Képviselőházi napló, 1939. II. kötet • 1939. szeptember 15. - 1939. november 14.

Ülésnapok - 1939-49

Az, o)'szag'gyűlés képviselőházának 4-9; ülése 1939 november ló-én, pénteken. 553 elsősorban szüksége. (Úgy van! jobbfelől.) Az . autós emuernek is szüksége van ugyan erre i azért, mert ha nem állítják meg, akkor gyor- j sabuan naiadnat, a szekeres embernek azonban | azért, van erre szüksége, hogy megtakaríthassa | azt a nenány fillért, amelyet ki kellett fizetnie a város szelén azért, hogy a város kövére mehessen szekerével. Uyakran. előfordul, hogy beteget visznek, orvosnoz mennek, papért mennek a városua, a város egyik vegén kimennek, a másik vegén visszajönnek s anányszor bemennek a varosba, annyiszor keli kovezetvámot fizetni. Kívánatos lenne, ha a kereskedelmi kormányzat lépeseket tenne ennek a középkori adóztatásnak az eltörlésére. Igen t. Ház! A lalu népének a kereskedelmi kormányzattal szeműén, röviden Összefoglalva, a következő kívánságai vannak. Irányítsa olj/an tormában a, kereskedelmet és a szövetkezeteket, hogy eljussanak a legkisebb falvakig és tegye lehetővé, hogy a falusi kisember a maga faiujában vagy a hozzá egészen közeleső értékesítési helyen minél joobban tudjon értékesíteni; ne legyen hátrány értékesítési szempontból és beszerzési szempontból az, ha valaki távol él a fővárostól, ne jelentsen kiszolgáltatottságot az, ha valaki egy eldugott kis faluban él, hiszen éppen olyan értékes, sőt sokszor értékesebb magyarok, értékesebb termelőrétegek élnek ott, mint a városok közelében (Föidesi Gyula: Majdnem ingyen adja oda az áruját!) és ne legyen' kiszolgáltatva a falusi kistermélőrétég olyan mértékben, ahogy eddig ki volt szolgáltatva. Versenyezzen, az új magyar kereskeuelem és a szövetkezet abban, hogy melyik tudja hűségesebben, jobban, becsületesebben kiszolgálni a magyar falu termelő népét, a magyar falú parasztjait. Másik kívánságunk az, hogy adjanak minden magyar falunak minél olcsóbb és minél jiobb utat. Legyen végre kiút abból az elmaradottságból, amelyben a magyar falu népe századok óta él. Legyen mód és lehetőség arra, hogy legalább abban hasonlítsunk a városi emberhez, hogy mi is olyan úton vagy legalább is megközelítően olyan úton tudjunk közlekedni, mint a városi emberek. A falusi életnek amúgy is ezer hátránya van, a falusi' ember legalább ne ragadjon bele a sárba. Tessék tehát a kereskedelemügyi tárca költségvetésébe a lehetőség szerint új összegeket beállítani, hogy az a 300 falu, 300 tanyacsoport és száz tanyaközpont se maradjon út nélkül, amely még a programm befejezése után is — a perspektívák szerint — út nélkül kénytelen maradni. Azután törültesse el a kereskedelmi kormányzat azokat a vámokat, amelyek a falu népének terményeit, a falu népének közieke; dését. sújtják, tegye lehetővé a kereskedelmi kormányzat, mint a' nemzet minden rétegéből belefutó ereknek a -központja, hogy a falu népe végre megközelítően odáig jusson kultúrában, értékesítési lehetőségekben, életmódban és, mondjuk, zaklatásmentességben is, ahová eljutott a városok lakossága. Miután mindezeket a költségvetésben ebben a pillanatban nem látom, azt nem tudom elfogadni. ,,",',», n, i •• Elnök: A vezérszónokok ikozul szólásra következik^ Boczonádi Szabó Imre jegyző: Gróf Zichy Nándor! . , „ , '- * Mnök: Gróf Zichy Nándor képviselő urat illeti