Képviselőházi napló, 1939. II. kötet • 1939. szeptember 15. - 1939. november 14.

Ülésnapok - 1939-28

Az országgyűlés képviselőházának 28. ülése 19S9 szeptember 21-én, csütörtökön.. 29 nem járult hozzá obulusaival ennek az intézménynek fenntartásához, hanem az lepett meg', hogy ha ilyen hosszú időn, éveken, évtizedeken keresztül rendesen fizeti valaki a járulékot úgy, hogy legalább 25 hetet lefizet évente a pénztárba, akkor ez az ember egy nagyon csekély összeget kap, amelyről lehet mondani, hogy törvényszerűen' jár és törvényszerűen igény beveszik, de a legkevésbbé sem alkalmas arra és ebből folyik, hogy az özvegyi járadék szintén iái legkevésbbé sem alkalmas arra, hogy valamelyes életlehetőséget tudjon az illető magának öregségére ezen az intézményen keresztül biztosítani. Arra vonatkozóan nem tettem számítást, hogy például egy béres, aki 52 hetet fizet be egy esztendő alatt, mennyit kap végeredményben. Én csak a mezőgazdasági munkások ama kategóriájára gondoltam, amely 25 héten, tehát egy félesztendőn keresztül tagja egy évben ennek az intézménynek, de hiszen a mezőgazdasági munkásságnak ama másik rétege, így a cselédek is, ugyanazt a törzsjáradékot kapjálk 1'50 pengős évenkénti járadékpótléikkal, legfeljebb a másik 25 Ihétre eső 5 pengőnek 25%-át kapják még, évente tehát lpesagő különjiácradékot kapnak. A sziámítás eredménye laizután a következő volt. 15 év után, amikor a 60 pengős járadéktörzset megkapják, feltéve, hogy mindig pontosan fizetik évente a 25 hetet, ^ a törzspótlékot is megkapják, 1 pengő 50 fillért, de előfordulhat az az eset is, hogy még ezt az 1 pengő 50 fillért sem kapják meg mint törzspótlékot és ez előfordulhat több éven keresztül, ami azután természetszerűleg visszahat a járadékra. Azután hozzájön a fokozódó járadékrész, az a 20% és 375 hét alatt, tehát 15 év után a mezőgazdasági munkás összes havi járandósága 8 pengő 12 fillér lesz, aminek 50%-a 4 pengő 06 fillér, jut a hátramaradott özvegynek. Húsz év után ez az összeg felemelkedik 9 pengő 16 fillérre. Harminc évi járulékbefizetés után 11 pengő 25 fillérre emelkedik fel, mindig feltételezve, hogy évente pontosan 25 hetet fizet be, nem többet és nem kevesebbet. Negyven év után, 1000 héti befizetés után megkapja valaki az ő 13 pengő 33 fillérjét, az özvegy pedig ebből 6 pengő 66 fillért kap. Kíváncsi voltam arra, hogy ennek az intézménynek, az Országos Mezőgazdasági Biztosító Intézetnek a járulékai és a járadékai hogyan viszonylanak az Országos Társadalombiztosító Intézet járulékaihoz és járadékaihozAmikor ezt a kérdést végigtanulmányoztam, arra a következtetésre jutottam, annire Matolcsy képviselő úr is hivatkozott, de nem fejezte ki olyan határozottan, mint én, hogy itt valahol vagy tőkegyüjtési szándék lappang, vagy pedig a matematikusok számították el magukat. Ismétlem, tanulmányaim alapján arra a következtetésre jutottam, hogy ha ez az intézmény ilyen járadékot fizet tagjainaik, akkor ez az intézmény drága és sokkai drágább adminisztrációját, fenntartását is^ tekintve, mint az Országos Társadalombiztosító Intézet. Hogy ne csak általánosságban beszéljek, kijegyzett számokat Ihoztam ide a képviselőház elé és a miniszter úr szíves figyelmét felhívom erre a kérdésre. En nem a magas napibérosztályokat vettem alapul, amikor átnéztem az öregségi, a baleseti, az özvegyi járadékágazatot, amely külön ágazata