Képviselőházi napló, 1939. II. kötet • 1939. szeptember 15. - 1939. november 14.

Ülésnapok - 1939-39

Az országgyűlés képviselőházának 39. ülése 1939 október Í7-én

} ked&en. 2T5 ha ezeket a szavakat gyakorlati tényekre változtatnánk át, amivel a javaslatot tényleg elfogadhatóvá tennénk, En magam addig a javaslat ellen szavazok, amíg ezek az általam kívánt es a javaslatba szerintem leltetlenui beiilesztnetö módosítások, illetve határozati javaslatok el nem fogadtatnak és a javaslatba ue nem kerülnek. Első határozati javaslatom a törvényjavaslat 3. ^-ával kapcsolatos, s azokhoz az intézkedésekhez illeszkedik, amelyek a földek szaporításáról, igénybevételéről szólnak. A felszólalók valamennyien hangoztatták, hogy minél több földet kell a nép kezére juttatni. Éppen ezért én olyan javaslatokat kívánok előterjeszteni, amelyek beilleszthetők a törvényjavaslat keretébe is és egyúttal biztosítják, hogy tényleg minél több földet juttathassunk a nép kezére. Első határozati javaslatom a következőképpen szól (olvassa): »1. A 3. § (1) bekezdésében megjelölt vállalati ingatlanok a külföldön tartózkodók és idegen állampolgárok ingatlanaival egyenlő elbánásban részesüljenek a háborús nyereségből szerzett ingatlanok^ (Meskó Zoltán: Ügy van!) »és mindezek az ingatlanok, területi terjedelemre tekintet nélkül és minden százalékos korlátozás nélkül, teljes egészükben igénybevehetők legyenek. Egyetlen mentesítő körülménynek csak az tekinthető, ha az ingatlanra három éven belül új ipari vállalatot alapítanak, s ebben az esetben is csak erre a célra szükséges ingatlanok hagyhatók meg. 2. Az egész szakaszban és általában az átengedés nemcsak kishaszon bérleti, hanem általában »birtokpolitikai« célokra mondas«ék ki. 3. Egyházi, alapítványi, egyleti alap, stb. birtokok bérbeadás esetén — beleértve a már fennálló bérleteket is — teljes egészükben csak kishaszonbérletekbe adhatók legyenek, ezen birtokoknál a kishaszonbérlet csak akkor változtatandó át tulajdoni megváltásra

