Képviselőházi napló, 1939. II. kötet • 1939. szeptember 15. - 1939. november 14.

Ülésnapok - 1939-49

548 Az országgyűlés képviselőházának 49. székből én, aki bosszú húsz éven át azokból a padokból- is küzdöttem értük, nyíltan beszéltem és beszélek mindig, amíg az Úristen élni hagy. Látjuk a kereskedelmi kormányzatnál, tessék megnézni a költségvetést... (Egy hang a baloldalon; Nem. látjuk!) Igen t. képviselőtársam, előadói székből nem szoktak válaszolni, azért bocsánatot kérek, hogy mégis válaszolok. (Zaj.) Beszédem kezdetén azt kértein képviselőtársai intól, hogy ha valaki a kereskedelmi tárcáról vagy más tárcáról tiszta átfogó képet akar magának szerezni, az necsak ezt a költségvetést nézze meg, hanem nézze meg visszamenőleg a múlt esztendőkre vonatkozólag is, vegyen fáradságot magának, hogy nézze meg a címeket és rovatokat és ha képviselőtársaim ezt megteszik, mint ahogy hiszem, tudom, hogy megteszik, azért országgyűlési képviselők (Meskó Zoltán: Ez már felesleges egy kicsit! — Zaj.), akkor méltóztatnak látni, hogy a mai súlyos viszonyok mellett az államvasutak éppen úgy,

