Képviselőházi napló, 1939. II. kötet • 1939. szeptember 15. - 1939. november 14.
Ülésnapok - 1939-50
Az országgyűlés képviselőházának 50. ü naik építés éne, valamint egyes. egységeiknek gazdaságosabb átépítésére szolgál. A 12 millió pengőbből a folyó költségvetési időgszakra erre a célra 6,600.000 pengő irányoztatott elő. Az előirányzott 6,600.000 penjgő'ből Jiét áruszállító uszályba jó, egy gőzhajó, amely a Tiszán személy sízállítást, de vontatást is tud végezni, továbbá egy kisebb teljesítményű vontatóhajó beszerzését biztosítjuk. Megrendelünik azoinkívül egy nagyteljesítményű oldalikerekes Diesel-motor meghajtású vontatóhajót is, amely a jól bevált és a Dunán járó vontatóhajók között újítást jelentő »Szédhenyi« hajó mintájára fog épülni. Utasítást adtam egy kisebb teljesítményű motoros vontatóhajó, azonkívül több áruszállító uszály és tankuszály beszerzésére is. Tengeri hajózásunknak mindinkább jelentős tényezője a Duna Tengerhajózási Részvénytársaság. Ez a társaság a múltban négy hajóval, még pedig a Budapest, a Duna, a Szeged és a Tisza nevű hajókkal bonyolította le főleg a Kelet felé irányuló forgalmat % A vállalat állandó fejlődésének következménye az volt, hogy a folyó esztendőben már egy ötödik hajót is rendelhetett a vállalat 1,300.000 pengő értékben, amely hajót Kassa elnevezéssel folyó év július havában lehetett üzembe helyezni. A vállalat által szállított árumennyiség évrőlévre nagyobbodik, és a vállalat megbízhatóságával és pontosságával kereskedelmi r körökben is jó hírnévnek örvend. A fejlődés bizonyítására megemlítem, hogy míg 1937-ben a szállított áruk mennyisége 26.000 tonnát tett ki, addig a következő esztendőben, 1938-ban a szállított mennyiség már kereken 40.000 tonna volt. A vállalat 1938-ban fejezte be harmadik üzletévét, amelynek eredménye a leírásokon kívül immár 100.000 pengő nyereséget is kimutat. A hajózáshoz kapcsolódik a tárca felügyelete alá tartozó Nemzeti és Szabad Kikötőnek az ügye, A Szabad Kikötő gazdasági életünkben igen jelentős szerepet tölt be, amennyiben a víziúton történő szállításnak, a dunamenti, balkáni, valamint a távolkeleti országok felé irányított áruk forgalmának jelentékeny központjává lett. A kikötő fejlesztése valóban nemzeti érdek, mert sok hiányt pótol a kereskedelmi és szállítási viszonylatban. A kikötő üzeme a iFelvidék visszacsatolása következtében még a komáromi kikötővel és a párkányi raktárházzal is bővült. A komáromi kikötő és a párkányi raktárház nyeresége az elmúlt évben 231.000 pengőt tett ki, amely üzemi nyereségből a komáromi kikötőre 26.000 pengő esik. A folyó költségvetési évben tervezem a budapesti, valamint a komáromi kikötőnek a gazdasági követelményeknek megfelelő további bővítését. A kikötő mellett, mint ismeretes, 1937-ben szabadkikötő, punto franco létesült, amelybe külföldi árukat vámmentesen lehet behozni. A szabadkikötő építésére négymillió pengő engedélyeztetett. Ezek az építkezési munkálatok 1939 április havában kezdődtek és ez év júniusában befejeződtek. Az előirányzott négymillió pengőből két, egyenként 3200 négyzetméteres raktárház, egy kétezernégyszáz négyzetméteres raktárház, azonkívül a szabadkikötő medencéje, rendező pályaudvar és a punto franco forgalmának fenntartásához szükséges egyéb technikai berendezések készültek. A punto franco megszervezésével, valamint tervszerű és céltudatos propagandával sikerült elérni, hogy a raktárházakat a tranzitó, tehát átmenőése 193Í) november ít-én, kedden. 