Képviselőházi napló, 1939. II. kötet • 1939. szeptember 15. - 1939. november 14.

Ülésnapok - 1939-36

Az ors?:ággyűlés képviselőházának 36. ülése 1939 október, 11-én, szerdán. 209 hajtásával, kérdezem a miniszter urakat, hogy 1. Hajlandók-e intézkedni aziránt, hogy az 1939. évi IV. te. 16. §-a, illetve annak végrehaj­tására kiadott 8360/1939. számú rendelet tény­leges végrehajtása addig felfüggesztessék, amíg a most tárgyalás alatt lévő javaslat tör­vénnyé válik és annak végrehajtására vonat­kozó rendelkezések megtörténhetnek? 2. Amennyiben ez nem történnék meg, haj­landó-e a felhívott rendelet kiegészítésére, va­lamint magyarázására további olyan intézke­dést tenni, hogy ezen rendelet a gyakorlatban keresztülvihető legyen? Interpellációmat a legközelebbi interpelláeiós napon szóval kívá­nom megindokolni. Csoór Lajos s. k.« Elnök: Csoór Lajos képviselő urat illeti a szó. Csoór Lajos: Mélyen t. Képviselőház! A zsidótörvény 16. §-ának, a földbirtokparagra­fusnak végrehajtása érdekében megjelent a kormányzatnak 8360/1939. számú rendelete, amely előírja azt, hogy ezeket a birtokokat be kell jelenteni; ugyancsak előírja azt is, hogy a községekben az igénylőket Össze kell írni. Az én tiszteletteljes interpellációm arra irányul: méltóztassék intézkedni aziránt, hogy ezekre a zsidó birtokokra vonatkozó igénylések egy­előre függesztessenek fel. Hogy miért kérem ezt erről v az oldalról, erről a jobboldalról, (Egy hang a jobboldalon: Baloldal!) azt mindjárt leszek bátor megmagyarázni. Elsősorban egy lepedőnagyságú kérdőívet bocsátottak ki az igénylők összeírására, ame­lyen mindjárt az első hiba az, hogy az igény­lést meghatározott birtokokra kell összeírni. Például az én egyik községemben három zsidó birtok van és az egyikre jelentkezett 25 ember, a másikra 30 ember, a harmadikra 40 ember. Mindegyik birtokra külön-külön írták össze az igénylőket. Már most a községi elöljáróságok nem tudják, hogy az igénylőket az összes bir­tokokra össze kell-e írni, avagy pedig minden egyes birtokra külön-külön, ha azután külön írják össze az egyeá birtokokra az igénylőket, akkor előfordulhat az az eset, hogy amikor a második birtokra kerül a sor, az első birtokra jelentkezett igénylő a másikból nem kaphat, mert arra nem jelentkezett. Ugyancsak hibás ez a kérdőív azért, mert ebben van ugyan vagy negyvenféle kérdés, csak a szerintem legfontosabb nincs benne, hogy: mennyi birtoka van annak a jelentke­zőnek, aki igényelni akar. Egy szó sincs arról, hogy ötholdas, tízholdas vagy 50 holdas-e a jelentkező. Ennek következtében a községi elöljáróság*ok felveszik az igénylők sorába a 60 és 100 holdas birtokosokat is, ugyanakkor, amikor az 5 és a 2 holdasokra már nem tud­nak igénylést felvenni. Az egyik községi elöl­járóságon példlául egy! 80 holdas zsidó birtokra 600 igénylőt írtak össze, egy másik községben pedig, ahol 200 holdas zsidó birtok volt, össze­írtak 25 igénylőt, akkor a jegyző' lezárta, az igénylést, a jelentkezést, (Egy hang a jobbol­dalon: Nem zárhatja le!) megállt minden, va­lóságos felháborodás van a községben. Szerintem tehát ennek a rendeletnek vég­rehajtása a rendelet hiányossága miatt nehéz­kes. Azután éppen most tárgyaljuk a földbir­tokpolitikai törvényt, amelynek következtében remélhetőleg ismét egy csomó birtok fog ren­delkezésre állani. Itt vannak például a rész­vénytársasági vagy a vállalati birtokok, ame­lyek szintén