a szó. j; . . „ Gr. Zichy Nándor T. Haz! Amidon elsőízben van' szerencsém itt felszólalni,, mélységeKÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ H. sen átérzem azt a nagy felelősséget, amellyel itt mindnyájan tartozunk azoknak a magyar millióknak, akiknek sorsa intézésében résztveszünk. De érzem és szinte látom magam előtt azoknak a nagy magyar áiíamiériiaknak figyelő arcát is, akik innen, ebből a képviselőházból dolgoztak és küzdöttek az ő idejükben a magyar sors jobbrafordulásáért. Én, mint ennek a pártnak talán legfiatalabb tagja, de aki ugyanazokért az eszmékért lelkesedem, mint pártomnak minden képviselőtársa és tagja, sőt mint keresztény szellemben nevelkedett egész magyar ifjúság, kötelességemnek tartom, hogy első beszédem alkalmával hitet tegyek itt törhetetlen magyarságomról. Velük együtt vallom azt, hogy bármiként is alakuljon a magyar élet és a magyar sors, az kizárólag a magyar nemes hagyományok, a magyar szellem és Magyarország érdekeinek tiszteletben tartása mellett alakulhat. Mi új magyar életet akarunk. Ez az új magyar élet legyen megújhodás a közéleti tisztességben, legyen megújhodás a hazaszeretetben, legyen megújhodás az áldozatos munkában és legyen megújhodás a magyar nép millióinak önzetlen szeretetében. (Tetszés.) öröm is vegyül az én elfogódottságomba, mert hiszen annak a kereskedelemügyi minisztériumnak, amelynek költségvetést hivatva leszek most itt bírálni, 8 évig munkása voltam, 8 munkaévet töltöttem el annak keretében. Ezért szabad talán azt mondanom, hogy a kereskedelemügyi minisztérium költségvetésének számoszlopai nekem nem holt számok, hanem én azokon keresztül a lüktető életet látom és azt az életet, amelyet a kereskedelemügyi minisztérium munkájában annakidején megismertem, de meg is szerettem. Ezért szeretettel, de tárgyilagosan • kívánom bírálni ezt a költségvetést. A rendelkezésemre álló idő nem engedi meg, hogy bel- és külkereskedelmi kérdésekkel is foglalkozzam, ezért csak az idegenforgalmi és a közlekedéspolitikai kérdéseket kívánom érinteni. Az előadó úr az idegenforgalmi kérdéseket igen részletesen ismertette és helyesen mutatott rá arra, hogy ma a külföldi idegenforgalom erősen megcsappant. Nézetem szerint helyesen utalt arra is, hogy egyelőre, amíg az európai helyzet meg nem csillapodik és az általános megbéküléshez el nem érkezünk, addig erősebb fejlődést nem is várhatunk ezen a téren. Mégis az az érzésem, hogy amennyiben Olaszországnak és a Balkánnak Európa délkeleti részének sikerül a háborúból kimaradnia, mi ezekből az országokból és ezeken keresztül a közelebbi vagy távolabbi keletről pótolhatjuk idegenforgalmunk kiesését. (Ugy van! jobbfelől.) Ezért azt kérem az igen t. kereskedelmi miniszter úrtól, hogy a jól bevált idegenforgalmi propagandaszerveketl adott esetben — hiszen ma még a helyzet nem alakult ki — ezek felé az országok felé is hozza működésbe. A másik dolog, amire rá akarok mutatni az, hogy ma tőlünk sem lehet kiutazni korlátozások nélkül külföldre, tehát elsőrendű kötelességünk belső idegenforgalmunk megerősítése. (Helyeslés jobbfelöl.) A belső idegenforgalom megerősítésénél pedig elsősorban szem előtt kell tartanunk annak az osztálynak igényeit, amely erre legjobban rászorult és amelynek talán legkevésbbé van ' alkalma ezeket az igényeit kielégítem. Itt gondolok elsö83