Képviselőházi napló, 1939. II. kötet • 1939. szeptember 15. - 1939. november 14.

Ülésnapok - 1939-49

Az, o)'szag'gyűlés képviselőházának 4-9; ülése 1939 november ló-én, pénteken. 553 elsősorban szüksége. (Úgy van! jobbfelől.) Az . autós emuernek is szüksége van ugyan erre i azért, mert ha nem állítják meg, akkor gyor- j sabuan naiadnat, a szekeres embernek azonban | azért, van erre szüksége, hogy megtakaríthassa | azt a nenány fillért, amelyet ki kellett fizetnie a város szelén azért, hogy a város kövére me­hessen szekerével. Uyakran. előfordul, hogy be­teget visznek, orvosnoz mennek, papért men­nek a városua, a város egyik vegén kimennek, a másik vegén visszajönnek s anányszor be­mennek a varosba, annyiszor keli kovezetvámot fizetni. Kívánatos lenne, ha a kereskedelmi kormányzat lépeseket tenne ennek a középkori adóztatásnak az eltörlésére. Igen t. Ház! A lalu népének a kereskedelmi kormányzattal szeműén, röviden Összefoglalva, a következő kívánságai vannak. Irányítsa olj/an tormában a, kereskedelmet és a szövet­kezeteket, hogy eljussanak a legkisebb fal­vakig és tegye lehetővé, hogy a falusi kisember a maga faiujában vagy a hozzá egészen közel­eső értékesítési helyen minél joobban tudjon értékesíteni; ne legyen hátrány értékesítési szempontból és beszerzési szempontból az, ha valaki távol él a fővárostól, ne jelentsen kiszol­gáltatottságot az, ha valaki egy eldugott kis faluban él, hiszen éppen olyan értékes, sőt sok­szor értékesebb magyarok, értékesebb termelő­rétegek élnek ott, mint a városok közelében (Föidesi Gyula: Majdnem ingyen adja oda az áruját!) és ne legyen' kiszolgáltatva a falusi kistermélőrétég olyan mértékben, ahogy eddig ki volt szolgáltatva. Versenyezzen, az új ma­gyar kereskeuelem és a szövetkezet abban, hogy melyik tudja hűségesebben, jobban, becsü­letesebben kiszolgálni a magyar falu termelő népét, a magyar falú parasztjait. Másik kívánságunk az, hogy adjanak min­den magyar falunak minél olcsóbb és minél jiobb utat. Legyen végre kiút abból az elma­radottságból, amelyben a magyar falu népe századok óta él. Legyen mód és lehetőség arra, hogy legalább abban hasonlítsunk a városi emberhez, hogy mi is olyan úton vagy leg­alább is megközelítően olyan úton tudjunk közlekedni, mint a városi emberek. A falusi életnek amúgy is ezer hátránya van, a falusi' ember legalább ne ragadjon bele a sárba. Tessék tehát a kereskedelemügyi tárca költségvetésébe a lehetőség szerint új összegeket beállítani, hogy az a 300 falu, 300 tanyacsoport és száz tanyaközpont se marad­jon út nélkül, amely még a programm befeje­zése után is — a perspektívák szerint — út nélkül kénytelen maradni. Azután törültesse el a kereskedelmi kor­mányzat azokat a vámokat, amelyek a falu népének terményeit, a falu népének közieke; dését. sújtják, tegye lehetővé a kereskedelmi kormányzat, mint a' nemzet minden rétegéből belefutó ereknek a -központja, hogy a falu népe végre megközelítően odáig jusson kultú­rában, értékesítési lehetőségekben, életmódban és, mondjuk, zaklatásmentességben is, ahová eljutott a városok lakossága. Miután mindezeket a költségvetésben eb­ben a pillanatban nem látom, azt nem tudom elfogadni. ,,",',», n, i •• Elnök: A vezérszónokok ikozul szólásra kö­vetkezik^ Boczonádi Szabó Imre jegyző: Gróf Zichy Nándor! . , „ , '- * Mnök: Gróf Zichy Nándor képviselő urat illeti a szó. j; . . „ Gr. Zichy