Képviselőházi napló, 1939. II. kötet • 1939. szeptember 15. - 1939. november 14.

Ülésnapok - 1939-38

Az országgyűlés képviselőházának 33. ülése 1Ú3Ú október 13-án, pénteken, 241 termelési ágak jövedelmezőségét blztosítanumk kell. Éppen ezért fenntartotta a kormány a búzaértékesítés rendjét az 1939/40. évre is és az igen nagy tenmési ellenére biztosította a 20 pengős búzaárat, amely a világpiaci árnál lényegesen magasabb és amelynek fenntartása, mint méltóztatnak tudni, tekintélyes áldozattal jár. Hogy ezeket az áldozatokat el tudtuk viselni, illetőleg, hogy az áldozatokat esökkeriten>i tudtuk 'bizonyos mértékben, azt olas,z és német kereskedelmi megállapodásainiknaik kötszönhetjük, mert ezek nélkül nem tudtuk volna fenntartani ezt az ármívót. Azt hiszem, be méltóztatnak látni, hogy ez esak kisegítő eszköz lehet és nem lehet közpénzből állandóan ráfizetnünk a búzatermelésre. (Ügy van! Ügy van! a jobb- és a baloldalon.) Át kell állítanunk termelésünket. Ez irányban a .kormány már megtette volna az intézkedéseiket, de ezekben az időkben igazán nem lehet ilyen intézkedéseket nyugodt atmoszférában és higgadtan letárgyalni és még kevésbbé lehet nyugodtan végrehajtani. (Ügy van!) Csak jelezni kívánoan, hgoy termelésünket át kell állítanunk, különösen az állattenyésztés fejlesztésére, a tatoarmányíféleségek, a kukorica és az ipari növények termelése irányában. Ezek sóikkal jobban exportálhatók ós termelésük nem jár olyan veszteségekkel, mint a búzatermelés. Egyébként, ha a mezőgazdaság helyzetét tekintjük, megállapíthatjuk, hogy annak helyzete valóban javult. Így 1938/39-hen (Halljuk! Halljuk!) a mezőgazdaság pénzbevétele 12%!-kal volt magasaíbb, mint egy esztendővel korábban és az agrárolló az idei év júliusában 18%-os volt a tavalyi 22%