igénybevehetők lesznek. Most te­hát csinálunk egy összeírást a, zsidó birtokok­ról, egy vagy két hónap múlva életbelép az újabb törvény és akkor egy újabb összeállí­tást csináljunk az újabb birtokokról? Ezt a kettős munkát teljesen feleslegesnek és szük­ségtelennek tartom, annál inkább, mólyen t. Képviselőház, mert a zsidó birtokok kiosztása sem történhetik, meg a folyó esztendőben, leg­feljebb a következői év októberére, (Elle'nmon­dások jobbfelöl.) tehát van annyi időnk, hogy a zsidó birtokokra és a földbirtokpolitikai tör­vény alapján igénybe vehető birtokokra együt­tesen kummulatíve lehessen az igényléseket eszközölni. Azonkívül bizonyos irányelvek is hiányoz­nak a községi elöljáróságokon arranézve, hogy kiket vegyenek fel igénylőknek. Igaz, hogy a telepítési törvény megvan ós ezt a községi elöljáróságoknak tudniok kellene, azt azonban nem kívánhatjuk és nem várhatjuk tőlük, hogy teljes mértékben ismervén a törvényt, elbírálhassák az igénylők jogosultságát vagy jogosulatlanságai Mélyen t. Képviselőház! Szerintem az volna helyes eljárás, — és erre kérek a föld­mívelésügyi miniszter úrtól intézkedést — hogy ezeknek a zsidó birtokoknak az igénylé­sével várjunk addig, amíg a mostani telepí­tési törvénnyel együttesen lehet majd igénybe venni a zsidó birtokokat. (Vályi Lajos: Ne várjunk semmit! — Sigray István: Hát ad­junk időt, hogy addig eladhassa a zsidó a bir­tokát?) Ezt a tél folyamán meg lehet csinálni, addig pedig méltóztassék olyan direktívákat adni a községi elöljáróságoknak, hogy azok tudják azt, hogy kiket lehet felvenni igény­lőknek, ne pedig derüre-borura írjanak össze embereket, (Sigray István: A zsidókat védi?) akiknek halvány reményük sem' lehet arra, hogy földet kapjanak. A községekben máris nagy mozgolódás van ezek miatt a dolgok miatt; mármost ha a földreform alapján megkezdődik az újabb igénylés és az újabb elégedetlenségek, akkor szerintem egy állandó forradalmi állapotot tartunk fenn ezzel a községekben, ahol az elé­gületlenségnek napról-napra újabb és újabb csiráit vetjük el. Szeretném, ha ezt a két dolgot összefognák és a tél folyamán le tud­nák bonyolítani, hogy az összes igénybevehető birtokokra együttesen jelentkezzenek az igénylők, mert akkor az illetékes hatóságok megfelelő módon tudnák elbírálni, hogy ki jo­gosult és ki nem és egy eljárással lehetséges lenne ezeknek az igénylőknek a kielégítése és az egész dolog' lefolytatása. Hiába kaptam a közbeszólást, nem a zsidó birtokok védelme vezet ebben. Én azt szerettem volna, ha már azok régen ki volnának osztva a részvénytár­sasági birtokokkal együtt. Ez csak a technikai lebonyolítás kérdésében, a községi admi­nisztrációnak és magának a iközrendnek érde­kében való felszólalás és ezeknek a szempon­toknak védelme. lílnök: A földmívelésügyi miniszter úr kí­ván az interpellációra válaszolni. vitéz gr. Teleki Mihály földmívelésügyi miniszter: T. Képviselőház! Csoór Lajos inter­pelláló képviselő úrnak válaszomat mind a magam, mind a miniszterelnök úr nevében fo­gom megadni. Az igen t. képviselő úr kifogá­solja, hogy a zsidó birtokok összeírása folya­matban van, azt mondván, hogy ezzel az Ösz­szeírással a községi elöljáróság nincs tisztá­ban. Az ő esetét említve, három zsidó birtok­ról volt szó és mindhárom zsidó birtoknál a kitűzött határidőig nem írták össze az igény­lőket. Emiatt az ő véleménye szerint e tekin-

Next

/
Oldalképek
Tartalom