Nándor T. Haz! Amidon első­ízben van' szerencsém itt felszólalni,, mélysége­KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ H. sen átérzem azt a nagy felelősséget, amellyel itt mindnyájan tartozunk azoknak a magyar millióknak, akiknek sorsa intézésében részt­veszünk. De érzem és szinte látom magam előtt azoknak a nagy magyar áiíamiériiak­nak figyelő arcát is, akik innen, ebből a kép­viselőházból dolgoztak és küzdöttek az ő ide­jükben a magyar sors jobbrafordulásáért. Én, mint ennek a pártnak talán legfiata­labb tagja, de aki ugyanazokért az eszmékért lelkesedem, mint pártomnak minden képvi­selőtársa és tagja, sőt mint keresztény szel­lemben nevelkedett egész magyar ifjúság, kö­telességemnek tartom, hogy első beszédem al­kalmával hitet tegyek itt törhetetlen magyar­ságomról. Velük együtt vallom azt, hogy bár­miként is alakuljon a magyar élet és a ma­gyar sors, az kizárólag a magyar nemes ha­gyományok, a magyar szellem és Magyar­ország érdekeinek tiszteletben tartása mellett alakulhat. Mi új magyar életet akarunk. Ez az új magyar élet legyen megújhodás a közéleti tisztességben, legyen megújhodás a hazaszere­tetben, legyen megújhodás az áldozatos mun­kában és legyen megújhodás a magyar nép millióinak önzetlen szeretetében. (Tetszés.) öröm is vegyül az én elfogódottságomba, mert hiszen annak a kereskedelemügyi minisz­tériumnak, amelynek költségvetést hivatva le­szek most itt bírálni, 8 évig munkása voltam, 8 munkaévet töltöttem el annak keretében. Ezért szabad talán azt mondanom, hogy a ke­reskedelemügyi minisztérium költségvetésének számoszlopai nekem nem holt számok, hanem én azokon keresztül a lüktető életet látom és azt az életet, amelyet a kereskedelemügyi mi­nisztérium munkájában annakidején megis­mertem, de meg is szerettem. Ezért szeretet­tel, de tárgyilagosan • kívánom bírálni ezt a költségvetést. A rendelkezésemre álló idő nem engedi meg, hogy bel- és külkereskedelmi kérdésekkel is foglalkozzam, ezért csak az idegenforgalmi és a közlekedéspolitikai kérdéseket kívánom érinteni. Az előadó úr az idegenforgalmi kérdéseket igen részletesen ismertette és helyesen muta­tott rá arra, hogy ma a külföldi idegenforga­lom erősen megcsappant. Nézetem szerint he­lyesen utalt arra is, hogy egyelőre, amíg az európai helyzet meg nem csillapodik és az általános megbéküléshez el nem érkezünk, addig erősebb fejlődést nem is várhatunk ezen a téren. Mégis az az érzésem, hogy amennyiben Olaszországnak és a Balkánnak Európa délkeleti részének sikerül a háborúból kimaradnia, mi ezekből az országokból és eze­ken keresztül a közelebbi vagy távolabbi ke­letről pótolhatjuk idegenforgalmunk kiesését. (Ugy van! jobbfelől.) Ezért azt kérem az igen t. kereskedelmi miniszter úrtól, hogy a jól be­vált idegenforgalmi propagandaszerveketl adott esetben — hiszen ma még a helyzet nem alakult ki — ezek felé az országok felé is hozza működésbe. A másik dolog, amire rá akarok mutatni az, hogy ma tőlünk sem lehet kiutazni korlá­tozások nélkül külföldre, tehát elsőrendű kö­telességünk belső idegenforgalmunk megerő­sítése. (Helyeslés jobbfelöl.) A belső idegen­forgalom megerősítésénél pedig elsősorban szem előtt kell tartanunk annak az osztálynak igényeit, amely erre legjobban rászorult és amelynek talán legkevésbbé van ' alkalma eze­ket az igényeit kielégítem. Itt gondolok elsö­83

Next

/
Oldalképek
Tartalom