Képviselőházi napló, 1939. II. kötet • 1939. szeptember 15. - 1939. november 14.

Ülésnapok - 1939-36

188 Az országgyűlés képviselőházának 36 elején, mint amely célkitűzések ebben a tör- ( vényjavaslatban is foglaltatnak, ennek ellenére arra a konzekvenciára jutott, hogy a törvényjavaslatot nem fogadta el, ellenben mint hasznavehetetlent utasította el magától. T; Ház! Meg vagyok győződve arról, hogy ez a törvényjavaslat, amely az elmúlt idők tapasztalatain okulva új utakra lép, alkalmas arra, hogy ezt az előttünk álló nagy birtokpolitikai problémát az egyetemes érdekek szem előtt tartása mellett és a mai idők követelményeinek megfelelően oldja meg. Igenis, alkalmas lesz az egyetemes érdekek szolgálatára azért, mert nem osztályérdekeket tekint, hanem az összes magyar érdekeket akarja egyugyanazon közös célnak a szolgálatába állítani. Amikor a földhözjuttatás pénzügyi feltételeinek enyhítése által az önálló kisbirtokok és kisexisztenciák keletkezését megkönnyíti, ugyanakkor gondoskodik arról is, hogy a közép- és nagybirtokból felszabaduló keresztény tőkék a mezőgazdasági iparban és az ipari vállalkozásokban is elhelyezést nyerhessenek. (Helyeslés a jobboldalon.) A rendelkezéseknek egész sorozatával gondoskodik ez a törvényjavaslat arról, hogy a végrehajtással kapcsolatos ágazatokban az erősebb vállak nagyobb terhet viseljenek, de ugyanakkor azzal, hogy az igényibevétel sorrendjét megállapítja és hogy az egyes birtokok jellegére és eredetére is figyelemmel és tekintettel van, védelmébe veszi és kiemeli a keresztény magyar birtokososztálynak azt a rétegét is, amely évszázadokon keresztül szeretettel és hűséggel forrott össze az őseitől ! örökölt magyar földdel (Igaz! Ügy van! Taps a jobboldalon.) és amely társadalmi osztály a magyar kisgazdatársadalommal és a magyar mezőgazdasági munkásosztállyal együtt van hivatva arra, hogy a magyar földön, a magyar jövőért kezet kézbe téve együtt dolgozzanak. (Éljenzés és taps a jobboldalon.) T. Ház! Még egy szempontot kívánok érinteni, amikor a magyar föld sorsáról tanácskozunk; ez a szempont a már eddigi tanácskozásokon is hangoztatott és az előadó úr által is igen szépen kifejtett s a magyar földdel kapcsolatban álló honvédelmi és nemzetvédelmi, szempont. Azt hiszem, hogy ez a törvényjavaslat hűen szolgálja ezeket a szempontokat és érdekeket. Ezek a szempontok azt kívánják, hogy mennél több önálló kisexisztenciának a kezében legyen a magyar föld. Néhány perces meghosszabbítást kérek. Elnök: Méltóztassék megmondani, hogy mennyi meghosszabbítást kér (Derültség.) Br. Vay László: Tíz percet! Elnök: Méltóztatnak a kért tízperces meghosszabbítást megadni? (Igen!) A Ház a meghosszabbítást megadja. Br. Vay László: Ez a szempont azt kívánja, hogy mennél több magyar ember és kisexisztencia érezze az önálló munka felelősségét (Ügy van! jobbfelől.) és az a teher, amely ennek a nemzetnek fenntartása érdekében magára erre a nemzetre hárul, mennél több és mennél ellenállóképesebb, erősebb vállra nehezedjék. Én azt hiszem, hogy mennél többen akarjuk ezt és mennél többet állunk oda valamennyiünk közös kincsének, a magyar földnek megvédelmezésére, annál biztosabban alapozhatjuk meg ennek a nemzetnek a jövőjét és függetlenségét is. (Ügy van! Ügy van!) Ezzel a javaslattal, amely az ország birtokpolitikai, szociális és termelési