i-ossal szemben, tehát összébb csukódott. T. Ház! Ipari termelésünk tekintetében szintén emelkedésről számolhatunk már be, mert a termelési javak produkciója a második évnegyed'ben a tavalyi második évnegyeddel szemben 15%-kai, a fogyasztási javak produkciója ugyanezt a két periódust hasonlítva össze 26%-kal emelkedett, a foglalkoztatott munkások száma pedig 1938 júniusában 702.000 és 1939 június végén 769.000 volt. Persze az a körülmény, hogy az ipar jelentősen fejlődött, nem jelenti azt, hogy ne várnának még igen nagy feladatok az iparra, amelyet teljesítenie kell. Lényegesen kell még fejlesztenünk iparunkat, mert még mindig vannak olyan cikkeink, olyan terményeink, amelyeket nyers állapotban exportálunk, (Czermann Antal: A bauxit!) bár jobban tudnánk azokat kikészített állapotban exportálni. Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy a mi népsűrűségünk mellett egyedül a mezőgazdaság a lakosság szaporodását nem tudja felszívni. (Ügy van! Ügy van!) Itt tehát erőteljes iparosodásra van szükség. (Czermann Antal: A vidékre kell kivinni! Decentralizáció kell! — Helyeslés a bal- és szélsőbaloldalon.) T. Ház! A termelés fokozása s a termelési apparátus növelése természetesen igen nagy feladatok elé állítja hitelszervezetünket. Ez a hitelszervezet eddig teljesítőképesnek és ellenállóképesnek mutatkozott. Kernelem, hogjr a jövőben is teljesíti hivatását és a gondozásra bízott tőkék biztonsága mellett a nemzeti termelés jogos hiteligényeit ki fogja elégíteni. Ebiből a szempontból azonban az objektivitás kedvéért meg kell mondanom, hogy a legfontosabb a belső tőkeképződés, mert ha ez nincs meg', akkor a hitelszervezet sem tud megfelelő mértékben rendelkezésre állni. Jelentkezzék az a tőkeképződés életbiztosítási díjtartalék formájában vagy takarékbetét formájában, — ezeket teljesen azonosnak veszem — mind a kettő a magyar tőkeképződést jelzi. Mindenesetre szükséges, hogy ezt minden erővei előmozdítsuk és megvédjük különösen a kisbetétesek érdekeit. Itt meg kell állnom, mélyen t. Ház. Az elmúlt másfél esztendő alatt négy olyan esemény történt, — nem ismétlem meg, melyek azok — amelyeknek mindegyike rendkívül erős nemzetközi feszültséggel járt és természetesen nyugtalanságot idézett elő a közönség körélben. Ez visszatükröződött a betétállomány alakulásában is. Mindegyik alkalommal volt betételvonás. Mindüárt meg kell azonban mondanom először is azt, hogy ez sohasem öltött veszélyes méreteket és másodszor, hogy átmeneti volt, mert amint a feszültség elmúlt, a betevők belátták, hogy egészen felesleges volt pénzüket kivenni a takarékból és megint szépen visszavitték, úgyhogy ezek a betetelvonások minden egyes alkalommal pótlódtak, csak természetesen a negyedik alkalommal, a mostani háború kitörésével kapcsolatban még nem, ami magától értetődik, mert azóta meg túlrövid idő telt el. De ezzel kapcsolatban is örömmel regisztrálom, hogy máris látszik ez a folyamat és a betétállomány máris emelkedik. Látszik tehát, hogy az a nyugtalanság, amely a német-lengyel-francia-angol háború kitörésével kapcsolatban elfogta az embereket, csillapulóban van és megint kezd visszatérni a normális helyzet ezen a vonalon. A kormány a tőkeképződés előmozdítására a leghatásosabb eszköznek tartja a pénzérték állandóságának biztosítását. (Helyeslés.) Pénzünk vásárlóerejét eddig is megőriztük és a jövőben is meg fogjuk őrizni. (Helyeslés és taps a jobb- és a baloldalon.) A mai rendkívüli körülmények között fokozott érdekek fűződnek nemcsak pénzoldalról, hanem szociális oldaL ról is ahhoz, hogy az elsőrendű életszükséglet! cikkek árszínvonala változatlan maradjon. (Helyeslés.) Ezért a kormány az árellenőrzés rendszerét még jobban kiépítette és a legfontosabb mezőgazdasági termékek, valamint az összes közszükségleti iparcikkek árának emelését eltiltotta. Természetes, — és ezt meg kell mondanom — hogy a háború folytán a külföldi nyersanyagok ára számottevően emelkedett és természetes, hogy ennek kihatásait teljes mértékben nem' lehet eliminálni a magyar árszínvonal tekintetében. Természetes, hogy a külföldi nyersanyagból készült áru esetleg megdrágulhat, azonban kijelenthetem: a kormánynak az a törekvése, hogy ezek a külföldi áremelkedések minél kevésbbé érvényesüljenek a magyar árszínvonalban. (Helyeslés.) T. Ház! Az árszínvonalra természetesen a bankjegyforgalom magasságának is lehet hatása akkor, ha a forgalomban lévő bankjegyek mennyisége nincs arányban a forgalomban lévő fogyasztási javak mennyiségével. Nem kizárólag az aranyfedezet adja meg tehát a határt, hanem a forgalomban lévő bankjegyek mennyisége és a forgalomban lévő javak mennyisége közötti egyensúly is. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen.) Bármelyik oldalról bomlik meg ez az arány, akár az áru oldalán úgy, hogy kevés az áru, vagy sok az áru, akár a bankjegyforgalom oldalán, hogy sok a bankjegy, vagy kevés a bankjegy, a gazdasági életre minden körülmények között súlyos visszahatás következik be. Hogy nálunk nem okozott bajt a bankjegy-