Képviselőházi napló, 1939. II. kötet • 1939. szeptember 15. - 1939. november 14.

Ülésnapok - 1939-44

Az országgyűlés képviselőházának éá.iÚése 19É9 október 26-án, csütörtökön. 437 ra terjedő földreform pénzügyi megalapozásának lehetőségét úgy latja, hogy azt 700—750 millió pengőből me»g lehet csinálni. Én az ő számítását kissé túlsoványnak tartom és azt állítom, hogy erre egymilliárd pengő szükséges. De ha ezt az egymilliárd pengőt csak öt esztendőre osztjuk is el, az ország egy esztendőben ne tudna előteremteni 200 millió pengőt erre az óriási feladatra, amikor ez a pénz .-jóformái; mindjárt meg is térül? Hát hogyan fogunk mi itt egy nagyobbszabású ipart teremteni erősetbb kisbirtok nélkül? Hiszen iparunk jórészt azért senyved, mert nincs fogyasztó, nincs tömegfogyasztás. Tömegfogyasztást kell tehát teremtenünk. Gondoljuk csak el, ha tényleg elindulna ez a nagyobbszabású földreform és egy igazi telepítés történnék, — nem olyan, mint milyen ebben a javaslatban van, amely a telepítés gondolatát megint valósággal kútba löki — milyen rengeteg ipari munkás jutna keresethez ós mennyire megnövekednének az ipari szükségletek! Mennyi útépítésre, házépítésre és mennyi középület építésére volna szükség! [Megélénkülne az egész élet. Ez át befektetés, ez az én maximálisan öt évre tervezett földreformom szerint évi 200 milliós összeg nem oly nagy, hogy ezt a magyar nemzet ne tudná előteremteni! Ez valójában gazdaságilag is termékeny és termékenyítő befektetés volna. Kérdem önöktől: egészen a világ végéig ebben az állapotban leszünk, amelyben ma vagyunk, hoigy nem tudunk külföldi kölcsönhöz jutni? Mi történhet, ha — tegyük fel — a következő esztendőben, vagy két esztendő mulya megakad ez a milliárdos teirv? Addigra való; színüleg olyan helyzet lesz már, hogy külföldi Ikölcsönhöz is juthatunk. De természetesen függetlenségünket kell védenünk és ápolnunk, hogy Európa szemében tényezők lehessünk, mert ha Európa szemében tényezők vagyunk és betöltjük a Duna völgyében a mi feladatainkat, hivatásunkat, nem kétséges, hogy erre a célra még nagyobb összegeik is juthatnának külföldi kölcsön formájában. Annakidején nem egyszer mondtam Gömbös Gyulának, — akkor iméigi békésebb világ volt — hogy miért nem fordul ő bizonyos külföldi tényezőkhöz, hogy kölcsönt kapjon egy ilyen nagy átalakuláshoz? Azóta is beszéltem pénzemberekkel, akik azt mondották, hogy ha megszilárdul a Dunavölgyének és a Balkánnak a helyzete és semlegességünket fenn tudjuk tartani, akkor nem hosszú idő múlva igenis előállhatunk ezzel a kívánsággal. (Szollosi Jenő: Mi Angliától nem kérünk pénzt! — Eitner Ákos: Sem a franciáktól!) Nemcsak Anglia van a világon! T. Ház! Én olyan nagyra értékelem Kerék Mihály munkásságát, hogy az ő tervéből szeretnék itt valamit előadni. Szerintem rendkívül helyes politikai és gazdasági ítélettel van az ő terve felépítve. Nekem személyileg örömem, hogy ez a terv lényegében, nagy vonalakban hasonló az én 1930. évi földreformtervemhez, amelynek magva az, hogy egyetlen község határában se lehessen a közép- és nagybirtok nagyobb az egész terület egynegyed részénél. Ez az az alap, amelyről ki lehet indulni; ez nagyon egészséges alap és sokkal szerényebb, mint amilyen például a német telepítési törvény. A weimari Németország tudniillik csak 10%-ot hagyott meg elvben a nagybirtoknak