Képviselőházi napló, 1939. II. kötet • 1939. szeptember 15. - 1939. november 14.

Ülésnapok - 1939-36

'Az országgyűlés képviselőházának 36. terhet és áldozatot senkinek se kejljen vállalnia. Én ebben igen nagy ellenmondást látok, de ellenmondást látok abban is, hogy ugyanakkor, amikor a kishaszonbérletek képzését perhorreszkálta, örökhaszonbérletek létesítését hozta javaslatba. (Antal István: Ez az idegen forma!) Amint már említettem, a kishaszonbérleti rendszer átmeneti segédeszköz ahhoz, hogy azt a teljesen nincstelen, anyagi erővel, eszközökkel, az önálló gazdálkodáshoz szükséges gyakorlattal nem rendelkező kisembert átvezessük a tulajdonba. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől és a középen, — vitéz Pataesi Dénes: Érdemességét is bizonyíthatja!) Eckhardt Tibor t. képviselőtársam példákat hozott fel, felemlítette a püspöklellei esetet és felhozott más eseteket is. Én is példákat hozhatnék fel, a példák egész sorozatát hozhatnám fel arra, hogy a kishaszonbérleti rendszer, anynyira-amennyire, igenis beváltotta a hozzáfűzött reményeket a magyar falvakban. Példákat "tudnék ugyanis felhozni arra, hogy csak nem olyan régen, egy évtizeden belül juttatott kishaszonbérleteknek is igen nagy százaléka, egyes helyeken 70—80 százaléka már tulajdonba került. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Azok tehát, amiket Eckhardt Tibor t, képviselőtársam a törvényjavaslattal szemben hozott fel indokul, az általa említett jelenségek ellenkezőleg éppen amellett szólnak, hogy a törvényjavaslat intenciói igenis nagyon helyesek, ha a kishaszonbérletek gazdálkodásába állandó befolyást akar az állam számára biztosítani és ellenőrizni akarja azt, hogy esetleg olyan esetek, mint a püspöklellei eset volt, amelynek részleteit azonban én nem ismerem, a jövőben elő ne fordulhassanak. (Felkiáltások jobbfelől: Nagyon helyes!) De tovább megyek, Eckhardt Tibor t. képviselőtársam, perhorreszkálja azt is, hogy a megváltást szenvedő birtokos a kapott tőkéiét ipari foglalkozásokba fektesse és azt kívánja, hogy e helyett ezt a felszabaduló tokét mezőgazdasági birtoka megmaradó részének intenzívebbé tételére használja fel. Nem tudom t. Ház. hogy nem csal-e emlékezetem, de én úgy emlékszem, hogy nem is olyan régen, talán a telepítési törvény tárgyalása alkalmával épp Eckhardt Tibor t. képviselőtársam volt az, (Úgy van! jobbfelől.) aki az Esterházy-birtok igénybevételét követelve olyan kijelentéseket tett, hogy nagyipari vállalatokban szeretné ezt a keresztény tőkét látni, most pedig ezzel teljesen ellentétes álláspontot foglal el. (Zaj.) T. Ház! Ha annakidején erre az álláspontra helyezkedett, nagyon helyesen tette, mert nem is tudom elképzelni azt, hogy a mezőgazdasági munkásságnak azokat a tömegeit, akik a nagyobb birtkokok igénybevétele után felszabadulnak, hogyan helyeznők .el akkor^ kaz ipari termelést és az ipari telepek létesítését nem fokozzuk. (Helyeslés.) Keresztény tőkével és keresztény vagyonnal nem fogjuk tudni ipari fejlődésünket alátámasztani, ha ezeket a tőkéket nem fogjuk az iparba áttenni. (Ügy van! Úgy van! jobbfelől és a középen.) Márpedig, azt hiszem, igen nagy nemzeti érdek fűződik ahhoz is, hogy a magyar ipar érdekeltsége elsősorban a keresztény tőkének a kezében legyen. (Úgy van! Úgy van! — Taps a jobboldalon.) Nem' értem tehát, t. Ház, hogyan foglalhat el ezzel ellentétes álláspontot Eckhardt Tibor t. képvselőtársam, mert hiszen, ha az ember egy mezőgazdasági üzemnek a konstrafc; ciójával tisztában van és a helyzetet gyakorlati szempontból is ismeri, akkor tudnia kell azt, ülése 1939 október ll-én, szerdán. 