Képviselőházi napló, 1939. II. kötet • 1939. szeptember 15. - 1939. november 14.
Ülésnapok - 1939-39
2ÍO Az országgyűlés képviselőházának 39. kormány ezekhez a parcellákhoz s Iha még kertet is akar adni, akkor egy 500 négyszögöles kis házhely- és kertparcella már 2000 pengőbe fog (kerülni. Honnan fogja a kisember, a teljesen nincstelen ennek 25%-át lefizetni 1 ! Igen t. Ház! Ez a törvény nem állíthatja a kisembert megoldhatatlan problémák elé. A törvénynek olyannak kell lennie, hogy a felszabadítás hatását keltse a magyar paraszttársadalombanj azt kell éreznie a törvény nyomán a magyar paraszttársadalom szegénységben és szükségben kínlódó részének, hogy íme most megszületett egy törvény, amely engem felemel, amely az én életemet hasonlóvá teszi azoknak életéhez, akik biztos és nyugodt életet élnek. A törvénynek olyannalk kell lennie, hogy a magyar föld népe azt érezze, hogy ez az ő törvénye és az első perctől kezdve érezze a törvény áldásait anélkül, hogy meg kellene próbálni azt, ihogy leküzdhetetlen gátakon vergőd.iék keresztül. Igen t. Ház! Legyen szabad ezekután néhány szóval megjelölnöm azokat a módokat, amelyekkel én a törvényjavaslatot javítanám akkor, ha ez rajtam állna; nagyon kívánatos lenne, ha az igen t. kormány és a t. többségi párt igénytelen nézeteimet és kívánságaimat bizonyos mértékben figyelembe venné. Először is módot kellene nyújtania a javaslatnak arra, hogy a kisemberek maguk indíthassák meg a törvény életbelépése után a földszerzési akciót. Helyesnek tartom, ha nem engedi meg a törvény, hogy különböző politikai pártok agitációs célból összeíró íveket köröztessenek a falukban ós »összeírjálk« a földigényléseket, de akkor viszont magának a törvénynek kell világosan megállapítania a kisember igényjogosultságát: állapítsa meg a törvény a kisember igényjogosultságát házhelyre, kishaszonbérre, hogy azután a kisember jelentkezhessek és kérhessen a maga számára házlhelyet vagy földet, A másik javítani való az lenne a törvényjavaslaton, hogy ne kisbérletbe, hanem tulajdonba adja a földet (Helyeslés balfelol.) és kedvezményként adja a (kisembernek azt, hogy amennyiben egy-két esztendeig nem tudja a törlesztő részletet vagy a megkívánt előleget lefizetni, úgy néhány esztendeig, amíg ahhoz élés: erőssé válik, használhassa bérben, de az első perctől ikezdve érezze annak a földnek a tulajdonjogát is. Harmadszor gondoskodni kell arról, Ihogy a kisigénylő bizonyos pénzhez is juthasson, mert ha a kisember pénz nélkül megy bele akár a kisbérletbe, akár egy ilyen tulajdonjuttatásba, akkor az a (kis föld a nyomorúság fokozódását fogja jelenteni számára. Módot kell teíhát találni arra, hogy a kisember kapjon pénzt ahhoz, hogy épületet építsen, megfelelően felszerelje magát és ea:y kis tőke birtokában indulhasson neki az életnek. Kötelezzék a nagyvállalatokat arra, hogy most áldozatokat hozzanak. Ennek a törvénynek megalkotásaután hozzanak áldozatot és azt a magyar népet, amelyet húsz esztendőn keresztül felparcelláztak maguk között a haszonélvezet szempontjából, — az egyik ilyen <íímen használta ki, a másik amolyan címen használta ki azt a magyar népet _ támogassák azáltal, hogv hozzájárulnak a földszerzéshez, hozzájárulnak a gazdasásri kiegyenlítődéshez. Ezenkívül egy egészen átfogó agrár kormányprogramnak kell a javas lattal kapcsolatban megszületnie, mert^ én is állítom, hogy nem elég a földet elaprózni és a kisembernek odaadni, mert azt a kisembert abban a földben el is kell indítani az új élet ülése 1939 október 17-én, kedden. felé. Szervesen kell belekapcsolni egy bensőleg szervezett nemzeti életbe azt a kisembert, hogy az első perctől érezze: nincs magára hagyatva, hanem halad egy irányban, abban az irányban, amely a nemzet fejlődósének és az ő boldogulásának is megfelel. Ertem alatta a gazdasági szakoktatás fejlesztését, értek alatta ebből a szempontból különös gondoskodást azok felett, akik most indulnak el majd az új élet felé a törvény megszületése után, értem alatta a hitelkérdés megoldását, értem alatta az értékesítési kérdés megoldását, szóval olyan szervezett agráréletet, amelyet alulról megcsinálni lehetetlen, de amelyet ennek a törvényjavaslatnak a keretében már megfelelően szabályozni lehet. Hunyady Ferenc t. képviselőtársam felvetett itt egy gondolatot, amikor azt mondotta: látja maga előtt a jövendő képét azáltal, hogy minden faluban lesz egy gazdaszervezet, amelyben a kicsik és nagyok egyformán benne vannak és amely azután kulturális téren, társadalmi téren és gazdasági téren egyaránt fogja segíteni ós szolgálni a magyar gazdatársadalmat. Az ő szempontjából helyeslem az elgondolását, azonban meg kell mondanom, hogy a magam részéről, ha én szervezném meg a magyar falu népét, akkor azt mondanám,; hogy addig, amíg a társadalmi színvonal kiegyenlítődése be nem következik, a parasztságnak, sajnos, önállóan kell elindulnia még ebben a szervezési munkában is, mert csak önmagát emelheti oda, hogy azután méltó partnere legyen mindenki másnak, akivel kapcsolata van. A magam részéről javítanék a törvényjavaslaton még ott is, ahol az átengedésre kötelezésről van szó, amennyiben az átengedésre kötelezés csökkentésére nem adnék ennyiféle módot. A kedvezést a jó és rossz gazda között egyetlenegy szempontból adnám meg, — intencióját különben a törvényjavaslat elején maga is világosan elárulja — előbb vennék el a rossz gazdától, előbb venném igénybe a rossz gazda földjét és csak utóbb venném igénybe a jó gazdáét, de semmiesetre sem adnék módot és alkalmat arra, hogy azért, mert valaki jól gazdálkodik, mentesíthesse magát nemzeti kötelességének nagymértékű teljesítésétől. Egyetlenegy szempontot ismerek, amikor az átengedésre kötelezést csökkenteni lehet: a több gyermek szempontját. Meg tudom érteni azt, hogy ha egy birtokos embernek több gyermeke van, örül annak, hogy minden gyermekének azt a bizonyos 200 holdat a jövőben biztosítva látja, amelyet a törvényjavaslat meghagy neki, de azon a címen, hogv 20 holdra tart egy cselédet, azon a címen, hogy anyakancát tart, azon a címen, hogy 100 pengőt fizet holdanként munkabérbe, nem lehet mentesíteni az átengedés alól, ezen a címen legfeljebb sorrendet lehet megállapítani. Az én érzésem, igen t. Ház, az, hogy a törvényjavaslatot talán ezekkel a javításokkal is elfogadhatná a t. Ház és sokkal használhatóbbá tehetné. Ennek a nagy átalakulásnak alá kell rendelni minden érdeket, amely akadályozza a jó és tökéletes megoldást. 1916-ban, a háború előtti idők egyik igazságügyminisztere, aki maga is birtokosember volt a Felvidéken, Polónyi Géza, a következő megállapításokat tette (olvassa): »A magyar földnek az a rendeltetése, hogy a honfoglaló és honfenntartó magyar nemzet-
