Képviselőházi napló, 1939. II. kötet • 1939. szeptember 15. - 1939. november 14.

Ülésnapok - 1939-37

214 Áz országgyűlés képviselőházának 37. szempontok vezetnek, amelyek tulajdonképpen minden magyar ember lelkében helyet kell, hogy foglaljanak. Kimeríthetetlen probléma a föld és az emberiség történelmében gyakran volt harcoknak okozója. Bizonyos azonban az is, hogy a föld ós a rajta élő nép, valamint a vele kapcsolatos munka valósággal szentté avatta a lölddeL kpcsolatos munkát. Amikor mi a földkérdéshez hozzászólunk, amikor vizsgáljuk azokat a körülményeket, amelyek a föld népének jövendője szempontjából irányadók, akkor bizonyos áhítatos lélekkél vesszük körül az egész kérdést és az első, amit érzünk, ez. Második nézőpontunk az, hogy mennyiben felel meg a földreform ós a fiöldmegoszlás, illetőleg az előttünk fekvő törvényjavaslat a magyar életformának, hogyan illeszkedik a magyar életforma a földreform kérdéséhez és az előttünk fekvő javaslat menyiben felel meg azoknak a, követeléseknek, amelyeket a magyar életforma támaszt. Továhbi nézőpontunk az, hogy a termelés ós a termények értékesítése, valamint általában az ország gazdasági és a magyar nép szociális helyzete milyen mértékben és hogyan fog; reagálni erre a törvényjavaslatra, illetőleg ennek végrehajtására. Ha rátekintünk Európa földmegoszlási térképére, akkor a legtarkább képet kapjuk; a földtulajdon kialakulása a mai korban igazán egészen rendkívüli és különleges képet mutat. Anglia nagybirtokai, amelyek talán harmadkézben apró örökbérletekben vannak, Franciaország intenzív kisgazdaságai, Németországnak a német mentalitással nlegegyező birtokrendszere, Olaszországnak a jelenlegi stádiumban forradalmi szellemben kezelt és forradalmi időket élő földbirtokmegoszlási rendszere tulajdonképpen mind többé-kevésbbé természetes kialakulás eredményei. Itt van még a nagy orosz kísérlet, amelynek talán legkevésbbé természetes a kialakulása. Az orosz forradalomnak és a kommunista szellemnek megfelelő földibirtokmegoszlás és földkezelés, továbbá az állami földtulajdon és a kollektív gazdaság azok a tényezők, amelyek nagyon megkülönböztetik és egészen különlegessé teszik ezt a földbirtokrendszert Ha még végigtekintünk az apróbb, a kisebb országok földtulajdonán, s azt vizsgáljuk, hogy azon miként alakul ki a f öldtula jdon. és miképpen történik ezekben a kisebb országokban a mezőgazdasági termelés, akkor a kép még tarkább lesz. S ha így végigmentünk rajtuk, csodálatosképpen arra az eredményre jutunk, hogy tulajdonképpen egyetlen olyan ország sincs, amelynek földmegosztását és földbirtokpolitikai intézkedéseit mi egyszerűen átvehetnők. Nekünk egészen különleg'es szempontok alapján vezetett földbirtokpolitikát kell folytatnunk és ennek elsősorban a népi adottságok, azután a termelési és értékesítési viszonyok legyenek az irányítói. Általában minden népnek, de különösen a magyar népnek az élete ősidőktől fogva a földmívelés körül zajlik, célunknak és feladatunknak tehát egészen természetesen annak kell lennie, hogy a magyar népet megtartsuk a föld mellett, a föld közelében, mert a faji és nemzeti szempontból legegészségesebb és legnagyobb perspektívát mutató fejlődés csak úgy lehetséges, ha magyar népünk a föld közelében marad és ez a föld exisztenciát biztosíthat részére. A magyar termelés a klíma és a talaj különlegessége