Képviselőházi napló, 1939. II. kötet • 1939. szeptember 15. - 1939. november 14.

Ülésnapok - 1939-41

326 Az országgyűlés képviselőházának U. gulni, ha tudásának, tehetségének minden erejét arra fordítja, amihez őt az élet lehetősége köti. Magyarországon az életlehetőség kizárólag a magyar föld helyes megoszlásához fűződik. E nélkül nem tudunk élni, csak sinylődni és a lejtőre jutni. A íöidmegoszlas terén tapasztalható hibák nem mostani kezdetűét, hanem már az 1867. évi mezőgazdasági törvényben gyökereznek. Itt minüen talpalatnyi íöiünek a magyar parasztság, a magyar taj kezén kellett voina maiaania, illetőleg hozzá kellett voina jutnia, de ez a törvény,, a vaslat sem ad módot és segélynyújtást arra, hogy a magyar íaj birtokba vehesse a magyar Ibidet, azt a soKszor magyarok által szerzett és vérrel öntözött drága magyar földet. Azt hiszem, hogy igaz magyar hazafi egy sem tartja jónak azt a törvényt, mert az tette lehetetlenné azt, hogy itt minden talpalatnyi földet a magyarság nemzetfenntartó elemei kezére juttathassunk. Tudom, hogy ez nem könnyű dolog, különösen a mai ] helyzetben, de népünk és hazánk további fennmaradása és élniakarása érdekében mindent meg kell tennünk. Igaz, hogy ennek már a nemzeti állam felépítésével kellett volna megtörténnie. Mivel ez akkor nem történt meg, ma megérett rá az idő, tehát ma kell megcsinálnunk, mert minden huzavona vérveszteséget és gyengülést jelent. Építő munkánk első pontja tehát az lehet, hogy ezt a törvényt a magyarság fejlődése szempontjából rossznak kell minősítenünk. Le kell szögeznünk azt, hogy ennek az idegen fajnak a nagy vagyon szerzése jogtalan és igazságtalan. Áz igazság az lenne a magyar faj szempontjából, ha ezeket a birtokokat revideálnánk. Az én felfogásom szerint ez úgy volna lehetséges, ahogyan azt a magyar haza megerősítése és a magyar nép földhöz juttatása kívánja. (Egy hang a jobboldalon: Hogyan kivan ja?) Hogy hogyan kíván "a, mindjárt megmondom. A magyar nép földhöz juttatása úgy kívánja, hogy minden dolgozni akaró becsületes magyar embert földhöz kell juttatni. Hogy miből, erről már sok szó esett. 1867 óta nálunk nemzetközi pénzeken vásárolt zsidó nagybirtokok fejlődnek. Ezek azok magyar testvéreim, amelyeket revideálni kell (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) és á revideálást úgy értem, ahogyan azt a magyar haza megerősítése és a magyar nép földhözjuttatása megkívánja. Sok szegény magyart kell földhözjuttatni. Itt van a sok lekötött hitbizomány, amelyeket fel kell oldani és a tulajdonjogi ágra örököltetni. (Egy hang a baloldalon: Meg kell szüntetni a hitbizományokat!) Nem akarom, hogy minden hitbizományi birtokot megszüntessenek, de rendes tulajdonként kellene öröklődnie és mintegy 40—50%-os örökösödési illetéket kellene rá kivetni. Ezeket az illetékeket kívánom a földreform • fedezetéül igénybevétetni és a nem magyar állampolgárok vagyonát bizonyos nagyobb százalékban megterhelni. Ilven módon remélem, horrv nemcsak kishaszonbérletet. de örök tulajdont is tudunk juttatni hosszúlejáratú kölcsönnel