s ha az ingatlan tulajdonost cserél, vagy rendeltetése megváltozik. Az egyszer behelyezett kishaszonbérlőknek továbbra is előbérleü jog biztosítandó. 4. Minden egyéb birtoknál a földbirtokpolitikai célok megvalÓRÍtásár.ál az erdőbirtoktulajdon is meghatározandó kulcs szerint figyelembe veendő Birtokpolitikai célokra csak mezőgazdasági művelési ágú ingatlanok használandók ugyan fel, a mezőgazdiasági művelési ágú ingatlanokból azonban az egyébként teljes egészében meghagyandó erdőbirtok nagysága arányában nagyobb százalék veendő igénybe. 5. A 6. bekezdés, 3. b) pontjával ellentétben a ibelterjes gazdálkodáshoz szükséges t nagyobb munkáslétszám ne nagyobb mentesítési kedvezményre jogosítson, hanem kötelezően előírandó, hogy a megmaradó nagyobb birtok oly minimális munkáslétszámot köteles foglalkoztatni, mely szerint a mezőgazdasági terület minden 15 kat. holdján egy állandó gazdasági alkalmazott tartandó. Ezt meghaladóan foglalkoztatott munkáslétszám megfelelő adókedvezményre nyújtson jogalapot. (Meskó Zoltán: Helyes!) Mélyen t. Képviselőház! Ennek a határozati javaslatomnak lényege az, hogy a vállalati birtokokat, a részvénytársasági birtokokat teljes egészükben méltóztassék a föld népének kezére juttatni. Semmi érdek nem szól a mellett, hogy anonim társulatok egy darab földet is bírjanak a magyar földből akkor, amikor mi loldbirtokpoliLikat akarunk a p&rasiíibag' szamara csinálni, ö azi hiszem, seuKi sem kitogasoljíi azt, ha a részvénytársasági birtokokkal együvé veszem a hauorus nyereségből szerzett ingatlanokat. Amíg a mi fajtánk künn a háborúban vérzett es a lába leiagy ott, addig voltak, akik itthon vagyonokat, lölubirtokokat szereztek az első földreform ütjan nagyon erős képviseletek által. Jüzeket a földeket ue mentesítsék. Méltóztassék ezeket liasoníóképpen teljes egeszében igénybe venni, a parasztság részére. itt azt a mentesítési körülményt, hogy az iparvállalatok részére bizonyos íöldteruletét meghagyjunk, helyesnek és szükségesnek azért tartom, mert országunk népessége olyan sűrű, hogy löldbirtokpolitikával elhelyezni nem fogjuk tudni. Feltétlenül szükséges, hogy iparosodásunk bizonyos irányban lényegesen kifejlődjék és haladjon, éppen azért a munkaalkalmak teremtése érdekében kívánatosnak tartom azt, hogy ha már mentesítünk földbirtokokat, akkor azok legyenek kötelezve arra, hogy más munkaalkalmakat is teremtsenek, tehát iparvállalatokat létesítsenek. Mélyen t. Képviselőház! Ebben a javaslatomban azt kérem továbbá, hogy ne kishaszonbérleti célokról beszéljünk, hanem általában birtok politikai, célokról. Mind kormánypárti, mind ellenzéki oldalról hangoztatták összes képviselőtársaim, hogy a kishaszonbérlet nem elégíti ki a falu népének igényét, éppen azért kifejezetten ^birtokpolitikáról kell beszélnünk, hogy abba bele lehessen magyarázni a tulajdoni juttatást is, a kishaszonbérletet is. Ne legyen tehát a dolognak az a színezete, hogy mi csak kizárólag kisbérletet akarunk létesíteni. Az egyházi, alapítványi és hasonló célbirtokokat én a magam részéről ilyen esetleges rendezésnek, mint amilyen ebben a javaslatban van, nem tenném ki. (Meskó Zoltán: Nagyon helyes!) En nem nyúlnék ilyen véletlenül, ilyen váratlanul az egyházi és egyéb célvagy ónokhoz, (Meskó Zoltán: Helyes!) mert azok olyan nagy értéket képviselnek, amelyeket mi egy ilyen ex abrupto rendelkezéssel nem bolygathatunk meg. Kell majd egy olyan törvénynek jönnie, amely ezt az egész kérdést generálisan és összefogóan rendezi. (Meskó Zoltán: A katolikus autonómia kapcsán!) Addig is gondoskodnunk kell azonban arról, hogy ezek az egyházi és alapítványi birtokok tényleg kisbérlők kezébe jussanak, ne pedig olyanok kezébe, mint amilyenek kezében eddig voltak, akiknek működése a gazdasági életre, sajnos, igen nagy mértékben káros volt. (Tóth János: Szóval, ne zsidó kezekben maradjanak!) En nemcsak zsidókról beszélek, hanem általánosságban, mert voltak olyan keresztény nagybérlők, (Meskó Zoltán: Szabadkőművesek voltak!) akik tőke nélkül, hozzáértés nélkül, kizárólag vállalkozás céljából vették ezeket a birtokokat bérbe és ezzel sem az egyházi birtokoknak, sem a gazdasági életnek nem hasz náltak semmit. Azt kérném tehát, hogy az egyházi és az alapítványi birtokokat vegyük ki a törvény rendelkezései alól és azt tegyük lehetővé, hogy ezek mind kisbérletekként jussanak a kisemberek kezébe, a kisbérlet lejártakor pedig esetleg elővételi jogot biztosítsunk a bérlő részére A javaslat az erdőbirtokokat nem veszi figyelembe a földbirtok juttatásnál. En nem akarom az erdőbirtokot felosztani, mert hiszen