187 hogy olyan esetben, amikor egy nagyobb mezőgazdasági birtoknak nagy hányadát igénybevesszük, akkor élő és holt felszerelésben, gazdasági épületekben olyan óriási tőkék válnak feleslegessé, amelyek túlontúl elegendők ahhoz, hogy a megmaradt birtokrész belterjességét, intenzitását a felszabaduló instrukciókból kikerülő tőkék felhasználásával meg tudjuk valósítani. (Úgy van! jobbfelől.) Nem hagyhatom szó nélkül Eckhardt Tibor t. képviselőtársamnak az Esterházy-hitbizománnyal kapcsolatban tett megállapításait sem. Tisztelt képviselőtársam ugyanis azt mondotta, hogy a 209.000 katasztráls holdat kitevő Esterázy-birtok.., (Matolesy Mátyás: 223.000 katasztrális hold!) 223.000 a magánvagyonnal együtt, azonban 209.846 katasztrális holdat tesz ki a hitbizomány maga. (Zaj és mozgás a jobboldalon. — Matolesy Mátyás: Szép kis objektum, mit tagadjuk! — Elnök csenget. — Halljuk! Halljuk!) Arról van itt szó, hogy Eckhardt Tibor t. képviselőtársam hogyan állítja be a / kérdést. Ebben a törvényjavaslatban vannak bizonyos rendelkezések, amelyek (Paczolay György: Kibúvót adnak!) bizonyos esetekben a birtokos részére kedvezményeket jelentenek, olyan esetekben, ha szociális vagy más méltánylandó szempontokat követ azon a birtokon. Ezt úgy állítja be t. képviselőtársam, hogy ezeket a kedvezményeket, amelyek a törvényjavaslat különböző szakaszaiban szerepelnek, hatva nyozni és halmozni lehet, legalább is úgy értelmeztem, hogy szerinte az összes kedvezmények egy és ugyanabban az esetben érvénybe léphetnek. Ebből Eckhardt Tibor képviselőtársam azt hozta ki, hogy ebből a bizonyos 209.000 katasztrális holdat kitevő hitbizományból végeredményben, hogy ha ezeket az összes kedvezményeket halmozzuk, mindössze 5400 katasztrális hold az a terület, amelyet igénybe lehet venni. (SzŐllősi Jenő: Sőt még annak is csak egyharmada! — Egy hang a jobboldalon: 50.000 et ajánlott fel!) A helyzet a következő. Ebből a 209-000 katasztrális hold hitbizományi területből a javaslat értelmezése szerinti mezőgazdasági terület, vagyis szántó, rét és legelő összesen 110.666 katasztrális hold. Ebből a törvényjavas; lát rendelkezése szerint igénybe lehet venni 85.033 katasztrális holdat. Most már, ha leszámítjuk az alkalmazottak járandósága alapján nyújtott kedvezményeket, — mégpedig ennél a birtoknál ezek a kedvezmények a 100 pengős alap szerint számítandók, amint értesülve vagyok róla — akkor a leadandó terület az eredeti, törvényjavaslat rendelkezése szerint 42.667 katasztrális holdat tenne ki, az 5400 holddal szemben, amelyet t. képviselőtársam említett, de ha a Magyar Élet Pártjának módosításával helyesbített szöveget veszem alapul, akkor ez az 5400 katasztrális hold nem 42.667, hanem 59.734 katasztrális holddal áll szemben, mint amelv területet az Esterházy-hitbizományból igénybe lehet venni. (Matolesy Mátyás: Megnézzük három év múlva, mi lesz! Felírtuk! — Varga Béla: De még mindig marad 150.000 hold. — Bánó Iván: Az erdőbirtok, kérem!) T. Ház! Ezek olyan súlyos számítási tételek, amelyekre itt bátor voltam rámutatni, hogy ha Eckhardt Tibor t. képviselőtársam ezekre a számításokra építette fel a maga birtokpolitikai elgondolásait, akkor ez érthetővé teszi előttünk azt is, hogy bár t. képviselőtársam az ő célkitűzéseit tulajdonképpen ugyanazokban a célokban jelölte meg beszéde