Képviselőházi napló, 1939. II. kötet • 1939. szeptember 15. - 1939. november 14.

Ülésnapok - 1939-39

276 Az országgyűlés képviselő házának 39. természetes dolog, hogy mezőgazdasági ingatlanok szükségesek ahhoz, hogy a föld népét földhöz juttassuk és csak így folytathat gazdálkodást. (Az elnöki széket vitéz Bobory György foglalja el.) Ez azonban nemcsak földbirtokpolitikai dolog, hanem vagyonmegosztási dolog is. Itt van például egy 50.000 holdas ingtalan egy kézben, ebből 35.000 hold erdő és csak 15.000 hold mezőgazdasági ingatlan; ebből a 15.000 holdból megváltanak, mondjuk, 6000 holdat és még mindig megmarad e mellett egykézben 35.000 hold erdőterület, amelynek egykézben való birtoklása egyrészt nem szükséges, másrészt birtokmegoszlási (szempontból sem helyes. Azt kívánom tehát, hogy a nagybirtokon lévő nagy erdőterületeket vegyük számításba úgy, hogy ahol ilyen területek vannak, ott a mezőgazdasági ingatlanokat nagyobb százalékban vegyük igénybe a parasztság részére, azért, mert az erdőterület ma éppen olyan jövedelmet bizto sít, mint a szántóterület. Magának a birtokosságnak az érdeke az, hogy ez a rendezés megtörténjék. Vegyünk például egy 10.000 holdas uradalmat, amelynek fele erdő és fele szántóföld és vegyünk egy másik 10.000 holdas uradalmat, amelynek egész területe szántóföld. Az utóbbiból legalább 6—7000 holdat elvesznek, a másikból pedig, ahol 5000 hold szántó van, 1500 vagy 2000 holdat vesznek el és így még mindig megmarad 5000 hold erdő és 3000 hold szántó. Vagyoni arányosítást is kell a birtokpolitikával kapcsolatban csinálnunk azért, hogy az úgynevezett feudális szellemet ne vághassák folyton a magyar földbirtokosság sze mébe. Az ezzel a szakasszal kapcsolatban tett határozati javaslatom arra irányul, hogy ha a nagyobb birtokodon több munkást foglalkoztatnak, akkor ezt ne mint kedvezményt fogják fel. Kötelezzék a nagybirtokosokat arra, hogy minimálisan bizonyos számú állandó munkást foglalkoztassanak. Én nem juttatnék az ilyeneknek külön kedvezményt azért, mert több munkaalkalmat adnak és ezzel esetleg több hasznot is szereznek. El kell érni bizonyos intenzitást a nagyobb birtok mezőgazdasági művelésében, ehhez pedig az első lépés az, hogy kötelezzük a nagybirtokosokat arra, hogy anynyi állandó alkalmazottat foglalkoztassanak, amennyi az intenzitáslhoz szükséges; ha pedig még ezenfelül több munkabért fizetnek és több alkalmazottat foglalkoztatnak, akkor méltóztassék ezt adókedvezményekkel honorálni, ne méltóztassék azonban ezen a címen a parasztság elől elvonni a földet. Kérném, hogy a parasztság földbirtokterületének nagyobbítása érdekében méltóztassék ezt a határozati javaslatomat elfogadni úgy, hogy a 3. § enneik értelmében szö végeztessék át Az a leglényegesebb, hogy a vállalati, a hadinyereségből szerzett és az egyéb birtokok teljes egészükben vétessenek igénybe és ne maradjon fenn semmi körülmények között az a rendelkezés, amely most benne van a szakaszban, hogy t. i. az ilyen birtokok 300 hokiig mentesek az igénybevétel alól, azonfelül pedig bizonyos százalékig korlátozva van az igénybevétel. Én nem hagynék földet semmi néven nevezendő anonim vagy külföldi társaság kezében, mert ez nem érdeke az országnak es főként azért nem, mert ez nagymértékben gaülése 1939 október 17-én, kedden. tolja a parasztság földszerzésének