és a középbirtoknak és a III. Birodalom is átvette és folytatja ezt a tervet. Ezzel szemben Kerék Mihály 24 százalékról KÉPVISELŐHÁZI NAPL0 Hbeszél, én 25 százalékról beszéltem, tehát európai viszonylatDan igazán nem voitumc radikálisak. Kerék Mihály 35.000 gazdasági cselédcsalád földhöz juttatását kívánja 17U.000 holuaal, 160.000 földnélküli munkás íöiahözjuttatasat feOu.UOO holüclal, 130.000 törpebirioKos loiunoz- » juttatását 1,1UU.0U0 holddal, 2ü.UUü 5—10 holdas kisbirtok létesítését löu.üUU hoiadal, 15.00U íelnőtt kisgazda-családtag földhózjuttatását — mert ez is jogos kívánság és helyes doiog — 220.000 holddal, 160.000 házhelyet, köztük 15.ÜU0—20.000 nincstelen kisiparos részére, Öszszesen 100.000 holddal és közcélokra 3U.000 holdat. En 100.000 holddal megtoldanám a gazdasági cselédek 170.000 holdját és 100.000 holddal csökkenteném a törpebirtokosoknak juttatandó területet, de egészben véve helyes, igazságos és gazdaságilag is jól felépített elgondolásnak tartom Kerék Mihály tervét. Kerék szerint egy ilyen földbirtokreform 370.000—380.000 családot érintene; ennek a tömegnek majdnem fele a földnélküliek közül kerülne ki. Kerék Mihály a birtokosokat a vételár 10 százalékával kártalanítaná azonnal készpénzben, egyébként pedig négy és félszázalékos annuitással kívánja őket kártalanítani. Ez az annuitás holdankint 31'5 pengőt tenne ki, tehát másfél mázsa búza árát; olyan összeg ez, amelyet a kisember elő tudna teremteni. Egészen nagy, de, sajnos, nagyon szomorú irodalma van a latifundium-védelemnek: egymásután jelennek meg könyvek, amelyek ki akarják mutatni, mennyire lehetetlen dolog a nagybirtokot felosztani és milyen lehetetlen gazdasági és szociális viszonyok támadnának ebben az országban, ha ez megtörténnék. A telepítési törvényjavaslat vitájában még Bethlen István gróf is elszólta magát, mert csak ezzel magyarázható az a mondása, hogy 50 holdig a kisbirtokos önmagában gazdálkodik a maga családtagjaival és munkásra nincs szüksége. Vannak ugyanis kitűnő fiatal szociológusok, akik utánanéztek, vájjon a kisbirtok mennyi munkást foglalkoztat és kiderült, hogy a kisbirtoknál ló—15 holdra már jut egészbenvéve cseléd. (Egy hang jobbfelől: Libapásztor!) A tízholdas kunsági magyar például bennlakik a községben és &gy cselédtanyása van odakinn. Azokat a kedvezményeket, amelyeket a munkások foglalkoztatása révén a nagybirtoknak nyújtanak ebben a javaslatban, valamiképpen a kisemberek részére kellene gyümölcsöztetni. De itt van a félhivatalos statisztika, az Omge. 1936. évi üzemstatisztikája. (Egy hang a jobbközépen: Az öregségi biztosításnál az ellenkezőjét mondták ezzel! — Szeder Ferenc: Az az öregségi biztosítás 4 pengő 90 fillér!) Szegény egy biztosítás, t. Ház. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Bajcsy-Zsilinszky Endre: Felsorolok néhány adatot az Omge. statisztikájából a nagybirtokra és a kisbirtokra vonatkozóan; ebben talán megbízhatnak a t. túloldalon is, a nagybirtokos urak is, mert hiszen nem lehet állítani, hogy az Omge: valami veszedelmesen földosztó egyesület volna és valami túlságosan egyoldalúan a kisemberek érdekeit képviselné. Ha van elfogultság a t. Omge-ben, akkor a másik oldal javára van. Az Omge. üzemstatisztikája szerint... (vitéz Hertelendy Miklós: Ma már felolvasták! — Egy hang jobbfelől: Oláh Gyurka elmondta 66