzék és a kormánynárt mind siettek gratulálni, tapsoltak nekik és igazán megérdemelték a gratulációt és a tapsot, de szeretném.