lehetőségét. Mélyen t. Képviselőház! Amikor így összefoglaltam azt, hogy milyen uion-mouon tudnám a jelenlegi javaslat keretében a rendelkezésre álló földterületet szaporítani, — mert ezek azt a célt szolgálják, hogy a kiosztható, juttatható földterületet szaporítsuk — ugyanakkor a jnttatandókra vonatkozólag is van egy határozati javaslatom és pedig a következő (olvassa): »Mondj a ki a képviselőház;, hogy beiktatandó a javaslatba egy olyan szakasz, mely figyelemmel az 1920:XXXV1. te, az 1924: VII. te, az 1936:XXVII. te. vonatkozó rendelkezéseire, pontosan megállapítsa azt a sorrendet, amely szerint a földbirtokpolitikai eljárás során jelentkező igények kiél égi tendők. Ugyanezen szakasz állapítsa meg azt a legmagasabb határt is, amennyi föld egy személynek juttatható, illetve amennyire meglevő ingatlana kiegészíthető.* Nagyon kérem, hogy a juttatandók tömegében valami rendszert méltóztassék csinálni. Feltétlenül szükséges, hogy amint az 1920. XXXVI. tc.-ben meg volt állapítva egy bizonyos kategorizálás, most is legyen, azonban nincsen ilyen kategorizálás az 1936:XXVII. tc.-ben, a telepítési törvényben sem, csak általánosságok vannak. Méltóztassék figyelemmel lenni arra, hogy az egyik községben van 150 hold föld, amely kiosztható lesz és kilencszázán jelentkeztek rá eddig, míg a szomszéd községben egyáltalán nincsen juttatható föld. A községi elöljáróság, a gazdasági felügyelősc*g, a gazdasági albizottság megoldhatatlan feladat előtt fog állani, ha arról lesz szó, hogy a saját belátása szerint csináljon rendszert, hogy abból a kilencszáz jelentkezőből ki kaphat földet. A törvény végrehajtása érdekében, a falu nyugalmának megteremtése érdekében kérem, méltóztassék a törvényjavaslatba olyan rendelkezést felvenni, hogy megállapíttassék az érdemesség sorrendje, hogy milyen sorrendben elégíthetők ki azok, akik földhöz kívánnak jutni. Nem teszek javaslatot arra, hogy kik legyenek az elsők, de az egész végrehajtás dolga azon fog múlni, hogy tudunk-e olyan rendszert felállítani az alsó fokú hatóságok elé, amely megmondja, hogy ezek és ezek kaphatnak es ezek és ezek után a következők jönnek. Tessék ezt tőlem, mint gyakorlati embertől elfogadni, mert látom, hogy kint máris mi van és félek attól, hogy mi lesz a felcsigázott igények következtében, ha ilyen rendelkezés nem lesz a javaslatban. Ezzel kapcsolatban az a kérésem, méltóztassék meghatározni azt is, hogy mi lenne a maximum, amit ki lehet osztani, vagy amire ki lehet egészíteni egy földterületet. Erre is rendkíyül fontos szükség van. A javaslat azt tartalmazza, hogy 25 százalékot le kell fizetni a vételárnál, vagy a haszonbért le kell tenni. Ebből az az eshetőség áll elő, hogy olyan emberek, akiknek már van 20—25 hold földjük, fognak jelentkezni, hogy kérnek még 15 hold földet azért, mert le tudják tenni a vételár 25 százalékát, vagy le tudják tenni a haszonbért, ugyanakkor olyan kisemberek, akiknek van két-három hold földjük, nem fognak földhöz jutni. Nagyon jól tudjuk, hogy nincs elegendő föld. Nagyon jól tudjuk, hogy lehetetlen a földterületet megnyújtani és lehetetlen minden földterületet felszabdalni. Nagyon jól tudjuk, hogy arányba kell hozni az igényeket a rendelkezésre álló földterülettel. Ezért szükséges, hogy bizonyos korlátokat szabjunk az igények elé, hogy megállapítsuk: