Képviselőházi napló, 1939. II. kötet • 1939. szeptember 15. - 1939. november 14.

Ülésnapok - 1939-45

476 Az országgyűlés képviselőházának #$. illése 1939 október 27-én, pénteken. mez'ett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasoltja a t. Kép visel őb áznak, hogy vitéz Bobory Györarv országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az üervben függessze fel. Elnök: Kíván valaki a jelentéshez hozzá­szólni 1 ? (Np-mll Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. A tanácskozást befe­jezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, mél+óztatnak-e az imént tárgyalt ügyre vonat­kozólag a mentelmi bizottság javaslatát ma­s gukévá tenni 1 ? (Iqen!) A Ház a mentelmi bi­zottság javaslatát elfocadia, vagyis vitéz Bo­bory György képvíapiő úr mentelmi jogát ebbe^ az üe-yben felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság- 59. szánrú jelentése. vitéz Zerinváry Szilárd előadó urat illeti a szó. vitéz Zerinváry Szilárd előadó: Tisztelt KPTWÍKelőház! A budapesti kir. főügyészség 8895/1939. f. ü. szám alatt Szabó Gyula ország­gyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesz­tését kérte, mert a budapesti kir. büntetőtör­vényszék Bf. II. 4805/8—1989. számú megkere­sése szerint ellene a bíróság Bánó Alajos hon­védelmi miniszteri irodakezelő, pestszentimrei lakos feljelentésére súlyos testi sértés vétsége miatt büntető eljárást indított, mivel mint a Ga'iz és Társa villamossági, gép-, waggon- és hajógyár rt. vállalati tanonciskolájának igaz­gatója, íz igazgatása alatt levő iskolába járó tanoncokkal szemben olyan testi fenyítéseket alkalmazott, amelvekből orvosi bizonyítványok­kal igazolt sérülések származtak. A budapesti kir. büntető járásbíróság- B. V. 15.345/4—1939. február 28-án kelt ítéletével Szabó Gvulát a Btk. 301. §-ába ütköző súlyos testi sértés vétségében bűnösnek mondotta ki és ezért 500 pengő pénzbüntetésre ítélte. A büntetés végrehajtását azonban a büntető­novella 1. <$>-a alapján 3 évi próbaidőre felfüg­gesztette. Ez ellen az ítélet ellen a kir. ügyészi megbízott és a vádlott fellebbezést jelentettek be. Fzek után Szabó Gyulát országgyűlési kép­viselővé választották. A bizottság megállapította, hogy a meg­keresés illetékes hatóságtól érkezett,^ az össze­függés nevezett képviselő személye és a. vélel­mezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a^ t. Képviselőháznak, hogy Szabó Gyula ország­gyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Kíván valaki a jelentéshez - hozzá­szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak e az imént tárgyalt ügyre vonatkozólag a mentelmi bizottság javaslatát magukévá tenni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfo­gadja és Szabó Gyula országgyűlési képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben felfüg­geszti. Következik a mentelmi bizottság 60. számú jelentése. Az előadó urat illeti a szó. vitéz Zerinváry Szilárd előadó: Tisztelt Képviselőház! A győri kir. főügyészség 2348— 1939. f. ü. szám alatt Eitner Sándor országgyű­lési képviselő mentelmi jogának felfüggeszté­sét kérte, mert a győri kir. törvényszék El. XX. J. 34—1939. számú megkeresése szerint el­lene a bíróság a m. kir. csendőrség intézménye ellen gyűlöletre izgatás vétsége címén büntető eljárást indított, mivel nevezett képviselő Zala­gyömrőn 1937. évi december hó 19. napián a nyilaskeresztes párt által tartott népgyűlésen azt a kijelentést tette: »aki nem fél a csendőr­szuronytól. az a pártunkba lép«. A feljelentés tárgyát képező bűncselek­ményben az 1921:111. te. 6. $-ába ütköző vétség tényálladéki elemei látszanak fennforogni a megkeresés szerint. A bizottság megállapította, hogy a megke­resés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüg­gés nevezett képviselő személye és a vélelme­zett bűncselekmény között nem kétséges ugyan, de minthogy a mentelmi bizottság arra a meg­győződésre jutott, hogy a kérdéses kifejezés csupán pártpolitikai agitáeiót, de nem a m. kir. csendőrség intézménve elleni gyűlöletre izgatás vétségét jelenti, zaklatás esete foropr fenn. ja­vasolja a t. Kánviselőháznak, hogy Eitner Sán­dor országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. Elnök: ~KWftn valaki a jelentéshez hozzá­szólni? (Nemi) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az imént tárgyalt ügyre vonatkozólag a mentelmi bizottság javaslatát magukévá tenni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfo­gadja és Eitner Sándor képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben nem függeszti fel. Következik a mentelmi bizottság 61. számú jelentése. Az előadó urat illeti a szó. vitéz Zerinváry Szilárd előadó: Tisztelt Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 9214/1939. f. ü. szám alatt Peyer Károly ország­gyűlési képviselő mentelmi jogának felfüg­gesztését kérte, mert a budapesti kir. büntetŐ­járásbíróság B. V. 22.347/3—1938. számú megke­resése szerint ellene a bíróság a Társadalom­biztosítási Alkalmazottak Országos Segítőegye­sülete főmagánvádló feljelentésére büntető el­járást indított, mivel nevezett képviselő Buda pesten 1937- évi december hó 29. napján az Or­szágos Társadalombiztosító Intézet elnökségi ülésének lezárása után körülbelül 8—10 személy előtt azt állította, hogy a Társadalombiztosí­tási Alkalmazottak Országos Segélyegyesületé­ben az áruutalványokkal gazságok és uzsora­üzelmek folynak. A feljelentés tárgyát képező ezen cselek­ményben az 1914:XLI. te. 1. §-ában meghatá­rozott s a 3. § 2. bekezdése szerint minősülő nyilvánosam elkövetett rágalmazás vétségének tényálladéki elemei látszanak fennforogni a megkeresés szerint. Miután a megkeresés nem felel meg az 1884. éci december hó 23. napján kelt 56.440. I. M. számú rendeletben megszabott kellékek­nek, zaklatás esete forogj fenn, a bizottság javasolj t. Képviselőháznak, hogy a meg­keresést utasítsa el és Peyer Károly ország­gyűlési képviselő mentelmi jogát ez ügyből kifolvólag ne függessze fel. Elnök: Kíván valaki a jelentéshez hozzá szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az imént tárgyalt ügyre vonatkozólag a mentelmi bizottság javaslatát magukévá tenni? (Igen!) k. Ház a mentelmi bizottság javaslatát el­fogadja, vagyis Peyer Károly képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben nem füg­geszti fel. "

Next

/
Oldalképek
Tartalom