Képviselőházi napló, 1939. I. kötet • 1939. június 12. - 1939. szeptember 14.

Ülésnapok - 1939-6

96 Az országgyűlés képviselőházának ( dekében és hajlandó-e a miniszter úr mindent elkövetni, hogy az idei megnövekedett gyümölcs- és zöldségtermés zavartalanul értékesíthető legyen? Révész László s. k.« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti meg a szó. Révész László: T. Képviselőház! Ugyancsak kenyérkérdésre, közgazdasági problémára óhajtom t. képviselőtársaim figyelmét ráirányítani, amikor a gyümölcs- és zöldségexport kérdésével foglalkozom. Ez a két termelési ág úgy közgazdasági, mint szociális szempontból óriási jelentőségű, mert hiszen e két termelési ág rentábilis termelése nélkül nem leszünk képesek sem a beruházási programmot, sem hadseregünk fejlesztésének programmját sikeresen és eredményesen megoldani, de nem tudjuk a mezőgazdasági munkanélküliség kérdését sem megoldani, mert hiszen a mezőgazdasági munkásságnak több mint 50%-át állandó évi munkával éppen ez a két termelési ág, a zöldségtermelő réteg és a szőlősgazda társadalom látja el. Tudatában vagyok annak, hogy e kérdés óriási jelentőségét Agy a földmívelésügyi kormány, mint a Külkereskedelmi Hivatal teljes egészében átérezve, tudatában vagyok annak, hogy mindkettőt a legteljesebb jószándék és segítőkészség vezette, ami úgy a földmívelésügyi miniszter úrnak Kecskeméten, Halason és egyéb helyeken tett megnyilatkozásaiban kifejezésre jutott, mint a Külkereskedelmi Hivatal intézkedéseiben és a szakkörök elé terjesztett közleményeiben is. Éppen ez jogosít fel arra, hogy e két rétegnek, valamint a kereskedelemnek egyes panaszait és kívánságait a t- Ház elé hozzam. E panaszok és kívánságok közül az első mindenesetre az, hogy nem látjuk biztosítottnak mostani igen jelentős termésfeleslegeinknek külföldön váló elhelyezését. Legyen szabad most csak a barackkal foglalkoznom, mint a legaktuálisabb kérdéssel, mert hiszen a meggy és a cseresznye már úgyiisi leérik, amikor intézkedés volna tehető ezekben a kérdésekben. Németországot illetően 2.2 millió birodalmi márka értékbon van megszabva barackbeviteli exportunk mérve és ez a keret, ha a megállapított 27 pfenniges kilogrammonkénti árat vesszük alapul, körülbelül 100.000 mázsa, kb. 1000 vagon mennyiségnek felel meg. Ezt a kvantumot pedig maga a kecskeméti piac tudja produkálni, sőt, a mai termési viszonyok mellett ennél bizonyosan még sokkal jelentősebb mennyiséget is. Emellett a Németországba irányuló 2.2 millió márkás keret mellett Lengyelország felé csupán 60 vágón, Svájc felé csupán 30 vágón az a mennyiség, amely exportálható. Ezeken az államokon kívül más külföldi állammal kereskedelmi szerződésünk, megállapodásunk a barackexportra vonatkozólag nincs, nincs tehát Angliával, Hollandiával, Belgiummal, de nincs az északi államokkal sem, Finnországgal, a Skandináv államokkal, holott az előző esztendőkben, amikor pedig a termés nem volt ilyen kedvező, ezekben az országokban is igen lényeges kvantumot tudtunk elhelyezni és onnan nemes valutát biztosítani közgazdasági életünk számára. Nincsenek kihasználva, nem látjuk kellően kihasználva a Lengyelország felé irányítható exportlehetőségeket, mert hiszen a közös határ ma már megvalósult, ennek ellenére a kereskedelmi kapcsolatok nincsenek kiépítve és a 60 vágón barack olyan minimá. ülése 1939 június 21-én, szerdán. lis mennyiség, hogy tisztelettel kérjük a kormányt, méltóztassék valami úton-módon a lehetőségét megtalálni annak, hogy ez a tétel megfelelő mértékre emeltessék. Közvetlen tudomásom van a kereskedőkörökkel folyatott tárgyalásaim alapján arról, hogy úgy a lengyel kereskedők, mint a magyar kereskedők igen kívánatosnak tartanák minél gyorsabban és minél eredményesebben kiépíteni a kereskedelmi kapcsolatokat a gyümölcsre, főként a barackra, azonkívül a dinnyére, a szőlőre és szilvára, azonban ennek legfőbb akadályát abban látják, hogy a Szlovákián keresztül, tehát a Kassán túl irányuló tranzité forgalom tekintetében Szlovákiával semmiféle megállapodásunk nincs. Ennek következtében Munkácson és Lembergen keresztül kell irányítani a kivitelt, itten pedig 3--4 napot vesz igénybe az árunak keresztülvitele, ami a baracknál például teljes lehetetlenség, mert hiszen a leggyorsabb szállítást kívánja meg. Ugyanez a baj a kereskedőknek panasza szerint a Németország felé irányuló kivitelnél is. Legyen szabad egy konkrét panaszt ismertetnem, amely arról szól, hogy Hegyeshalomba öt kocsi gyümölcs érkezett. Mivel itt ugyanazok a német vámtisztek foganatosítják a vámvizsgálatot, akik a növénykórtani vizsgálatot is kénytelenek foganatosítani, ilyen szakközegeknek odadlelegálása hiányában megtörtéuT; az, hogy lez az öt kocsirakomány, amely reggel három órakor megérkezett már oda, onnan csak este 11 órakor volt továbbítható, tehát olyan óriási késédelemmel, — ez még a cseresznyére vonatkozik — hogy a könnyen romlandó árunál ez katasztrofális jelentőségű volt. További sérelmek elkerülésére az volna a kívánsága, úgy a termelő, mint a kereskedő rétegnek, hogy az árak megállapítása tekintetében idejekorán történjék intézkedés. A panasz az, hogy a barack árára vonatkozóan június 20-án, vagyis tegnap kaptak értesítést arról, hogy július l^éig milyen áron veszik át Németországban a barackot. Ezzel kapcsolatban az volna a kívánság, hogy lehetőleg he-, tekktl korábban tönenjék a kereskedők értesítése az irányárakról, die ha lehetséges, Olaszország mintájára, úgy történjék az árak tekintetében a megállapodás, hogy ne a feladás időpontja, hanem az érkezési időpont legyen az irányadó az áraknál, mert jelenleg a feladási időpont az irányadó. Minthogy pedig a Németországba irányuló exportunknál ez a menetidő rendkívül hosszú, körülbelül hat napot vesz igénybe Kecskeméttől Berlinig az út, (Br. Roszner István: Lehetetlen!) így június 24-ike az utolsó nap, amely a, július 1-éig szóló ármegállapításánál figyelembe jöhet így már június 25-én teljes bizonytalanságnak van kitéve a kereskedő, nem tudván, hogy július 1-én a német importőrök milyen áron fogják átvenni az árut. További kérése volna ugyancsak ezzel kajpcsolatosan a szállítási idő lehető csökkentése. Ez túlságosan hosszú a mai körülmények mellett. Kérelme volna az érdekeltségnek az is, hogy a 48, illetve 60 órás heti munkaidőre vonatkozó rendelkezések függeszttessenek fel a nyári két hónapra, tekintettel arra, hogy csomagolásra megfelelő láda rendelkezésre nem áll, így tehát az ipari munkásokra vonatkozólag függesztesz ék fel a negyvennyolc órás munkaidő. Hiszen a múlt nyáron is megtörtént, hogy diákgyermekeket kellett beállítani ládaszegelésre és más ilyen munkálatokra, minthogy nem állott rendelkezésre meg-