Képviselőházi napló, 1939. II. kötet • 1939. szeptember 15. - 1939. november 14.
Ülésnapok - 1939-49
Az országgyűlés képviselőházának J>9. pengőről 3-50 pengőre csökkent. Akkor, amikor a magyar légiforgalom egy egészen új gárdával indult meg és szervezte tett át, ezek az eredmények, azt hiszem, méltán bizonyítják, hogy ezt a munkát jól végezték el. A megtett kilométerek száma 260.000-ről 700.000-re emelkedett. A két utasforgalmi repülőgép helyett, ma tíz repülőgép áll rendelkezésünkreAzt hiszem, hogy ha ez a fiatal ágazat így fejlődik tovább, akkor méltán sorakozhatik a többi középeurópai nagy légiforgalmi vállalat mellé. Röviden rá akarok azonban mutatni arra is, hogy a »Malert.« egy beruházási programmra 3*2 millió pengőt kért a pénzügyminiszter úrtól. A beruházásban szerepel 3 plusz 2 iíj repülőgép beszerzése, ezenkívül, azt hiszem, 19 motor beszerzése, amelyeik részben meglévő gyengébb motorok kiesei élésére szolgálnának, részben pedig tartalékmótorokként szerepelnének. Egyelőre, úgy tudom, 860.000 pengőt folyósított, illetőleg engedélyezett a pénzügyminiszter úr 1940 július 1-től fogva fizetendő részletekben. Kérem a pénzügyminiszter urat, méltóztassék valahogyan lehetővé tenni, inegy ez a kért beruházási összeg gyorsabban kerüljön kifizetésre, mert nem tudjuk, meddig tud még Németország békeáron szállítani és egyáltalában meddig tud repülőgépeket és motorokat szállítani, nekünk pedig ezekre a motorokra sürgős szükségünk van, hegy légiforgalmunkat továbbra is fenn tudjuk tartani. T. Kép viselőiház! Röviden még légiforgalmi politikánk jövendő irányaira szeretnék kitérni. Ma az európai légiforgalom súlypontja kómára és Rómából kiágazó Délkelet-Európára terelődött át. Magyarországnak talán egyedüli alkalma van ma arra, hogy azokat a vonalakat, amelyeket a nyugati államok a háború következtében abbahagytak, megnyerje magának, illetőleg ezekbe belekapcsolódhassák. Gondolok itt elsősorban Bulgáriára, Görögországra és Törökországra, továbbá a közeikeleti országokra, mint például Egyiptomra. {Egy hang jobb felől; Jugoszláviára!) Méltóztatik mondani, hogy gondoljunk Jugoszláviára, de hiszen arra már van vonalunk, Belgrád, sőt Bukarest felé is van már repülővonalunk. Az említett közelkeleti és balkáni államokra gondolok, amelyek felé az angol-német stb. vonalak megszűntek és így nekünk alkalmunk van ma ezen a részen bekapcsolódni a forgalomba. Én azt hiszem, helyes volna ebben az irányban erőfeszítéseket tennünk, mert meggyőződésem, hogy még a háború befejezése után is hosszabb időt fog igénybe venni, ameddig az európai légiforgalmi társaságok ••— hiszen azoknak a gépeit háborús célra igénybevették, azok megrongálódnak, át lesznek alakítva — újra fel tudják venni ezeket a vonalakat és akkor nekünk nemcsak gazdasági és külkereskedelmi kapcsolataink fognak megerősödni, hanem megerősödik majd politikai súlyunk is a, Dunamedencében és kelet felé is. (Ügy van! Ügy van!) " -T. Képviselőház! Röviden áttérek most a vízi közlekedés kérdéseire. A vízi közlekedés terén legfontosabb közlekedési utunk a Duna. Amint méltóztanak tudni, a Dunát nemcsak mi, hanem a környező államok is, például Németország, — hiszen a Duna nemzetközi folyam — a legteljesebb mértékben bekapcsolták vízi útépítő programmjukba. Nálunk is bizonyos tennivalók volnának a Duna hajózhatása tekintetében