következtében szintén egészen más a többi európai állam termelési viszoülése 1939 október lt-én. csütörtökön. nyainál és éppen ez a különlegesség az, amit legnagyobb mértékben ' kihasználni a földreformnak és a földbirtokpolitikának a feladata. Általában a búza- vagy a gabonatermelés túltengéséről ] szoktak sokat beszélni, ez azonban természetes kialakulás, amely a magyar földnek és a magyar klímának a következménye és állítom, hogy a minőségre való erős törekvés következtében a mi búzánknak — hogy úgy mondjam — a becsülete külföldön mindig meglesz. Nagy előnye a magyar földnek, — és termelési viszonyaink irányát ez is megszabhatja, ez is erősen befolyásolhatja — hogy a baromfitenyésztésnek, a gyümölcs és egyéb kertészeti növények í termelésének, tehát az intenzív kisgazdaságnak lehetőségei is adva vannak és különösen adva lesznek akkor, ha elkészül az előző kormány nagyarányú öntözési terve. Az értékesítési lehetőségek a mai autarchiás világban mindig nehezebbé válnak, ellenben itt is rá kell mutatnom arra, hogy a különleges és minőségi termelés az, ami döntő szerepet fog játszani abban, hogy mit és ho-, gyan tudunk értékesíteni. Ha ezek alapján gondolkozunk a földmegoszlás kérdéséről, akkor ennek irányítása és befolyásolása könnyű és egyszerű. Azok a nagy, országépítő szempontok, azok a nemzetvédelmi szükségletek, amelyek elkerülhetetlenül szerepet játszanak ebben a kérdésben és számottevő szerepet kapnak a magyar faj fenntartásának kérdésében, szintén azt parancsolják, hogy a magyar parasztnevelés, a magyar parasztnépnek, a módos és müveit magyar kisgazdanépnek a szaporítása a legelsőrendű állami feladatok közé tartozzék, A magyar földön élő embernek, a magyar parasztnak kiváló, de viszont ugyanakkor rossz, de a nemzeti élet jövője szempontjából jól értékesíthető tulajdonságai is vannak, úgy, hogy ez a réteg minden körülmények között alkalmas arra, hogy az országépítés alapját, az országépítés legnehezebb részét helyezzük rá. Közismert tulajdonságai időt álló nyugalma, folytonos munkás élete, konzervativizmusa, bizalmatlansága és takarékossága. Jó és rossz tulajdonságok, amelyekből azonban feltétlenül ki lehet nevelni azt a művelt magyar népet, amely ennek a nemzetnek jövendő fenntartására hivatott., Mélyen t. Képviselőház! Az új Magyarországot megépíteni a módos és müveit magyar paraszt nélkül nem lehet. Ezek a magasrendű célok természetesen arra kényszerítenek bennünket is, hogy a legnagyobb mértékben helyeseljük azokat a törvényhozási akciókat, amelyek azt célozzák, hogy a magyar földtulajdonban osztozzanak azok a magyarok is, akiknek élete a mai viszonyok között sokkal nehezebb, szociálisan és egyéb tekintetekben is elmaradottabb és akiknek felemelése elkerülhetetlen. Én tehát nem vagyok azon az állás^ ponton, amelyen az ellenzék igen t. képviselői voltak, akik az ellenzékiség kedvéért (Ellenmondások bal felől. — Palló Imre: Nem azért!) nem szavazták meg a javaslatot. Ha én ellenzéki lettem volna, akkor megkritizáltam volna a javaslatot, de támogattam volna, mert ez a javaslat, minden hibáját figyelembevóve, mégis csak jelentékeny haladás (Úgy van! Ügy van! jobbfelől.) a felé a magasabb cél felé, amelyet mindnyájan óhajtunk és amelyet (Szemere Béla: Csak a hibákat akartuk kiküszöbölni!) ennek a javaslatnak egységes állásfoglalással való elfogadása sokkal érté-