Képviselőházi napló, 1939. II. kötet • 1939. szeptember 15. - 1939. november 14.
Ülésnapok - 1939-40
312 Az országgyűlés képviselőházának Uborár megfelelő áron, olyan áron, amelynél a gazdia az ő számítását megtalálja, stabilizálódni fog. Tisztelettel kérem válaszom tudomásulvételét. (Élénk helyeslés és taps.) Elnök: Kérdem, méltóztatnak-e az interpellációra adott miniszteri választ tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következnék Bajcsy-Zsilinszky Endre képviselő úr interpellációja a földmívelósügyi miniszter úrhoz. A képviselői úr interpellációjának elmondására halasztást kér a tisztelt Háztól. Méltóztatnak a halasztást megadni 1 ? (Igen!) A Ház a kért halasztást megadja. Következik B. Szabó István képviselő úr interpellációja a honvédelmi miniszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Boczonádi Szabó Imre jegyző (olvassa): »Interpelláció a magyar királyi honvédelmi miniszter úrhoz. Van-e tudomása a honvédelmi miniszter úrnak arról, hogy a leventeoktatást vasárnapról hétköznapra tették át és ezzel az alföldi mezőgazdasági lakosságot mezőgazdasági munkájának elvégzésében hátráltatják? Hajlandó-e a miniszter úr a régi vasárnapi leventeoktatás rendszerét a mezőgazdasági vidékeken visszaállítani ós ezzel a mezőgazdaságban foglalkozó fiatalság munkaidejét viszszaadni?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. B. Szabó István: Mélyen t. Ház! A világháború befejezése után a trianoni békeszerződés megfosztotta Magyarországot attól, hogy rendes sorozás által tudja a magyar honvédségét kiegészíteni és így a haza iránti honvédelmi feladatát teljesíteni. A trianoni békeszerződés után a m. kir. kormány ezt úgy gondolta pótolni, hogy leventeosztagokat, le; ventecsapatokat szervezett, amelyek a katonai kiképzéshez hasonló kiképzésben részesültek és részeoülnek még ma is. Amikor ez az intézmény létesült, a társadalomnak egy bizonyos rétege, mint minden újítást, talán ezt sem fogta fel kellőképpen. Kezdetben csak testgyakorlatokat láttak egyesek a leventeintézmény oktatásában, de később azonban minden magyar ember belátta azt, hogy ez nem egyszerű testgyakorlat, hanem ez a fiatalságnak a kiképzését jelenti, amit a trianoni békeszerződés tulajdonképpen nem engedett meg. Természetes dolog, hogy minden magyar ember ettől az időtől kezdve, amikor meggyőződött ennek jelentőségéről, szíve és lelke szerint támogatta és támogatja ma is ezt az intézményt, amely a magyar fiatalságot van hivatva kellőképpen katonákká nevelni. Amikor ezt szívvel, lélekkel támogatta es támogatja minden magyar ember, akkor, mélyen t. Ház, azt a kérést kell előterjesztenem, hogy a leventeintézménynek a tanítási idejét bizonyos mértékig egyeztessük össze a mezőgazdaság érdekeivel. Mert amennyire országos érdek és mindannyiunk elsőrendű érdeke a honvédség kellő kiképzése, éppen annyira országos érdeknek tartom azt, hogy a mezőgazdasági érdekekkel bizonyos összhangba hozassák a kiképzési idő. Régebben az volt a kiképzés módia. hogv erre a célra a vasárnapokat használták fel, vasárnap délelőttönkint, vagy délután onkint részesítették kiképzésben a leventéket. Nem is L ülése 1939 október 18-án, szerdán. volt semmi kifogás egészen a legutóbbi időkig, addig, amíg a tanítási időt a vasárnapokról hétköznapokra nem tették át. Mélyen t. Ház! Éppen a jelenlegi időkben, amikor elsősorban a nagyszámú katonai behívások folytán a mezőgazdaság bizonyos visszamaradottságot érez és amikor az időjárás miatt is, különösen az ország bizonyos részein a mezőgazdaság munkája kissé elkésett, amikor tehát minden napra szükség van a mezőgazdasági munkák végzésére nagyon sok leventeköteles ifjút vonnak el munkától a leventekiképzéssel. Nemcsak egy napról van szó, mert amióta a leventeoktatást vasárnapról áttették a hétköznapokra, vannak helyek, vannak községek, amelyekben egész héten át folyik a leventetanítás. Természetesen nem úgy értem ezt, hogy a levente egy héten többször köteles megjelenni a leventeoktatáson, ellenben az a helyzet, hogy ha nekem két leventeköteles családom és két leventeköteles cselédem van, akkor a cselédek a tanyavilágban lévén alkalmazva, családom pedig a városban lévén, a hét négy napján kell cselédeimnek és családtagjaimnak leventeoktatáson megjelenniük. Mélyen t. Ház! Ez a mezőgazdaságban nagyon nehéz helyzetet szül, nagy hátrányt jelent. (Beniczky Elemér: tjgy van!) A mezőgazdasággal foglalkozó emberek tudják, hogy éppen ezekben az! időkben lehetőség szerint az arra való idő minden percét ki kell használni, (Ügy van! Ügy van) mert nem tudjuk, hogy holnap vagy holnapután nem esik-e, nem tudom, mikor tudom a magam dolgát elvégezni, pedig ha késve végzem el, akkor az nemcsak nekem kár, hanem az egész országnak is rovására megy. Amikor talán éppen a vetésből, vagy a szántásból viszik el leventeköteles cselédemet vagy családomat, ez súlyosan érint engem, mint mezőgazdasággal foglalkozó egyént. (Egy hang bálfelöl: Vasárnap pihenni kell!) Lehet azt mondani, hogy vasárnap pihenni kell, de a mezőgazdasággal foglalkozó ember tudja, hogy amikor vetni kell, akkor nincs pihenő, (Ügy van! a balközépen.) akkor vetni kell. (Helyeslés. — Szakáts Pál: Az biztos!) Mélyen t. Ház! A leventeoktatás szigorúsága nem kifogás tárgya sohasem, mert minden magyar ember belátja ennek szükségességét. Most azonban, Isten kegyelméből abban a helyzetben vagyunk, hogy imár a trianoni békeszerződés sem gátol bennünket abban, hogy a sorozott katonákat rendszeres kiképzésben részesítsük és így a hadsereget olyan színvonalra emeljük, amely szükséges az ország megvédéséhez. Én honvédelemnek tekintem a mezőgazdasági munkát is, mert mezőgazdaság nélkül nincs hadsereg, anélkül nem lehet fenntartani a hadsereget. Össze kell tehát egyeztetni ezt a kettőt. Nem azt kérjük, hogy a leventeoktatás idejéből vegyenek el. Nem! Igenis nevelni kell a fiatalságot, csak azt kérem, hogy az oktatási időt valahogy sűrítsék össze, hogy ne legyen az egész évben lekötve az a fiatalság, amely annyira el van foglalva mezőgazdasági munkával. Azt kérem, hogy a leventeoktatást sűrítsék össze az év bizonyos szakában, mondjuk három hónapra, ha pedig ezt nem lehet megcsinálni, mert talán honvédelmi érdekek fűződnek ahhoz, hogy hosszabb időn keresztül legyen oktatás, akkor szabjuk meg hat hónapban. az oktatás idejét, de ne
