Képviselőházi napló, 1939. II. kötet • 1939. szeptember 15. - 1939. november 14.

Ülésnapok - 1939-39

Az országgyűlés képviselőházának 39. Különben is egy történelmi feladat előtt álló nemzetnél, azt hiszem, sóikkal fontosabb az, ha milliók vannak megelégedve és néhány százezer ember elégedetlen, mintha csak százezrek vannak megelégedve és milliók elégedetlenek. A birtokpolitikai egyensúly megteremtésének sem felel meg ez a javaslat és itt ismét kénytelen vagyok vitába szállni Csizmadia András képviselőtársammal, aki azt mondja, hogy a kishaszonbérleti forma megfelel a magyar paraszt lelki alkatának. Lehet, hogy vannak vidékek, ahol erre van berendezkedve a nincstelen parasztember, dé a kishaszonbérleti rendszer mellett a birtokpolitikai egyensúly kérdésében semmi eltolódás nem jön létre, mert változatlanul a nagybirtokosé a föld és sem a statisztikában, sem másutt a birtokpolitikai egyensúly nem változik meg azért, ha minden birtok bizonyos százalékából kishaszonbérletet létesítünk. De az új kisbirtokot létesítésének sem felel meg, mert a kisbérlet nem kisbirtok. A kisbériét — erről már gyakran volt szó — igen sokszor az elégedetlen, a legelégedetlenebb emberek gyűjtőfogalma, akik a jó esztendőben valahogyan még csak elviselik sorsukat, a rossz esztendőben azonban állandó bérengedményekért folytatnak harcot. A kisbérleti rendszer nem jelenti a föld birtoklását, azt, hogy a paraszt a szeretetével és gondoskodásával úgy Ölelje át a földet, mintha a tulaj- : dona lenne. De nem hiszem, hogy megfelelne a szociális nyugalom biztosításának is, mert vájjon az a legszegényebb nincstelen kisember, akit ez a javaslat érint, akinek házhelyet kellene kapnia a javaslat intézkedése folytán, megelégedett emberré válik-e akikor, amikor közlik vele, hogy a község természetes fejlődésének irányában fekvő házhelyek... Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. Nagy Ferenc: Tisztelettel kérem beszédidőmnek 20 perccel való meglhosszabbítását. Elnök: Méltóztatnak a kért meghosszabbítást megadni? (Igen!) A Ház a kért meghoszszabbítást megadta. Nagy Ferenc: T. Képviselőház! Amikor a legszegényebb kisember megtudja, hogy^ a törvény olyan házhelyet vásárolt számára, amelynek ott, a község természetes fejlődése irányában négyszögölenkint esetleg 2—3—4 pengő volt az ára és hogy a vételárnak 25%-át lesz kénytelen fizetni, vaijon meg lesz-e a szociális nyugalom, amikor majd kiderül, hogy ezeknek a kisembereknek igen jelentékeny része nem fogja tudni azt a 25%>-os előleget kifizetni? Én azt hiszem, a törvényjavaslat egyetlen szempontból fog különösebbképpen megfelelni, bár — nem vitatom — ez is hasznos szempont. Abból a szempontból fog megfelelni a törvényjavaslat, hogy a nagybirtokot kényszeríteni fogja jobb gazdálkodásra, szociálisabb munkásberendezkedésre, több munkás alkalmazására és több munkabér kifizetésére. Ez is eredmény, de ezt a nagybirtok már csak azért is^ szolgáltatni fogja a törvényjavaslat kényszerítő narancsa folytán, mert ezen a réven igen sokféle címen mentesítheti birtokát az átengedésre való kötelezettség alól. Én a magam részéről a szakaszok f részletes bírálata helyett megpróbálom két kisembernek a törvényjavaslattal kapcsolatos kisbérlet-, illetve házhelyszerzési próbálkozásait vázolni úgy. ahogyan az a gyakorlatban elképzelhető. Van valahol egy három, vagy két holddal, vagy