Képviselőházi napló, 1939. II. kötet • 1939. szeptember 15. - 1939. november 14.
Ülésnapok - 1939-40
Az országgyűlés képviselőházának 4-0. társadalmi osztálykülönbségek és gátak leomlanak. Ez a példa Finnországnak, északi test- ! vérnépünknek példája. Elnök: Méltóztassék befejezni a beszédét, képviselő úr! Szüliősi Jenő: T. Ház! Az elmondottak alapján a javaslatot nem fogadhatom el. (Helyeslés és taps balfelől.) Elnök: A földmívelésügyi miniszter úr kíván szólni. vitéz gróf Teleki Mihály földmívelésügyi miniszter: T. Képviselőház! Van szerencsém az 1935. évi IV. te. 38. §-ának (7) bekezdése értelmében az engedélyezett rendkívüli fahaszíiálatok mértékéről szóló 1938. évre vonatkozó jelentésemet beterjeszteni. Kérem a t. Képviselőházat, méltóztassék a jelentést kinyomatni, a képviselőház t. tagjainak szétosztatni és előkészítés céljából a földmívelésügyi bizottsághoz utasítani. (Helyeslés.) Elnök: A beadott jelentést a Ház kinyomatja, tagjai között szétosztatja és előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából kiadja a földmívelésügyi bizottságnak. Szólásra következik? Spák Iván jegyző: Sarvay Elek! Elnök: Sarvay Elek képviselő urat illeti a szó. Sarvay Elek: T. Ház! Előttem felszólalt igen t. képviselőtársam Justh Gyula mondásának idézésével kezdte beszédét, mint aki felhívta a figyelmet, hogy itt van a tizenkettedik órája annak, hogy a népet földhöz kell juttatni. A képviselő úr idézte gróf Apponyi Albert közismert kijelentését is, amely figyelmeztet bennünket arra, hogy minden forradalmat egy elhibázott vagy elmulasztott reform előzött meg, illetve az a tény előzött meg, hogy nem volt a nemzetnek elég akarata, elég kitartása, ahhoz, hogy egy reformot keresztülvigyen. Az idézeteket azért mondjuk el ebben a Házban, hogy azokból levonjuk a következtetést, vájjon ez a Ház, vájjon ez a kormányzat figyelembe yette-e az illusztris helyről jövő figyelmeztetéseket, nem pedig azért, hogy azokból olyan következtetéseket vonjunk le, amely valójában nem fedi a tényeket. Az én megállapításom szerint ez a kormányzat a helyzet magaslatán állott akkor, amikor ezt a törvényjavaslatot beterjesztette, és ennek a törvényjavaslatnak benyújtásában benne foglaltatik az a tény is, hogy a kormány mind Justh Gyula annakidején elmondott szavait, mind gróf Apponyi Albert idézett mondását teljesen magáévá tette és megszívlelte. Előttem szólott igen t. képviselőtársam nagyobbrészt a nagybirtokok leépítésének kérdésével foglalkozott, (Palló Imre: »Lebontásának« és nem »leépítésének« kérdésével!) és meg kell állapítanom azt, hogy talán egyike azoknak az ellenzéki képviselőknek, akik ab ovo minden vonatkozásban rossznak találják ezt a törvényjavaslatot s szerinte ennek a javaslatnak egyetlen olyan passzusa sincs, amelyet magukévá tennének és helyeselnének. A nagybirtokok ellen intézett támadás során hivatkozik a képviselő úr arra, hogy itt új szakértők vannak s Éogy itt tulajdonképpen kaszinókból irányítják az egész kérdést. Nézetem szerint ez igaz-, ságtalan megállapítás. (Úgy van! Úgy van! jobb felől. — Egy hang a szélsöbaloldalon: Kormányt buktatott beszédével!) Én jogászember is vagyok, és minden kérdést jogi szempontból is nézek. Amikor analizálom azt, hogy a n&gybirtokososztály vagy általában a birtokososzKÉPVISELÖHÁZI NAPLÓ H. ülése 1939 október 18-án, szerdán. 