Képviselőházi napló, 1939. II. kötet • 1939. szeptember 15. - 1939. november 14.

Ülésnapok - 1939-40

Az országgyűlés képviselőházának hO. előtti ez az interpelláció és azt hiszem, egyetért velem a t. Ház abban is, hogy a miniszterelnök úr nem utasíthatja — mert nincs semmi szükség rá, hogy utasítsa — a sajtócenzort arra, hogy annak a könyvnek a megjelenését lehetővé tegye. (Úgy van! Úgy van! a jobboldalon.) , Ezért tisztelettel kérem, méltóztassék a válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök: Kérdem* méltóztatnak-e az igazságügyminiszter úrnak Matolesy Mátyás képviselő úrnak a könyvcenzúrát illető interpellációjára a miniszterelnök úr nevében adott válaszát tudomásul venni? (Igen! Nem! — Matolesy Mátyás: Abszurdum!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a választ tudomásul veszik, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház a választ tudomásul veszi. Az igazságügyminiszter úr válaszának tudomásulvételével az a korábbi elnöki kijelentés, amely szerint a képviselő úrnak ez az interpellációja kiadatik a miniszterelnök úrnak, tárgytalanná vált. Következik Maróthy Károly képviselő úr interpellációja a földmivelésügyi miniszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék annak szövegét felolvasni. Boczonádi Szabó Imre jegyző (olvassa): »Interpeliáció a m. kir. fölamíveiésügyi miniszter úrihoz. Van-e tudomása a m. kir. miniszter úrnak arról, hogy a must árára megállapított árminimum csupán az alföldi szőlők minőségének és tömegtermesztésének felel meg, míg az úgynevezett hegyvidéki és minőségi borok árának nem felel meg s ezáltal az árminimálás által a hegyvidéki mustok ára egyenesen lemorzsolódott? Hajlandó-e a m. kir. miniszter úr a nemesborvidékek érdekeit megvédő intézkedéseiket sürgősen, amíg nem késő, megtenni és a szőlőtermelők érdekeit a borkereskedelemmel szemben megvédelmezni?« ' Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. (Zaj a jobb- és a baloldalon.) Csendet kérek, képviselő urak! Maróthy Károly: T. Ház! Azok az országgyűlési képviselők, akik a hegyvidéki szőlősgazdákat is szokták képviselni itt a képviselőházban, nagyon gyakran tették szóvá a mustárak letörését és általában a szőlősgazdák nehéz, súlyos helyzetét. Régebben Petro Kálmán igen t. képviselőtársammal együtt szoktuk ezeket az interpellálásokat eszközölni és sürgetni szoktuk a még valamikor Gömbös Gyula ajkáról elhangzott annak a kijelentésnek valóraváltását, hogy »a hegyközségi törvényt, a szesztörvényt megalkotjuk.* A múlt évben ez végre csakugyan sikerült is, ki kell azonban jelentenem, hogy a szőlősgazdák érdekeit ez a hegyközségi törvény sem védte meg annyira, amennyire a törvénytől reméltük. Maga a javaslat, mielőtt még idei a Házba bekerült volna, olyan átdolgozáson ment keresztül. amely által és amelynek következtében amenynyit * nyertek a hegyvidéki szőlősgazdák a törvény által, ugyanannyit veszítettek is. Mi a későbbiek során azután sürgettük a kormányt, hogy állítson fel borközraktárakat. Nem eredménytelenül sürgettük, mert csakugyan félmillió pengőt fordított is a kormány a borközraktárak céljaira és ennek következtében fel is állítottak, azt hiszem, 15 borközraktárt, de ezeket sem a nemesszőlővidékek ülése 1939 október 18-án, szerdán. 309 területén, hanem kizárólagosan az Alföldön. Tavaly tavasszal emiatt ismét kénytelen voltam interpellálni az akkori földmivelésügyi miniszterhez és elébe tártam, hogy csodálatos és sajnálatos dolog, de úgy van, hogy a hegyvidéki szőlősgazdák csak azzal tudnak jóllakni, amit ők maguk kapnak, de amit az alföldi szőlősgazdák számára juttat a kormány, azzal ők semmiképpen nem tudnak megelégedni. Miért hozom elő ezt a kérdést ismét? Azért, mert ennek az évnek őszén is, most szüret táján, megjelent az úgynevezett minimalis mustárakat megállapító rendelet, és ismét 0 9, illetőleg 1 fillérben állapították meg a minimális árakat fokonkint. Az alföldi mustok számára megfelel ez a megállapítás, nem felel meg azonban a hegyvidéki mustok számára. Szüret táján ugyanis megfelelő magasságban kezdett kialakulni a nemesborvidékeken a must ára; hiszen tudjuk jól, tavalyról nem sok bor maradt, azután tavasszal az időjárás nem volt kedvező a szőlőre, ősszel pedit;, Szent István napja után, ugyancsak rossz időjárás következett be, tehát nem váltak be azok a nagy jóslások, hogy megint 4 millió hektoliteres termésünk lesz. Mondom, a borárak kedvezően kezdtek kialakulni a nemesborvidékeken, Tokaj, Badacsony, Szekszárd, Eger táján. Mi történt azonban? Megjelent a miniszteri rendelet, amely alacsonyan minimálta a mustárakat. Ennek következtében a már kialakult nemesbbrvidéki árak letörtek, mert a kereskedők azt mondották, hogy enynyiért is tudunk mustot kapni, miért adjunk többet érte? Ennek következtében állott azután elő az a helyzet, hogy ismét a nemes bor* vidékek kerültek hátrányba, amelyeken pedig, tudjuk, a termelési viszonyok egészen mások, mint az Alföldön. Az Alföldön egy 13—14 éves gyermek meg tudja kapálni a szőlőt, a nemesborvidéken, a hegyvidéken azonban súlyos, kemény, komoly férfinapszámra van szükség ahhoz. Az Alföld dönti is a termést, ott sokkai nagyobb a termés 'borban, mint a nemeshegyvidékeken. Mi mindig azt kértük a kormánytól, hogy válassza ketté ezt a két problémát. Az az álláspont ugyanis, amelyet a földmivelésügyi kormányzat idáig éveken keresztül vallott, nem vált be. Tudniillik az volt az álláspont, hogy ha megállapítjuk a bor ár minimumát, akkor ez automatikusan ki fog hatni a nemesborvidékek árviszonyaira is. Ezi nem következett be. Erre mi figyelmeztettük másr a régebbi földmivelésügyi kormányzatot is, de eredmény nélkül. Most is pontosan az ellenkezője következett be eniiek. T. Ház! Ha ezt a kérdést a kormány rendezni akarja, mint ahogyan el is kezdte rendezni — hiszen nemcsak megállapította az alföldi must árát, hanem egyúttal alá is támasztotta ezt az ármegállapítást azzal, hogy intervenciós vásárlásokat folytatott, mert hiszen csak akkor van értelme a megállapításnak, ha van egy kéz, amely azs árut fel is veszi, — akkor gondoskodni kell e kérdés megoldásáról a hegyvidékeken is. A Maaszobsz. nevű intézmény révén, meg kell állapítanunk, a kormányzat intézkedése következtében az Alföldön teljes mértékben rendeződtek a borárak. Van azonban ennek a Maszobsz-nak egy testvér-intézménye, a Mega, amely a nemes'borvidékeket volna hivatva felkarolni. Ez a Mega. nem kezdte meg intervenciós vá48