Képviselőházi napló, 1939. II. kötet • 1939. szeptember 15. - 1939. november 14.
Ülésnapok - 1939-49
560 Az országgyűlés képviselőházának 49. sok helyzete, a hordárok, a kisegítőfékezők és a pályamunkások helyzete, akik nem is véglegesített alkalmazottai ennek a hatalmas intézménynek. Hogy ezek milyen mostoha sorban vannak, pirul az arcom, ha erre rá kell mutatnom. Pirul az arcom, mert akkor, amikor a kormányhatalom elrendelte, hogy az ipari vállalkozásoknál a minimális munkabér 35 fillér legyen és ezt keresztül is viszi, akkor a legnyomorultabb vasúti munkásnak 24 fillér, 20 évi munka után is csak 24 fillér munkabért adnak. A kisegítőfékezők ott állanak cejgnadrágban és a vasút elvárja, hogy egyenruhában teljesítsenek szolgálatot. Nem kapnak egyenruhát, nekik maguknak kell összeszedniök rongyaikat; már pedig elvárni tőlük, hogy télvíz idején azon a — vasutasnyelven szólva — kikiriki-f éken állva és nem is rendesen öltözködve szolgálatot teljesítsenek, szinte embergyilkolás. Egy jól felöltözött ember sem bírja ki ott az idő viszontagságait, nemhogy egy rosszul öltözött. Amikor a pályaudvarra kiérünk, a Máv.-hordár készséggel jön elibénk, de az ember nem tudja azt, hogy éjszaka aludt-e a hordár vagy sem, mert az ő kötelessége, hogy a málha ki- és berakását végezze, másnap pedig pihenője volna, de nem pihenhet, hanem hordári szolgálatot kflteles végezni, olyan nyomorúságos kis bérért, hogy csodálkozom, hogy erre a munkára egyáltalában akadnak vállakozók. Be akarom fejezni, még csak egy szót szólok. Meg kell emlékeznem a nemzeti szabad kikötőről, amely a magyar kereskedelemnek igazán erős bástyájává lett, és meg kell emlékeznem arról, hogy ezzel kapcsolatosan gyönyörű eszmét vetettek fel: a Duna-tengerhajózást. Büszkeséggel látom, hogy Budapest tengeri kikötő lett, innen a hajók elvitorlázhatnak az Adriai-tengerre s a Földközi-tengerre is. Látom, hogy igenis, vannak a magyar kereskedelmi és gazdasági életben nagy egyéniségek, akiknek ideáik vannak, akik törtetnek, akik diadalra viszik a magyar zászlót országról országra. Sajnos, nem beszélhetek tovább, be kell fejeznem beszédemet. Mindenesetre hálával emlékezem meg azokról a férfiakról, akik a teuger felé tekintenek és még ma is feldobog a szívük, ha az Adria egy hűvös _ szellocskéje lengedezik felénk, mert ne feledjük el sohasem, hogy volt egy nagy emberünk, aki azt mondotta: tengerre magyar! —• és van egy nagy emberünk, aki, igenis, oda fog bennünket dirigálni, hogy teljesítsük kötelességünket. Elnök: A vezérszónokok közül szólásra következik? Megay Károly jegyző: R. Vozáry Aladár! Elnök: A képviselő úr nincs itt, jelentkezése töröltetik. Szólásra következik? Megay Károly jegyző: Mátéffy Viktor! t Elnök: Mátéffy Viktor képviselő urat illeti a szó. Mátéffy Viktor: T. Ház! Előttem szó 1 ott t. kénviselőtársam beszédére a szövetkezeteket illetőleg beszédem során leszek bátor válaszolni. Most pártom nevében szólok a tárca költségvetéséhez abban az érzésben és gondolatban, hogy itt nem egy reszorttárca kérdéseiről van szó, hanem az egész magyar gazdasági életről. A tárca a gazdaságig tárcák egyike s így pillére a magyar gazdasági életnek és hordozója a jövendő magyar sorsnak. Üj világ felé sodródik ez a magyar élet. Ezt a szót használom, hogy »sodródik«, mert amnlt ülése 1939 november 