Képviselőházi napló, 1939. II. kötet • 1939. szeptember 15. - 1939. november 14.
Ülésnapok - 1939-44
Az országgyűlés képviselőházának hk. domborítva látni, hogy új utcák részére is lebet igénybevenni földet, mert a falu egészsé* ges fejlődésének irányát, ami köztisztasági, közbiztonsági, tűzrendészeti és közigazgatási szempontból elengedhetetlenül szükséges, új utcák megnyitásával lehet csak rendesen megalapozni. (Eitner Ákos: Ebben igaza van!) En fanatikus híve vagyok a munkának és a termelésnek; megvallom őszintén, hogy kritikát akarok a javaslat felett gyakorolni, mert nem tartom helyesnek a javaslatnak azt a részét, amely a bérleti rendszer ellen irányul. Nagyon jól tudom, hogy a bérleti rendszer ellen a magyar közvéleményben bizonyos ellenszenv van. Ennek oka az, hogy a bérlők jórészt zsidók voltak. Ne méltóztassék azonban elfelejteni azt, üogy ezzel a földbirtokreforanmal nagytömegű nagyibirtok fog felaprózódni és fel fog szabadulni ott egy csomó gazdatiszti család, amely eddig nemcsak a kenyerét kereste meg, hanem hasznos munkát végzett és az ország előnyére végezte szakszerű munkáját. Én nem tartom helyesnek, hogy azt a földbirtokost, aki bérbeadja gazdaságát, erősebben sújtsuk ezzel a törvényjavaslattal, mint a másikat. Mi lesz a helyzet? Mondjuk, meghal a családfő, marad az özvegy és a gyermekek. Az özvegy félve attól, hogy gazdaságának bizonyos részét kénytelen lesz földbirtokpolitikai célra rendelkezésre bocsátani, a közgazdasági élet min^ den okos és bölcs törvénye ellenére, igyekezni fog birtokát házirezsiben tartani és ezzel kárt okoz önmagának és a magyar társadalomnak. Mennyivel helyesebb volna, ha közbekapcsolódnék egy bérlő, akinek kvalitása, tőkéje és tudása van. Ebből haszna volna magának a bérbeadónak, a bérlőnek, az államnak és az intenzívebb gazdálkodás folytán több gazdasági munkásnak akik ezáltal kenyérkeresethez jutnának. Nincs szándékomban hosszabban igénybevenni idejüket. (Halljuk! Halljuk!) Megmondom őszintén: kérték, hogy ne beszéljek túlhosszan. (Derültség.) Ügy érzem, hogy talán más hangot is ütöttem meg, mint képviselőtársaim némelyike. Legyenek meggyőződve róla, hogy amit itt elmondottam, az gyakorlati tapasztalatokból és hazafias érzésemből fakadt. Tudjuk mindnyájan, hogy ez a törvényjavaslat nélkülözi azt a nyugodt atmoszférát, amely előfeltétele egy politikamentes közérdekű alkotásnak. Lehetséges, hogy bizonyos tekintetben eltérő hangot ütöttem meg, legyenek azonban meggyőződve róla, hogy amit mondottam, hazám iránti szeretetből ós aggódásból, igazán jóhiszeműen mondottam el. Eddigi pályafutásom alatt igyekeztem mindenkor azon az aranyközépúton haladni, amely kihámozza a szélsőségesből az értékest és elveti mindazt, ami a nemzet egyetemére káros. Azt hiszem ha ezt a törvényjavaslatot törvényerőre emelkedése után, egy bölcs, megfontolt végrehajtási utasítás fogja követni, akkor tényleg a nemzet javára üdv fog belőle fakadni. Ezektől a gondolatoktól áthatva és bizalommal a földmívelésügyi miniszter úr iránt, a javaslatot szeretettel elfogadom. (Éljenzés és taps a jobboldalon és a középen. Szónokot töbk ben üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? Megay Károly jegyző: Milotay István! Elnök: A képviselő úr nincs jelen, feliratkozása töröltetik. Következik? ülése 1989 október 26-án, csütörtököd. 451 Megay Károly jegyző: Vay Miklós báró! Elnök: A képviselő úr nincs jelen, feliratkozása töröltetik. Következik? Megay Károly jegyző: Ferenczy Tibor! Elnök: A képviselő úr nincs jelen, feliratkozása töröltetik. Kíván méjg valaki a javaslathoz szólni? (Nem!) Ha szólni senkisem kíván, a vitát bezárom. Az ülést tíz percre felfüggesztem. (Szünet után. Elnök: Az ülést újból megnyitom. T. Ház! A napirend tárgyalására megállapított idő letelt. Javaslatot teszek arra vonatkozólag, (hogy legközelebbi ülésünket holnap délelőtt 10 órakor tartsuk és ennek napirendjére tűzzük ki: a ma tárgyalt törvényjavaslat feletti határozathozatalt és a menelmi bizottság 44—78. számú jelentéseinek tárgyalását. Méltóztatnak napirendi javaslatomhoz thozzájárulni? (Igen!) A Ház az elnök napirendi javaslatát magáévá teszi. T. Ház! A legutóbbi ülésünkön történt bejelentésnek megfelelőleg az írásban adott miniszteri válaszokat fogom felolvastatni. Kérem a jegyző urat, hogy a belügyminiszter úrnak Meskó Zoltán képviselő úr részére adott válaszát felolvasni szíveskedjék. Megay Károly jegyző (olvassa): »Tisztelt Képviselőüáz! Meskó Zoltán országgyűlési képviselő úr az országgyűlés 1939. évi június hó 28-án tartott ülésében az új választói névjegyzékek öszszeállítása tárgyában interpellációt terjesztett elő. Ezen interpellációjára végleges válaszom a következő: Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1938 :XX. te. a választó jogosultsághoz megkívánt előfeltételeket a korábbi választójogi törvénnyel szemben megszigorította, kézenfekvő tehát, hogy a jogcímek megszorítása következtében a választók létszámában csökkenésnek kellett (bekövetkeznie. Az apadási százalék természetszerűleg nem jelentkezik az ország egész területén egyformán: egyes vármegyékben meghaladja az átlagos mértéket, más vármegyékben annak alatta marad. A csökkenés azonlban sem országos viszonylatban, sem pedig az egyes vármegyékben nem mutat kirívóan nagy mértéket. Annak okát, hogy a választói létszám egyes vidékeken miért csökkent az országos átlagot mei^ihaladó mértékben, vidékenkint külön-külön kellene megállapítani. Meggyőződésem szerint azonban nem anynyira a hatóságok magatartása, hanem főleg és elsősorban a lakosság nemtörődömsége az oka annak, hogy kimaradnak a választói'névjegyzékből olyanok is, akiknél pedig a választójogosultság törvényes kellékei fennállanak. A nemtörődöimség sok helyütt már & r választói jogcímeknek a vallomásszolgáltatásnál megkívánt igazolása alkalmával jelentkezik, de jeletatkezik a névjegyzékkészítési eljárás további folyamata alatt is. A törvény tudvalevőleg tág jogorvoslati lehetőségeket biztosít azok részére, akik a névjegyzékbe nem, vétettek fel. Felszólalhatnak,