1 mint a kereskedelmi tárca illusztris minisztere, az egyes rovatokon olyan összegű tételeket állított he, amilyenek a mai viszonyok mellett csak lehetség'esek. Méltóztassanak a szavaimra emlékezni, hogy a költségvetési év folyamán bizonyos igényeket, jogos, igazságos, az alkalmazottak és az üzem érdekében álló igazságos igényeket lesz lehetséges kielégíteni egy és más vonatkozásban, amelyek részben a vasútnak, mint üzemnek, érdekei, részben pedig az alkalmazottak jogos kívánságai. (Pándi Antal; Szégyen-kategóriákat állítottak fel! — Halljuk! Halljuk! — Elnök csenaet) Bocsánatot kérek, négy óra hosszat kellene beszélnem, ha mindegyik közbeszólásra válaszolnom kellene. Ez nem kisebbítése képviselőtársam megjegyzésének, de nem áll idő rendelkezésemre, hogy válaszoljak. T. Ház! Tudjuk, hogy az államvasutak mennyire igénybe Amannak véve és milyen tételek nyomják: a trianoni nyugdíjteber stb.. hiszen sokat beszéltünk már ezekről a kérdésekről. Tudjuk, hogy a magasabb érdekek és a parancsoló szükség az okai anuak, hogy még mindig nem érkezhetett el, sajnos, az ideje annak, hogy például a trianoni terheket a költ ségvetésből, speciálisan a jelen költségvetésből ki lehessen emelni. Azt is mondottam, hogy a vasútnak közgazdasági érdekeket is figyelembe kell vennie, aminthogy figyelembe is vesz, mert hiszen azokra a lényeges kedvezményekre, amelyeket a közgazdasági élet megsegítésére nyújt az államvasút, objektív kritikával nem lehet azt mondani, hogy azok nem tiszteletre és elismerésre méltók. A vasút azonban természetesen akkor fog igazán a nemzet szolgálatában is állani, — mint ahogy minden törekvése az — ha elsősorban hatalmi és kulturális eszköz, ha az ország' mezőgazdasági, ipari, művelődési és honvédelmi rendjének előmozdítására és szabályozására minél hathatósabban együtt működik. A honvédelmi miniszter úr tegnap a magyar katona ragyogó, de vérrel díszített kardjáról beszélt. Engedje meg a t. Ház, hogy ezt a gondolatot tovább folytassam és azt mondjam: a honvédelemmel kapcsolatban a magyar \ asút az a lépés, amellyel a magyar honvédíi ek talán rövid kardját meg kell toldani, ha ezekben áz időkben ütőképes akar maradni, mint ahogy az is marad. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) T. Ház! Hiába azonban az államvasutak al kaJmazottainak nagyszerű működése, munkája, ülése 1939 november 10-én, pénteken. ernyedhetetlen szorgalma és szakszerűsége, ha, nincsen jó vezetés és hiába a jó vezetés, ha nincsenek megelégedett, szakszerű alkalmazottak. (Pándi Antal: Nincsenek!) Az államvasutaknál mind az alkalmazottak, mind a kiváló vezetőség megfelelnek hivatásuknak. (Ügy van! Ügy van! jobbfelöl.) Mégis válaszolnom kell az előbbi közbeszólásra és azt mondom: igenis, az államvasutak minden egyes alkalmazottja tudja, hogy a nemzet minden egyes rétegének egyéni igényeit, még a jogos igényeit is nehéz időkben alá kell rendelnie a nemzet magasabb érdekeinek; (Ügy van! Úgy van! jobbfelöl.) az államvasutak alkalmazottai (Eitner Ákos: Felülről kell kezdeni az áldozatkészséget! •— Halljuk! Halljuk! jobb felől. — Elnök csenget.) meg is hozzák ezt az áldozatot, —meg' kell mondani: nehéz szívvel — ha jogos kívánságokkal áll is elő elsősorban a munkásság és az alsó kategóriák, amelyeknek megsegítésérc a kereskedelmi kormányzat, amint mondottam, a személyi kiadások rovatában olyan tételt állított be, amelynek további felemelésére igyekszik. (Mozgás a szélsőbaloldalon.) Én nem diminuálnám le az államvasutak alkalmazottainak érdemes karát, mert ők tudják, hogy elsősorban magyar emberek, másodsorban vasutas emberek. (Pándi Antal: Harmadsorban éhező emberek!) Elnök: Ne méltóztassék az előadói beszédet közbeszólással zavarni. Homonnay Tivadar: Azért van a felelős kormányzat, hogy ne legyen éhező ember ebben az országban s a felelős és szociális kormány, mint a múltban, a jövőben is, mindent, de mindent meg fog tenni ebben az irányban. T, Ház! Ezek után legyen szabad rámutatnom, hogy az államvasutak rendes bevétele, mint méltóztatnak tudni, 5181 millió pengő, az 1938—39. évre megállapított bevételnek körülbelül másfélszerese, amikor is 399*8 millió pengő volt. A rendes kiadások összege 538'2 millió pengő. A többlet* minthogy az 1939—40. évre, tehát másfél esztendőre 429 8 millió pengő irányoztatoitt elő. 7'6%-nak felel meg. A beruházásoknál a hiány 19,183.000 pengő. Ez azokban nem tükrözi vissza híven az államvasutak üzeme ügyvitelének a helyzetét, mert hiszen sok mindem olyan terheli a mérleget, ami az államvasúttal, mint üzemmel szoros összefüggésbe nem nagyon hozható. Ha nézem a kiadások tételénél a trianoni terhet, mely 35 millió, ha nézem a közgazdasági érdedből engedélyezett áruszállítási kedvezményeket, melyeknek értéke 343 millió, hía nézem a szociális és egyéb szempontokból engedélyezett személyszállítási kedvezmények értékét, amely 33'7 millió, úgy ez összesen 103 millió pengő. Egészen máskép nézne ki az államvasutak budgetje akkor, ha ezek az öszszegek nem a kiadási, nem is a bevételi oldalon, de legalább ne szerepelnének, illetve kivétetnének. Hogy az államvasutak működése külföldi vonatkozásban milyen, annak ékes bizonyítéka, hogv százalékban kifejezve például az államvasutaknál az üzemi hányad nálunk 68*62%, a német birodalomban 80-47%, ElszászLotiharingiában 105-5%, Olaszországban 774%. Tehát az államvasutak üzemi hányada egész Európáiban ma az első helyen áll. Az államvasutak kiadásait két csoportra oszthatjuk. Az egyik a befolyásolható kiadások, a másik a nem befolyásiolható kiadások csoportja. Ha csak a számokra nézünk, amint