érdekeit közös nevezőre hozza, nyuülése 1939 október 11-én, szerdán. godt lelkiismerettel indulhatunk el az új magyar birtokpolitika útján. Ez azonban távoirói sem jelenti azt, nogy ezzel a laiunak minden kérdése, minden problémája el van intézve es le van zárva, lözoiiosi Jenő: Ígéret van elég!) folytatnunk kell ezt a munkát szociális terén s folytatnunk kell gazdasági es Kulturális eletünk legküiönbozŐDD területein mindaddig, amíg ennek a munkának eredményei ezeket a törvényjavaslatban foglalt intézkedéseket kiegészítve, célkitűzéseinket valóra nem váltják és teljessé nem teszik. A törvényjavaslatot elfogadom. (Elénk éljenzés és taps a jooooidalon és a középen. — A szónokot sokan üdvözlik.) Elnök: A vezérszónokok közül szólásra következik? Szeder János jegyző: Matolcsy Mátyás! Elnök: Matolcsy Mátyás képviselő urat illeti a szó. (Taps a batolaalon. — Mozgás jobbfelől.) Elnök: Méltóztassanak helyeiket elfoglalni. Kérem Matolcsy képviselő urat, méltóztassék beszédét megkezdeni, Matolcsy Matyas: T. Házi A világpolitikai események és a magyar élet alakulása mély aggodalommal töltenek el bennünket. Amikor az előttünk fekvő törvényjavaslatot tárgyaljuk, nagy szomorúság tölt el bennünket, mert amikor egy ilyen törvényjavaslat tárgyalására összeült a Ház, senkisem gondolja át, (hogy ez a nemzet, a nemzetnek fejlődesképes új generációi.sorvadnak ós a legsúlyosabb kepét lesti előttünk az a szörnyű valóság, hogy a nemzet 1938-ban egy nagy fordulóponthoz érkezett. Ez a nemzet természetes szaporodásának határállomásához érkezett el azzal, hogy az ország születéseinek arányszáma a húsz ezrelék alá süllyedt. (Varga Béla: Szörnyű!) 19J8 után ez a folyamat folytatódott és a születések arányszáma 1939 első felében még mélyebbre szállott, pedig ez a húsz ezrelékes szaporodás a nemzet életében határmesgye az élet és a halál között (Ügy van! a baloldalon.) és azt jelenti, hogy ez a nemzet átlépett a pusztulás kapuján. (Úgy van! a baloldalon.) Szörnyű valóság az, hogy ez a nemzet évről-évre folyton pusztuló, zsugorodó néppé válik és amikor ma már csak 18'3 születés esik 1000 lélekre, ez azt jelenti, hogy ebben az országban nincs meg a vitalitás, az erő és különösen, ha arra gondolunk, hogy a csonkaország 25 megyéje közül 9 megyében van már csak olyan szaporodás, amely ezt a szörnyű határt felülmúlja, — az északkeleti részeken. — Kilenc vármegye születési száma a 18 ezreléket sem éri el, különösen a Dunántúl egyes részein, ahol 15 ezreléknél tartunk. Ez a valóság, ezek a számok azt mutatják, hogy míg 1925-ben 250.00© születés, új lélek fakadt ezen a nemzetfán, addig 1932-ben 205.000 és 1938-ban már csak 176.000 lélek. (Felkiáltások balfelől: Aggasztó!) Ezt a szörnyű züllést nem győzzük hangsúlyozni. A nemzet folyton pusztul, sorvad és ha ezeknek a számoknak gyakorlati oldalát nézzük, akkor azt látjuk, hogy az elmúlt években, csupán az elmúlt hat esztendő alatt a következő volt a helyzet: 1938-ban még 73 ezrelék volt az abszolút szaporodás ezer lélekre. Ez a 73 ezrelék nagyon alacsony szám. 1937-ben 60, 1938-ban 52 és 1939 első felében 48 ez az ezrelék. (Felkiáltások balfelől: Borzasztó!) Amikor ezt látjuk, hogy a magyar nép sorvad és amikor meg kell állapítanunk, hogy ez a sorvadás, ez a pusztulás az alatt a békés két évtized alatt következett be, amikor a nem-