299 tály általában véve mit tesz, mit hoz a kormány és mit kíván tőle a nemzet, akkor, ha a dolog jogi fogalmát keresem, nem mondom azt, hogy itt kisajátításról van szó, mert hiszen a kisajátítás kivételes jog, a kivételes esetekben való joggal élés; mondhatnám talán azt, hogy itt közteherviselésről van szó és valóban ehhez áll közelebb a földbirtokos osztálynak az a kötelessége, hogy a földbirtokot földbirtbkpolitikai célokra át kell adni. Ha pedig közteherviselésről van szó, akkor kérdem azt, hogy akkor, amikor a birtokok egyik kategóriájának 30—50—70—90 százalékát is el lehet venni, (Felkiáltások a baloldalon: De mennyi marad még!) a másik kategóriánál 20—40—60 és 80 százalékát lehet igénybe venní, a kötelezettségnek nem a legmagasabb fokát teljesíti-e akkor az a földbirtokos? (Helyeslés a jobboldalon. — Felkiáltások a baloldalon: Nem! Nem! — Paczolay György: Igazságtalanságok jóvátétele!) Igazságot kell szolgáltatni. Igen t. Ház! Én magam is a középbirtoknak vagyok a híve, azt tartom, hogy a középbirtok az a termelési tényező, amely legjobban megoldja feladatát, de igazságot kell szolgáltatnunk és számolnunk kell a nagyobb birtokosok helyzetével. A római jogász klaszszikusan fejezte ki az animus rem sibi habendit, a hatalmas érzést, amikor a dolog áz enyém, amikor a felett rendelkezhetem. Fokozottabb mértékben kell megérteni ezt a földbirtoknál, az édes anyaföld egy részénél, amelyhez azt a birtokost a múltnak, a történelemnek, az érzelmeknek ezer és ezer szála fűzi ÍBaky László: Hazaárulásért kaptak nagybirtokokat! — Nagy zaj a baloldalon. — Elnök csenget.) Nagy hiba az ellenzék egyikmásik tagjának a részéről, hogy a földbirtokosoknál általánosítanak s Haynaut egy kalap alá veszi Pallavicinivel, amire megjegyzést hallottam. (Felkiáltások a baloldalon: Nem általánosítunk! — Nagy zaj. — Elnök csenget) Nem lehet egy kalap alá venni Pallavicinivel. (Felkiáltások a baloldalon: Nem. vesszük eay kalap alá! — Pándi (Pölcz) Antal: Nem ért magyarul! — Nagy zaj. — Elnök csenget.) Én sem általánosítok és távol áll tőlem, hogy amit mondottam, a baloldalnak az egészére vonatkoztattam volna, mert én nagyon jól tudom azt. hoery a baloldalou is hangzottak ol olyan objektív felszólalások, amelyek tudományos alapokon énültek fel és ezek előtt mindig a l^arnagvob'b tisztelettel meg is hajlok. T. Ház! HÍI végignézzük a történelmet (Eitner Ákos: Okulhat belőle!) és a földbirtok politikának a múltját, — hiszen azt lehet mondani, hogy a honfoglalástól kezdve mindig foglalkoztatta ez a magyar nemzetet — akkor azt kell megállapítanom, hogy ha időnkint a birtokososztálynak feudális és konzervatív eleme össze is fogott azért, hogy talán védje a birtokát, ami szintén történelmi tény, ezt le kell szögezni, viszont ennek a történelmi birtokososztálynak a tagjai voltak azok, akik közéleti szereplésüknél fogva is mindig sürgették a földbirtokpolitikának előbbrevitelét. (Pándi (Pölcz) Antal: Csak sürgették!) Itt csak gróf Széchenyi Istvánra hivatkozom, aki a Tisza völgyének szabályozásáról írott munkájában hívta fel á figyelmet arra, hogy a nemzetiségek nyomása alatt el fog sorvadni a magyarság, ha nem gondoskodunk a tiszai vidékek, az Alföld vidékének megsegítéséről és népének földhözjuttatásáról. Ugyanezen családból ifj. gróf Széchenyi Imre 1886-ban ki47