Képviselőházi napló, 1939. II. kötet • 1939. szeptember 15. - 1939. november 14.
Ülésnapok - 1939-45
460 Az országgyűlés képviselőházának .45. ülése 1939 október 27-én, pénteken. Ezzel kapcsolatban még egy kérdésre kívánok rámutatni. A tegnapi képviselőházi ülésen Bajcsy-Zsilinszky Endre képviselőtársam azt mondotta, — sajnos, nem voltam akkor itt — hogy a telepítési törvény eddigi végrehajtása során igen sok nagyparasztot, idegen szót használva, kulakot teremtettek. Ha tekintetbe vesszük, hogy a juttatott 83,344 katasztrális holdat 21.300 család között osztottuk ki, akkor mindenesetre megállapítható, hogy ez a vád nem helytálló, mert igenis, elsősorban a törpebirtokokat egészítettük ki kisbirtokokká és új egészséges kisbirtokokat igyekeztünk teremteni." Ha pedig a magyar földbirtokpolitikát öszszehasonlítom a német földbirtokpolitikával, akkor megállapíthatom, — ezt egészen nyugodtan mondhatom, mert ez a valóság -- Uogy az eddigi magyar földbirtokpolítika nem maradt e! a német földbirtokoolitika mögött. Mi a földreform folyamán több, mint egymillió holdat, a telepítési törvény végrehajtásának folyamán pedig már 88.000 holdat juttattunk kisembereknek. Azzal, hogy én a magyar földbirtokpolitikát összehasonlítom a német íoldbirtokpolitikával, nem azt akarom mondani, hogy nem kell fejleszteni a magyar földbirtokpolitikát, — hiszen éppen ezért terjesztettem a Ház elé javaslatomat — hanem azt akarom csak bizonyítani, hogy nem kell szégyenkeznünk. A német állam a békeszerződés megkötése óta telepítési célokra 902.000 hektárt és birtokkiegeszítésre 252.000 hektárt, tehát összesen 1,150.000 hektárt használt fel. Ha ezt összehasonlítom a nálunk felhasznált 1,100.000 holddal, akkor ~ tekintetbe véve Németország sokkal nagyobb területét — láthatjuk, hogy valóban nincsen szégyenkezni valónk. (Zaj és ellenmovdások a szélsőbaloldalon. — Bodor Márton: Nem parasztállam! — Halljuk! Halljuk! jobbfelőL) > Kérem, tessék nyugodtan bevárni. En is nyugodtan hallgattam a képviselő urak beszédet, talán elvárhatom, hogy engem is nyugodtan hallgassanak meg. (Taps a jobboldalon és a középen.) Magam is jól tudom, hogy a német földbirtókpolítikát a magyar földbirtokpolitikával nem lehet teljes mértékben Összehasonlítani, mert Németországban a lakosságnak más üzemágakban, mint például az iparban megfelelő elhelyezkedési lehetősége van, ami nálunk, sajnos, nincs meg. Van azonban még egy másik körülmény is, amely miatt a német földbirtokpolitikát a magyar földbirtokpolitikával összehasonlítani nem lehet, ez pedig az, hogy a németek önellátásra törekszenek. Ezt mind elmondottam volna akkor is, ha önök nem szóltak volna közbe. (Derültség jobbfelől. — Meskó Zoltán: A fűszer nem árt!) E kérdéssel kapcsolatban rá kell azonban még mutatnom arra is t hogy az agrárnépsűrűség is egészen más Németországban, mint Magyarországon. Magyarországon egy négyzetkilométeren az agrárnépsűrűség 54, Németországban pedig 41. Ez is a mellett szól, hogy itt erősebb tempójú földbirtokpolitikát kell megvalósítani, mint Németországban. (BajcsyZsilinszky Endre: A birtoikmegoszlás aránya a lényeges, azt tessék összehasonlítani! Erre kértem adatokat!) ±.lnök: Bajcsy-Zsilinszky képviselő urat, kérem, maradjon csendben. vitéz gróf Teleki Mihály földmívelésügyi miniszter: A telepítési