akármilyen kicsiny földbirtokkal rendelkező ember, aki fogatot ülése 1939 október 17-én, kedden, 269 tart azért, hogy ami nem terem meg családja számára a kis törpebirtokon, azt megszerezze talán fuvarral, vagy fogatának más módon való igénybevételével. Ez a kisember, mintán már kipróbálta a kis törpebirtokon a maga gyakorlati tudását, arra való lenne, hogy hozzájuthasson egy kishaszonbérleti parcellához. Ha meghallja, hogy van egy ilyen törvény, először csodálkozni fog azon, hogy erről neki senki sem szólt. Ha azután maga megy el a jegyzőhöz és azt mondja, hogy kér egy ilyen kishaszonbérleti birtokot a maga számára, valószínűleg azt a választ fogja kapni a jegyzőtől, hogy a törvény nem nyújt módot arra, hogy ő földet, vagy kishaszoníbérletet kérjen. Majd ha a községi képviselőtestület elhatározza, hogy abban a faluban megindít egy birtokpolitikai akciót, vagy összeírja azokat, akiknek kishaszonbérletre szükségük lenne, 'akkor majd rá is sor kerülhet. Tegyük fel, hogy mindez megtörténik és a képviselőtestület a benne helyetfoglaló nagybirtokos nyomása ellenére is elhatározza, hogy meg fogja indíttatni az akciót^ vagy a földmívelésügyi miniszter fogja elrendelni. Ismét jelentkezik a kisparaszt. Erre azt fogja mondani a jegyző: Igen, csakhogy itt a mi határunkban nincs kishaszonbérleti föld, nincs nagybirtok, hanem a hatodik falu határálban van, ott kaphatsz 15 holdas kishaszonbérletet, ha viszed a kocsidat, lovadat^ családodat, jószágod'at, viszed a vetőmagodat és viszed magaddal a félévi bérletet és azután elkezded ott az életet. — Erre az a kisember azt fogja mondani: Hát mit csináljak, bebújjak a földbe, mint az ürge és úgy próbáljak gazdálkodni? Ahhoz nekem nincsen pénzem, hogy házat építsek, hogy tőkét tartalékoljak egy esztendei megélhetésre és még a félévi bérlet fizetésére is! — Igen sok ilyen kishaszonbérleti igénylés fog megakadni ezen a ponton. Vagy vegyük azt a még szegényebb kisembert, aki házhelyet, próbál igényelni. Neki is azt mondja a jegyző: Várj sorodra, majd amikor a kormány elhatározza, hogy itt ebben a községben házhelyakciót indít, akkor sor kerülhet rád, de akkor is csak abban az esetben, ha tíz házhelyigénylő lesz a községben. Ha azonban csak négy olyan családi lesz a községben, akinek házhely kellene, akkor el kell mennetek abba a szomszéd faluba, ahol még hat házhelyigénylő kisember van, hogy összesen tizen legyetek és azután abban a faluban kéli letelepednetek mind a négyeteknek. (Horváth Géza: Nem így van! Akkor is lehet, ha egy; jelentkező van!) Akkor nem lehet. (Horváth Géza: Akkor is lehet!) Elnök: Csendet kérek! Nagy Ferenc: A kisember erre azt fogja mondani, hogy ha kapnék is házhelyet a másik faluban, munkám itt van, ebben a faluban tudok csak megélni, nem mehetek! tehát tizenöt kilométerre lakni. De még ha a saját falujában jelölnének is ki annak a Ikisembernek házhelyparcellát, a törvényjavaslat előírja, hogy a község természetes fejlődésének irányában kell elsősorban kijelölni a házhelyeket. Lelhet, hogy a község formája, szépsége szempontjából ez így kívánatos és azért is kívánatos lenne, mert így a házhelyhez juttatottak a faluhoz közel tudnának lakni, de az is igaz, hogy a legtöbb helyen a község szélén lévő terület úgyis házhelyparcellákra van osztva talán éppen spekuláció céljából. így négyszögelenkint talán csak négy-öt pengős áron fog hozzájutni a