023 forgalom lebonyolítása érdekében immár teljes egészükben igénybevették. A közutak fejlesztéséhez szervesen kapcsolódik a gépjárműközlekedés, mert a közúti hálózat egyik legfontosabb feladata az, hogy a gépjárműközlekedés korszerű követelményeinek megfeleljen. Az életbeléptetett kormányintézkedések folytán a magyar gépjáróműállomáiny fokozott ütemben való növekedése az 1938. évben már éreztette a hatását, a visszacsatolt területek gépjárómű-állománya pedig jelentékenyen megnövelte a magyar gépjáróművek számát. Felesleges hangsúlyoznom, hogy a gépjárómű-állománynak ez a növekedése milyen nagy gazdasági és nemzetvédelmi érdek, különösen akkor, amikor ebben a tekintetben a nyugati államokhoz képest nagyon elmaradottak voltunk. Az ország gépkocsi-állományának szaporítására Ihivatali elődöm nagyhatású kezdeményezésére még ez év tavaszán igen fontos intézkedés törtónt. A behozatalnál a súlyvám helyett az értékvámra tértünik át. (Élénk helyeslés.) Ennek az intézkedésnek következtében Öt hónap alatt személygépkocsi-állomán'yunk 4000 darabhal növekedett. A tehergépkocsi-állomány szaporítása érdekében a behozatalt fel kellett szabadítani, még pedig olyképpen, hogy a külföldi tehergépkocsik behozatala alkalmával a hazai gyárak javára bizonyos fizetések eszközöltettek, amely fizetéseket a hazai gyártású tehergépkocsik árának csökkentésére használtuk fel. Tehergépkocsi-állományunk további szaporodását mozdítja elő /az a legutóbbi intézkedés, amelynek értelmében a három tonnán felüli tehergépjáróművek számára 1940 április haváig 1500 daralbnyi mennyiségre a kormányzat teljes vámmentességet biztosított. 1939. év január hava^ óta a kereskedelmi tárca irányítása és vezetése alá soroztatott be a légi közlekedés polgári vonatkozású része is. A közforgalmi repülésnek, mint egyik polgári közlekedési ágazatnak az utóbbi években! elért nagyarányú fejlődése indokolttá tette, hogy ez az ügykör a honvédelmi minisztérium hatásköréből a (közlekedésügyi minisztérium hatáskörébe kerüljön, át. Ezzel az intézkedéssel kapcsolatban átjutott a tárca ügykörébe a budaörsi közforgalmi repülőtér, valamint a Magyar Légiforgalmi Készvénytársaság is. A légi közlekedésnek világszerte hatalmas fejlődésével Magyarország is lépést kíván tartani és ebből a célból már a folyó évben jelentős nemzetközi viszonylatokat teremtettümk, ezeknek azonban tekintélyes részét a köziben beállott háború következtében ezidőszerint nem tudjuk fenntartani. Meg kell említenem, hogy a magyar légiforgalmi vállalat kezelésében lévő vonalakon kívül töhb külföldi légiforgalmi vállalat is. tart fenn Magyarországra irányuló és az országon áthaladó légi vonalakatMint a fejlődés legjellemzőbb adatait említem fel, hogy míg a múltban egy esztendő alatt körülbelül 200.000 repülőkilométert tettünk meg, addig a polgári repülésnek a kereskedelmi tárca hatáskörébe való átvétele után 700.000 kilométer berepülése terveztetett, tehát az előbbinek több mint háromszorosa és ebből a 700.000 kilométerből szeptember l-ig 500.000 kilométer berepülése meg is történt. f Az óy első felében a repülőgépen való személyszállítás 32*6 százalékkal, az áruszállítás 63 száza-