törvény szűk kerete csak a területileg összefüggő 3000 holdon felüli és a háborús szerzések esetében az ezerholdon^^^ felüli birtokok igénybevételét teszi lehetővé^ Bk E mellett a telepítési törvény százszázalékos készpénzpótlást ír elő, amit az állam mai hel>^^^* zete mellett a birtokosoknak biztosítani alig lehetne. Szükséges tehát egyrészről, hogy az igénybevehető terület emelfp^sék. má^ré^TŐl pedig, hogy a százszázalékos készpénzfizetéstől elálljunk. A javaslat az 50%-os készpénzfizetéssel kívánja megvalósítani. Abból a célból, hogy azok a szegény emberek, akik megfelelő tőkével megfelelő anyagi erővel nem rendelkeznek, földhözjutattathatók legyenek átmenetileg, — és itt a hangsúly az »átmenetileg« szón van — a kishaszonbérleti rendszert teszi magáévá a javaslat. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Minden földbirtokpolitika három főcélt keli, hogy maga előtt tartson és ez a három főcél: a szociális, a honvédelmi és a gazdasági, illetőleg termelési cél. Ha már most én ezt a három célt nézem, ezek körül véleményem szerint a legfontosabb a szociális és a honvédelmi cél, (Élénk helyeslés és taps.) míg a termelési cél a inai körülmények között, éppen egy agrárországban, amelynek meglehetősen nagy agrárexportja van, nem bír ilyen jelentőséggel. Magyarországon mintegy 215—220.000 gazdasági cseléd, 550.000 gazdasági földnélküli munkás van és ezeknek száma eltartottjaikkal együtt 1,825.000-et tesz ki. Ha hozzáadom ehhez a 0—5 hold földdel rendelkező törpebirtokosokat, kisbérlőket, akiknek száma 330.000 s ha ezek eltartottjait, segítő munkatársait is tekintetbe veszem, akkor kijön a 2,970.000-es szám, a köztudatba bedobott úgynevezett 3 millió koldus, akiknek helyzetén segítenünk kell. De azt hiszem, mindenki előtt világos, — itt kétség semmilyen oldalról nem merülhet fel — hogy annyi föld nem áll rendelkezésre ebben az országban, hogy mindenkinek földet juttathassunk. Éppen ezért vettem be ebbe a törvényjavaslatba azt a rendelkezést, hogv akinek föld nem jut, azt legalább kertes házhelyhez lehessen juttatni. Ahol legalább tíz házhelyre a szükség fennáll, ott már a község elöljárósága a házhelyakciónak megindítását kérheti. A javaslat ebben a vonatkozá ban sokkal szigorúbb rendelkezéseket kíván megvalósítani, mint eddig bármely földbirtokpolitikai törvénynél. (Helyeslés.) Házhelyek céliaira bárkinek földjét igénybe kívánom venni, azzal a megszorítással azonban, hogy ha olyan kisbirtokos földje vétetik igénybe, akinek az igénybevétel után 50 holdnál kisebb területe maradna meg, ennek a kisbirtokosnak a község határában csere-ingatlant kell adni. (Helyeslés.) Itt százszázalékos készpénzfizetést statuál a javaslat. (Helyeslés jobbfelől.) Tudom azt, hogy a házhely juttatás még nem teljes megoldás, éppen ezért külön javaslatot kívánok az igen t. Ház elé terjeszteni a családi otthonok előmozdításáról. A mezőgazdasági munkásság és a gazdasági cselédek megélhetését is minden úton-módon biztosítanunk kell. Ennek a törekvésnek szem előtt tartásával vétettek be a törvényjavaslatba olyan rendelkezések, amelyek igen erős támadásnak voltak kitéve a t. Képviselőház egyes tagjai részéről. Különösen Eckhardt Tibor és Matolcsy Mátyás t. képviselőtársaim kifoe-ásolták azt, hogy az igénybevételnél azok a birtokok, amelyek ka-