Képviselőházi napló, 1939. II. kötet • 1939. szeptember 15. - 1939. november 14.

Ülésnapok - 1939-45

Az országgyűlés képviselőházának 4-Q. Következik a mentelmi bizottság 62. számú jelentése. Az előadó urat illeti a szó. vitéz Zerinváry Szilárd előadó: T. Képviselőház! A (budapesti ikir. főügyészség 9250/1939. f. ü. szám alatt Ilovszky János országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék B. 4960/5—1939. számú megkeresése szerint ellene mint szerző ellen a bíróság Gruber Lajos gépészmérnök, budapesti lakos főmagánvádló feljelentésére büntető eljárást indított á »Virradat« című politikai hetilap 1938. évi november hó 21. napján kiadott 47. számában »Ilovszky János nyilatkozata* feliratú cikk következő sértő kitételei miatt: »... ez a szerencsétlen ember elmegyógyintézetben állott kezelés alatt.». A cikk egész tartalma, de különösen ezek a kitételek az 1914 :XLI. te. 2. §-ába ütköző, a 4. § 2. bekezdése szerint minősülő Gruber Lajos sérelmére sajtó útján elkövetett becsületsértés vétségének tónyálladéki elemeit látszik feltüntetni a megkeresés szerint. A szóbanforgó hírlapi közlemény névtelenül jelent meg. Az előzetes nyomozás adatai szerint a cikk szerzője Ilovszky János országgyűlési képviselő és a megkeresés szerint a sajtójogi felelősség a St. 33. §-a értelmében Ilovszky János országgyűlési képviselőt terheli. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett. A mentelmi (bizottság előtt nevezett képviselő előadta, hogy a szóbanforgó hírlapi közleményért a sajtójogi felelősséget nem vállalja, mert a »Virradat« című lap részére távbeszélőn leadó tt nyilatkozatát egyes írásjelek lényeges és megtévesztő mellőzésével, nem híven közölték le, azonkívül a cikkből is kitetszőén a sértő kitétel nem a főmagánvádlóra, hanem egy harmadik személyre vonatkozott, ezért nevezett képviselő és a vélelmezett bűncselekmény között az összefüggés kétséges, zaklatás esete forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Ilovszky János országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. Elnök: Kíván valaki a jelentéshez hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az imént tárgyalt ügyre vonatkozólag a mentelmi bizottság javaslatát magukévá tenni"? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja, vagyis Ilovszky János képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben nem függeszti fel. (Következik a mentelmi bizottság 63. számú jelentése. N Az előadó urat illeti a szó. vitéz Zerinváry Szilárd előadó: Tisztelt Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 9.076/1939. f. ü. szám alatt Vásárhelyi András országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék B. V. 4.060/6^-1939. számú megkeresése szerint ellene a bíróság büntető eljárást indított, mivel nevezett képviselő Budapesten, 1938. évi augusztus hó 25. napján személygépkocsiját a Gömbös Gyula-út és a Wolff Károly-út keresztezéséiben meg nem engedett nagy sebességgel és tülkölés nélkül vezette, miáltal az útkereszteződésnél váratlanul felbukülése 1939 október 27-én, pénteketi. 477 kahó, a szintén szabályellenes sebességgel és tülkölés nélkül Varsa Lajos által vezetett személygépkocsit megpillantva már fékezni nem tudott és a másik gépkocsival történt összeütközés elkerülhetetlenné vált. A Varsa Lajos által vezetett gépkocsi az összeütközés következtében tengelye körül többször megfordulva, háttal nekiszaladt a kézikocsijárói éppen lerakodó Rusznyák Mihály sértettnek, aki az elütés következtében orvosi látlelet szerint mindkét lábán 20 napon túl gyógyuló combtörést szenvedett. A feljelentés tárgyát képező cselekményben a Btk. 310. §-ába ütköző s a második bekezdés szerint minősülő gondatlanság által okozott súlyos testi sértés vétségének tényálladéki elemei állapíthatók meg. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Vásárhelyi András országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Kíván valaki a jelentéshez hozzászólni*? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát f bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. t Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az imént tárgyalt ügyre vonatkozólag a mentelmi bizottság javaslatát magukévá tenni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja, vagyis Vásárhelyi András képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság 64. számú jelentése, Az előadó urat illeti a szó. vitéz Zerinváry Szilárd előadó: T. Képviselőház! A budapesti királyi főügyészség 9543/1939. f. ü. szám alatt gróf Apponyi György országgyűlési képviselő mentelmi jo; gának felfüggesztését kérte, mert a budapesti királyi büntető törvényszék B. XXXV. 7112/2— 1939. számit megkeresése szerint ellene a bíróság büntető eljárást indított, mivel nevezett képviselő aláírásával a képviselőválasztások előtt, folyó évi május hó 23. napján történt keltezéssel, Polgári Szabadság (Bassay) Párt felirattal, sokszorosító gépen előállított olyan sajtótermék került forgalomba, amelynek tartalma az 1938:XIX. törvénycikk 72. §-ában foglalt rendelkezésekbe ütközik. A sajtótermék szövege a következő: »A választások előtt kéréssel fordulok Önökhöz. Pártunk, a Polgári Szabadság Párt listáját a budai választókerületben én vezetem. Kérem Önt: adja le szavazatát a Polgári Szabadság Párt listájára. Több mint egy éve. már, hogy a gazdasági élet megbénult. Az alkotó munka helyett a gyűlölet lett úrrá. Ennek a választásnak feleletet kell adnia a nagy keresztény tömegek részéről is, hogy boldogulásukat a keveseknek hasznothajtó gyűlölködésben vagy a nagy tömegek jólétét biztosító békés munkában keresi. Önhöz, mint a dolgozó társadalom munkás tagjához fordulok azzal a kéréssel, hogy segítsen abban a törekvésemben, amely az egyén szabadságáért, gazdasági függetlenségéért, a közélet tisztaságáért és a gyűlölködés helyett az egyedül alkotni tudó szeretet uralmáért, tehát a valóban keresztény és nemzeti politikáért küzd.« A feljelentés tárgyát képező ezen cselekményben az 1938 :XIX. törvénycikk 190. § 5.