r a magyar parasztságnak. Ez legyen a^ szívügyünk és ha meg tudjuk csinálni, oldjuk is meg. Minden becsületes kisgazda és munkás családiát szorgalmas munkájuk által kiérdemelt földhöz kell juttatni, amely biztosítja tisztességes megélhetésüket. Ha ezt így megoldjuk, akkor biztos az is, hogy egykéről nem kell ülése 1939 október 19-én, csütörtökön. többé beszélnünk. Ennek következtében világos, hogy mentői több kis, becsületes munkáscsaládot kell iöldhozjuttatni, vagyis a magyar földet — különösen ahol azt a határveaeiem is megkívánja — le kell kötni a dolgozni aKaró és hazáját mindenkor megvédeni kész magyar parasztsághoz. Sajnos, nálunk mindennel törődnek, csak ez a legfontosabb kérdés nem talál megoldásra. A múlt hét folyamán lent jártunk Matoicsy Mátyás képviselőtársammal a magyar-jugoszláv határ mentén és megtekintettük a magyarbolyi telepítést, ahol a község északi részéhez mintegy 38 jól tervezett családi házat építenek. Ezek számát állítólag 80-ra egészítik ki. A határmenti főhercegi birtokból vásárolták telepítési célokra Mintegy 1400 katasztrális hold területről van szó, tehát körülbelül 18 hold jut egy-egy telepes céljára. Itt nincs is semmi hiba. A hiba ott van, — mint ahogyan arra Matoicsy képviselőtársam rámutatott — (hogy ott nemcsak az 1400 hold cserélt gazdát, hanem ezen felül 4200 hold, amely elsőrendű fekete föld és ezt az elsőrendű fekete földet a Mák. vezérigazgatósága, Vida Jenővel az élén. vásárolta meg. Ez a birtok közvetlenül a jugoszláv határ mentén fekszik. Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy a házszabályok 144. §-a értelmében beszédet tartósan olvasni tilos. Tóth János: Ide mintegy 500—600 házból álló községet kellene telepíteni, de az a szomorú dolog történt, hf><?y ezt a birtoktestet, amflv tejesen a iusroszláv hntár mentén fekszik, a Maq-yar Áltnl^nos Kn^pnbányn Részvény+árspaágnak nevén tolekk^nyveztéik. az ír^zdálkodik rajta, nem pedig a kis parasztság. (Zaj.) T. Ház! Midőn lent voltunk és láttuk ennek a birtoknak megművelését, szomorúan tapasztaltuk, nogy ezen a 42, Oü holdas területen egy narmadresszel kevesebb cselédség van, mint azelőtt. A cselédség es részint az igavonó Jószág is kevés és azért traktorokkal szánt. Jb'őleg búza- és cukorrépa termeléssel foglalkoznak. A búzát HVa-es reszaratásra és csepiesre adták ki. A műit hónap folyamán 80 vágón búzát szállítottak Svájcba. Amikor falun a Eutura 10 mázsánál nagyobb tételt nem hajlandó megvásárolni egy-egy kisgazdától, ugyanakkor mégis 80 vágón gabona megy ki egy tételben. (Mozgás.) További hiba a birtok művelése körül van. Mint megállapítottuk, legalább 400 vágón cukorrépatermelés lesz ezen a birtokon, amelyet tiszta színmagyar zalai munkások müveinek meg. Ezeknek egy egész szezonmunkáért katasztrális holdanként 42 pengő bért fizetnek, amikor láttuk, hogy katasztrális holdanként legalább 160 métermázsa cukorrépa terem rajta. Kiszámítva a költséget és ezt levonva, 320 pengő jövedelem esik egy holdra és ezeknek a tiszta színmagyar munkásoknak ezzel kapcsolatos munkadíja mindössze 42 pengő. (Zaj balfelöl. — Szöllősi Jenő: Ezért kell megszüntetni a nagybirtokot!) Kérdem, hol van itt a magyar nemzeti öntudat, hol van itt a harmados cukorrépa, amikor ennek a cukorrépának megmunkálása nyolcadosnak, sőt tizedesnek jön ki. Amikor itt kishaszonbérletekről és földhözjuttatásokról beszélünk, nagyon helyesen mondta tegnap egyik képviselőtársam, hogy az ország határain legalább 30 kilométer sávban körül kisbirtokosokat kellene telepíteni,