Képviselőházi napló, 1939. II. kötet • 1939. szeptember 15. - 1939. november 14.
Ülésnapok - 1939-45
Az országgyűlés képviselőházának U5. B.-LII. 10.802/5—1936. számú jogerős ítélete szerint nevezett képviselőt a bíróság a Btk. 298. §-ának 1. bekezdésébe ütköző párviadal vétsége miatt négynapi államfogházra ítélte s a ki c zabott büntetésből még két napot ki nem töltött államfogházbüntetést rajta végre kell hajtani. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képvisel ő^ személye és a jogerős ítélet között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolj cl ct t. Képviselőháznak, hogy Rajniss Ferenc országgyűlési képviselő mentelmi josrát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Kíván-e valaki a jelentéshez hozzászólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az imént tárgyalt ügyre vonatkozólag a mentelmi bizottság javaslatát magukévá tenni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja és Rajniss Ferenc képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggeszti. Következik az 56. számú jelentés. Az előadó urat illeti a szó. VUAT, Tóth András előadó: Tisztelt Képviselőbáz! A budapesti királyi főügyészség 8.495/1939, f, ü. szám alatt Rainiss Ferenc országgyűlési (képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék B. 3.27910—1939. számú megkeresése szerint ellene a b^óság Peyer Károly országgyűlési képviselő, Wiesenberger Vilmos é<* Györki Imre budapesti lakosok, főmagánvádlók felieWtésére. mint szerző ellen büntető P!járást indított az »Uj Magyarság« című politikai napilau 1939. évi január hó 3. napián kiadott 2. számában »Marxista-zsidó diktatúra a munkásszövetkezetfikben. Számolják fel azonnal a dolgozók érdekében az Általános Fogyasztási Szövetkezetet^ feliratú cikk tartalma, de különösen annak egyes kitételei miatt. A cikk egész t.ar+.plma. de különösen ezek a kitételek az 1914:XLT. t.-e. 1. §-ába ütköző s a 3. $. % bekezdése szerint minősülő sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségének jelenségeit látszik f pl tüntetni. A szóbanforgó hírlapi közlemény »Rainiss Ferenc« szerzői megjelöléssel jelent meg. Mindezekért a vád tárgyává tett hírlapi közleményért Rajniss Ferenc országgyűlési kénviselőt mint szerzőt terheli a sajtójogi felelősség a St. 33. §-a értelmében. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az Összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete fitiem forog fenol, javasolja a^t. Képviselőháznak, hogy Rajniss Ferenc országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Kíván valaki a jelentéshez hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom s a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az imént tárgyalt ügyre vonatkozólag a mentelmi bizottság javaslatát magukévá tenni? (Igen! Nem!) A Ház a mentelmi bizottság jelentését elfogadja, vagyis Rajniss Ferenc képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság 57. számú jelentése. Az előadó urat Illeti a szó. ülése 1989 október 27-én, pénteken. 475 vitéz Tóth András előadó: Tisztelt Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 9.2921939. f. ü. szám alatt Rajniss Ferenc országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék B. 3.278/8—1939. számú megkeresése szerint ellene a^bíróság Peyer Károly országgyűlési képviselő, Wiesenberger Vilmos és Györki Imre budapesti lakosok, főmagánvádlók feljelentésére, mint szerző ellen büntető eljárást indított az »TJj Magyarság« című politikai napilap 1939. évi január hó 5. napján kiadott 4. száma ban >>A dolgozók és a zsidó paraziták« cím alatt megjelent cikk tartalma, de különösen annak egyes kitételei miatt. A cikk egész tartalma, de különösen eze'k a kitételek az 1914 :XLI. t-e. 1. §-ába ütköző s a 3. §. 2. bekezdése szerint minősülő Peyer Károly, Wiesenberger Vilmos és Györki Imre sérelmére sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségének jelenségeit látszik feltüntetni. > A szóbanforgó hírlapi közlemény »Rajniss Ferene« szerzői megjelölés alatt jelent meg. Mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményért- Rajnisis Ferenc országgyűlési képviselőt mint szerzőt terheli a sajtójogi felelősség a St. 33. $-a értelmében. A bizottság megállapította, hogv a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges. zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Rajniss Ferenc országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. r FJlnök: Kíván valaki a jelentéshez hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az imént tárgyalt ügvre vonatkozólag a mentelmi bizottság javaslatát magnkévá tenni? (Igen! Nem!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja, va.gyis 'Rainiss Ferenc kénviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság 58. számú jelenté«e. Az előadó urat illeti a szó vHéz Tóth András előadó: Tisztelt Képviselőház! A budanesti kir. főügvészség 8.6571939. f. ü. szám alatt vitéz Boborv Gvöro-y országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüffgeeztését kérte, mert az egri kir. törvényszék B. 1.4^5^21939. számú megkeresése ázerint ellene a bíróság gondatlanságból okozo+t súlyos testi sértés vétsége miatt büntető eljárást indított, mivel a Heves vármegyei Poroszló község határában 1938. évi deeember hó 19. napián tartott hajtóvadászat alkalmával — ahol nevezett képviselő részt vett — amint a menekülő nyúlra lőtt, ifi. Posztós Ferenc nevű 'hantot iobb arcfelén, jobb combián, bal kézfején és jobb szemén megsebesítette akként, hogy a budapesti kir. Pázmány Péter Tudományegyetem Szemklinikája által kiállított látlelet és vélemény tanúsága szerint a sérüli jobb izemét műtéti úton el kellett távolítani. Nevezett képviselő Kardos Vince nevű hajtót is könnyebben megsebesítette, de utébhj sérüléseinek gyógy tartama nyolc naoon belüli. A feljelentés tárgyát képező ezen eselekmenyben a Btk. 310. §-ába ütköző gondatlanságból okozott súlyos testi sértés vétségének tényálladéki elemei állapíthatók meg. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az Összefüggés nevezett képviselő személye és a vélel7i*