a társadalombiztosításnak, hanem & legalacsonyabb napíbérosztályt, azt a hérosztályt, amelynél a munkás 1 pengős napibért kap. Ha az a munkás, — ipari munkás — aki ebben az osztályban van, — tehát az első napibér osztályban — 400 hetet fizet be — ami 24 fillért tesz ki hetenként — öregségi, baleseti, rokkantsági, özvegyi és árvajáradékra, amely 24 fillérnek a felét a törvény szerint a munkáltató köteles befizetni, úgyhogy a munkás valójában 12 fillért fizet, akkor az eredmény a következő: ha ez a tmunkás 400 heti járulékot fizetett be, ami összegszerűség 96 pengőt tesz ki, aminek azonban ő tényleg csak a felét, 48 pengőt fizetett be, akkor az intézettől a következő járadékra tarthat igényt A 400 hét után, amikor esedékessé válik az iparban az öregségi járadék folyósítása. 65 éves életkor esetén, kap évi 143 pengő 04 fillért, vagyis havi 11 pengő 92 fillért. Ez nem nagy összeg, de majd összehasonlításul közlöm azt is, hogy mit lehet ugyanennyi hetijárulék befizetése után kapni az Országos Mezőgazdasági Biztosító Intézettől. Rokkantsáiga után az ipari munkásnak ugyanannyi a járadéka, özvegvi járadéka évi 71 pengő 52 fillér, 5 pengő 95 fillér havonta, a teljes árva évi járadéka, tehát az árvaiáradék is 42 pengő 91 fillér és 3 pengő 57 fillér havonta, a félárvának 21 pengő 45 fillér és 1 pengő 78 fillér havonta. Most következik a kérdés érdekes része. A mezőgazdasági munkás 20 fillért fizet hetijárulék fejében, tehát nem 24-et és nem 12-t, mint az ipari munkás valójában, hanem 20 fillért, és 400 hét alatt nem annyit fizet, mint az ipari munkás, aki 48 pengőt fizet. Igaz, hogy ezzel szemben azt mondják, hogy itt temetkezési segély is van, ami felemelkedhetik 30-tól 60 pengőig. Viszont azonban én azt mondhatom, hogy ennek a törvénynek alapján nincs özvegyi segély, nincs árvasegély, nincs félárvasegély és nincs„ rokkantsegély. 400 hét után a mezőgazdasági munkás befizet «z intézménybe 80 pengőt, tehát nem 48-at, hanem 80 pengőt. Ez 16 évet tesz ki a mezőgazdaság; munkásoknál, tekintve, hogy 25 hetet számítok egy évben csak, 400 hét után az öregsésri járadéka évi 100 pengő, vagy havi 8 pengő 33 fillér. Ha ez a törvényjavaslat törvénnyé válik, amiben nem kételkedem, akkor özvegyi járadékként kap az özvegy, amikor a törvény szerint arra igényjogosult lesz, 4 pengő 60 fillért havonta. így tehát a mezőgazdasági munkás öregségi járadéka 3 pengő 59 fillérrel kevesebb havonta, mint az ipari munkás járadéka, tehát az övegy járadéka havonta 1 pengő 79 fillérrel kevesebb. Amikor ezt Összehasonlítottam, kicsit furcsán éreztem magam és próbáltam 24 és 32 évre átszámítani, a szerint a táblázat szerint, amint az ipari munkás 4—800 stb. hét befizetése után milyen járadékra tarthat igényt az öregségi alaptól, amely ipari munkásnak a be fizetése, ismétlem, az első bérosztályban 24 fillér, és akkor meg kellett állapítanom, (hogy nemcsak 16, hanem 24 és 32 éven keresztül is lényegesen kevesebbet kajp a mezőgazdasági munkás, mint az ipari munkás, mert amikor 4—5 pengőről van szó, akkor én a 2—3 pengőt lényeges összegnek tekintem, és lényegesen kövesebbet kap az özvegye, mint az ipari munkás özvegye, nem tekintve azt, hogy itt nem történik gondoskodás rokkantság esetéről, az árváról és félárváról, úgy, mint ahogyan az 1928. évi XL, te. rendelkezései azt előírják. A mezőgazdasági munkásnak tehát közel ezer