még fennálló vízi akadályok kiküszöbölés© cáljából, így például a gönyüi és a Budaülése 1989 november 10-én, pénteken: 555 pest alatti szakaszok kijavítása terén. Nem akarok itt hosszasabban kitérni vízi utaink Kiépítésének programmjára. Mindnyájan méltóztatnak tudni, hogy tervbe van véve a DunaTisza-csatornának talán már két év múlva való megépítése, amely mintegy 100 millió pengős beruházást és munkaalkalmat fog jelenteni. Tervbe van véve ezenkívül egy csomó csatornának a fejlesztése, a Sió-csatorna kiépítése, a Tisza hajózhatóvá tétele, — ennek a munkája már meg is kezdődött — stb. Én csak arra kívánok rámutatni, hogy most jugoszláv szomszédunkkal kezd kialakulni a jóviszony, talán elérkezhetett annak az ideje, hogy a Ferenccsatorna és a Dráva hajózhatóvá tétele érdekében a tárgyalásokat újra megkezdlietnők a jugoszláv kormánnyal, hiszen az ő közlekedésügyi miniszterük a legutóbbi időkben — talán egy hete jelent meg nyilatkozata a magyar sajtóban is — olyan nyilatkozatot tett, amely bizonyos tárgyalási készségre enged következtetni. T. Képviselőház! A vízi közlekedésről áttérve a közúti közlekedésre, itt egészen röviden válaszolhatok Nagy Ferenc igen t. képviselőtársam felszólalására is. A képviselő úr kifogásolta azt, hogy a kereskedelemügyi tárca költségvetésének keretében nem történik elég gondoskodás a bekötőutak építéséről. T. Képviselőház! A beruházási programm keretében 60 millió pengő van előirányozva bekötőutak építésére, (Bajcsy-Zsilinszky Endre: 30 millió!) 30 millió az állam részéről, 30 millió pedig a törvényhatóságok részéről van számításba véve. Ebből a 60 millió pengőből a legutóbbi felvételek szerint a még hiányzó összes bekötőutakat meg lehet építeni öt év leforgása alatt. Természetes, hogy Kárpátalja visszacsatolása folytán ez a bekötőútépítési programm, amely eredetileg öt évre volt tervezve, meg fog nyúlni, hia a kormány nem tud ehhez még valami pénzügyi fedezetet hozzászerezni. De meg kell állapítanom azt, hogy a kormány mind a bekötőútépítési, mind az egyéb útépítési programm keretében megtette mindazt, amit költségvetési fedezetünk és pénzügyi helyzetünk egyáltalában megenged. T. Képviselőházi Röviden áttérek a közúti gépjárműk'özlekedésre. A tehergépjárművekkel iparszerűen lebonyolított közúti árufuvarozás terén két vállalat működik, az egyik a Mateosz,, a másik a Mávaut. A Mateosz.nak — úgy tudom — körülbelül 750 tehergépkocsija van, a Mávaut. pedig tavaly vagy 200 tehergépkocsit szerzett be. Rámutatok itt arra, hogy a kereskedelemügyi minisztérium igen nagy szolgálatokat tett a motorizáció terén, amikor 1500 tehergépkocsinak vámmentes behozatalát engedélyezte. Szerény nézetem szerint azonban ezt az intézkedést, amely nagyon hasznos, két irányban kellene még kiegészíteni. Az egyik talán nem is annyira a kereskedelemügyi miniszter úrtól függ, nevezetesen a honvédelmi igénybevételkor nagyobb térítési Öszszeget kellene fizetni a Mateosz.-nak és egyáltalában a tehergépjármű-tulajdonosoknak, mert azok az összegek, amelyeket nekik a múltban térítettek, talán még arra sem voltak elégségesek, hogy a tulajdonosok részletfizetési kötelezettségüknek eleget tegyenek, hiszen majdnem mind kétéves részletre vette az ilyen teherautót. Ez a körülmény bizonyos pontig csökkenti ennek a vámmentes behozatali engedélynek a hatását. 83*.