10-én, pénteken. és a jelen eseményei akaratán kívül is : egy új világ félé viszik a magyar népet. A multat mindannyian ismerjük. Sokáig nagyra voltunk a technika vívmányaival, a gépekkel, a szabad gazdasági versennyel, a szabad tőkeképződéssel, a tőke szabad versenyével és nem vettük észre, hogy ezek a tényezők mély árkokat vájtak a magyar életbe, a magyarság sorsába. Azután új vezető rétegek keletkezt&k, főképpen a háborús esztendők után, majd elemi erővel Jött a nép nagy nyomorúsága és elkésettsége.. Mindezek sodorják a magyart egy új világ felé és féléimetpsen \követelik a régi gazdasági rendsz,er revízióját. Üj világról beszél mindenki, de azt hiszem, egyikünk sem ismeri ezt áz új világot, enn^k törvényeit, ennek formáját és ha a kormányzat tesz is intézkedéseket, amelyek ezt az új világot yezítik ^R és támasztják alá, nem ifp.n vagyunk tisztában azzal, hova fognnk eljntni ebben az úi világban. Efvet látunk, azt. hoo-y az egv^ui Vp-^rloTnénvez 5 *! mindic kevp«phb IPSZ és a \olIPV+W p-rm^nlat mindig erőteljesebbé és nafyyn^á válik. Ennek a írondolatnak Jegyében a tárea költségvetésének tárgyalásakor négv kérdést szerbnek s-zóváteuni. Az első,a gazdasági noyíciókban történt őrségváltás, a második az átkénzé«- a harmadik az pgvkéz és a neo^pd^k a Bzövetkozpti gondolat. Mielőtt ezekpt a kérdéseket tafialnám, két , megjegyzést; kívánok tenni. Az pgvik az, bogv mind a néfy kérdé«t az új rend tartozékának ismerem el, a másik nedig az. hogy nr^d a négy tartozék csak in fieri, a kialakulás állanotában van és éppen ezért, amikor mpídep'vzésekpt kívánok tenni ezekhez a gondolatokhoz, inkább csak segíteni akarok ezekkel a megjegyzésekkel az új élet alakulásán és kiformálásán: A gazdasági életben őrséget váltunk. Hogy ez hogyan és mikpnpeu történik, vájjon mindig a gazdasági élet javára vagy néha kárára-e, ezt úgy hiszem, mindannyian, akik az élettel kapcsolatban vagyunk, világosan és tisztán látjuk. Az őrségváltásnál csak egy szempont a lehetséges és ez az. hogy minden pozícióba az odavaló legkiválóbb és legtöbbtudású ember kerüljön be. (Kabók Lajos: Bár iVy volna! — Malasits G-éza: Bár így volna! Most csak a díszgojok kerültek oda!) Tegnap este a rádiót hallgattam és az előadás második felvonásában az a kérdés hangzott el: Maga mihez ért? A felelet az volt; Én semmihez sem értek! És a válasz:.Akkor magának egy jó állást adunk! (Derültség. — Kabók Lajos: Ez ígv is van!) T. Ház.! Ez. tréfa, de a tréfa mindig a valósággal ölelkezik és azért nem tudom eléggé hangsúlyozni, hogy ebben az őrségváltásba a legtisztább .lelkiismeretet, a legizzóbb fajtaszeretetet és a magyar jövendőt lehet csak belevinni., örültem annak, hogy az előadó úr megemlítette beszédében, hogy a vasútnál most nagy figyelemmel- voltak arra, hogy mérnök emberek kerüljenek az egyes pozíciókba. Nemcsak a vasútnál, hanem minden intézménynél és ahol most leváltás történik, mindenütt hozzáértő és szakképzett emberek kerüljenek be. Ez halálosan komoly dolga a magyar gazdasági életnek. Ezzel nem lehet játszani,; itt nem lehet ^ a cégért átfesteni, itt csak becsületes hozzáértést^ és munkát lehet adni, ha azt akár juk,. hogy az új világ az őrségváltás után előbbre vigye a 'magyar sOrsot. A honvédelmi tárcánál, szővátették 'talán "ketten is a szónokok közül, hogy az akadémiákra
