Képviselőházi napló, 1939. I. kötet • 1939. június 12. - 1939. szeptember 14.

Ülésnapok - 1939-6

Az országgyűlés képviselőházának 6. vözlöm a Felvidék behívandó képviselőit, magam és pártom nevében annak az óhajomnak adok kifejezést, hogy az említett szakaszban foglalt határidő legyen az az utolsó időpont, amikorra be kell fejezni a Felvidéken tartandó képviselőválasztásokat. A törvényjavaslatot elfogadom. (Éljenzés és taps half elől.) Elnök: Szólásra következik? Szeder János jegyző: Csoór Lajos! Elnök: Csoór Lajos képviselő urat illeti a szó. Csoór Lajos: T. Képviselőház! A felelősségnek azt a kérdését, amelyet Horváth Zoltán barátom említett, magam is hajlandó volnék itt felvetni és megkérdezni azt, hogy tényleg, miért van szükség egy második ilyen kényszerhelyzetből fakadt intézkedésre, az ünnepi hangulatra való tekintettel azonban ettől éltekintek és a magam részéről a törvényjavaslatot elfogadom. (Helyeslés jobbfelől.) Felszólalok azonban azért, mert ehhez a ]avaslathoz egy kiegészítő indítványt voltam bátor előterjeszteni, éppen azoknál az okoknál fogva, amelyeket előttem Horváth Zoltán t. barátom, korábban pedig Vágó Pál t. barátom kifejtettek, de megfelelő indítvány formájában nem terjesztettek elő. Az indítványom pedig az, hogy a 2. § egészíttessék ki olyan rendelkezéssel, amely szerint felhatalmaztatik a minis ztérinm, hogy az 1938 : XIX. törvénycikkben foglalt választójogi rendelkezéseket a felvidéki területen megfelelően alkalmazza, az ott lakó állampolgárok előbb szerzett jogainak sérelme nélkül. Mélyen t. Képviselőház! Nem akarom kifejteni azokat a súlyos különbségeket, amelyek fennállottak a felvidéki területen előzőleg érvényben volt választójog^ és a mi területünkön jelenleg érvényben lévő választójog között. Ilyen k^önbségek^ feltétlenül fennállanak. Arra seim akarok élesebben rámutatni, amit Vágó Pál igen t- barátom jogfosztásnak nevezett, kénytelen vagyok azonban megállapítani azt, hogy amikor ezzel az egyetlen alkotmányos joggal rendelkezik az ország népe, akkor az anyaország területéhez visszatért terület népében nem élhet az az érzés, hogy ő kevesebb jogot kap, mint amennyi joggal eddig bírt. (Ügy van! Ügy van! Taps a szélsőbaloldalon.) Ezt az ellentétet valahogyan át kell hidalnunk. Ugyancsak el kell oszlatnunk azokat az aggodalmakat, amelyeket Vágó Pál barátom és Horváth Zoltán fejtegetett, hogy fennáll-e a lehetősége annak, hogy még ez azi 1940. évi június 30-i határidő is kitolassék. Ilyen lehetőségnek nem szabad fennállania, éppen ezért meg kell keresni a módot arra, hogy ilyen lehetőség ne is következhessek be. Ezért indítványozóim — és kérem a mélyen t. képviselőházát. — méltóztassék indítványomat elfogadni, — hatalmazzuk fel a minisztériumot, hogy választójogi törvényünket ezen az új országterületen, a felvidéki területen megfelelő formában alkalmazza, de úgy, hogy ne sértsük a már szerzett jogokat. (Helyeslés a szélsőbáloldalon.) Ezzel a megoldással lehetővé tesszük azt, hogy ezt a választójogi kérdést gyorsan, rendeleti úton oldjuk meg a Felvidéken és ne merüljön fel szüksége az elhalasztásnak. Ez a felhatalmazás szükséges azért, mert a jelenlegi választójogi törvényben nincs siemimi lehetőség arra, hogy annak a keretei bővíttessenek, holott ezeknek a kereteknek a bővítésére feltétlenül szükség van a felvidéki terüleülése 1939 június 21-én, szerdán. 43 tekén. En nem vagyok barátja a kormányzat részére adandó felhatalmazásoknak, mindig ellene voltam annak, hogy a törvényhozás kezéből kivegyenek bizonyos intézkedési jogköröket. A jelen helyzetben azonban, imélyen t. Képviselőház, az a végszükség foirog fenn, amely indokolja ennek a törvényjavaslatnak az előterjesztését és elifogiadáisiát is. Ha nem akarjuk azt, hogy itt esetleg hosszú parlamenti viták kezdődjenek idő előtt egy új választójogi törvényről, ha nem akarjuk azt, hogy a kettős jogrendszer ingoványos talajára lépjünk, hogy ott más jogrendszer legyen és itt isi más: jogrendszer legyen, ha egyáltalán tmieg akarjuk valósítani azt, amit Bárczay igen t. barátom mondott, (hogy minél előbb választani akarunk a Felvidéken, akkor lehetővé kell tennünk a kormányzat részére, hogy ezt a választást a meglévő törvényes alapokon bizonyos keretek kitágításával valóiban meg is tarthassa. Tudom, hogy a kormányzat is foglalkozott ezzel a kérdéssel és a kormányzat álláspontja is az, hogy olyanoktól nem lehet felvenni a választójogot, akik egyszer már szavaztak, akik .a választójogot megszerezték. De ahhoz, mélyen t. Képviselőház, hogy a kormány megadhassa ezeknek a választóknak ezt a jogot, valami törvényes alap kelt Az 1938. évi XIX. törvénycikkben, sajnos, nincs ilyen törvényes alap. Azt szeretném tehát, hogy ebbe a törvénybe vegyük bele a kormány intézkedésének a törvényes alapját, vagyis hogy megtarthassák a választó jogot a felvidéki területen azok, akiknek eddig is volt választójoguk. Talán szokatlan, hogy nyílt ülésen méltóztassék elfogadni ilyen módosító és bizonyos mertékig nagyhorderejű indítványt, tekintettel azonban arra, hogy mindnyájan egyetértünk ennek a törvényjavaslatnak szükségességében és abban is, hogy visszatérő felvidéki testvéreinket teljes szeretettel fogadjuk és nekik minden jogot meg akarunk adni, indokoltnak látszik, hogy ne méltóztassék ezt, mint ellenzéki oldalról jövő indítványt ab ovo elutasítani, hanem ' méltóztassék megfontolás tár gyáva tenni és el is fogadni. {Éljenzés és taps a szélsőbaloldalon.) Elnök* Szólásra következik? Szeder János jegyző: Eassay Károly! Elnök: Kassa y Károly képviselő urai. illeti a szó. Rassay Károly: T. Ház! Ha egy törvényjavaslat nemzeti közérzést fejez ki, akkor azt hiszem, ez a törvényjavaslat valóban híven tolmácsolja a nemzet felfogását. Nem is szándékoztam felszólalni, mert hiszen éppen azért, mivel átéreztem azt, hogy a Ház pártjai között irincs semmi ellentét a törvényjavaslatot illetően, feleslegeeiieK tartottam, hogy ehhez a javaslathoz a magam és politikai barátaim hozzájárulását külön tolmácsoljam. Ha mégis felszólalok, ezt azért teszem, mert a különböző felszólalásokban közjogi vonatkozású kérdések is vettettek bele a vitába. Az én álláspontom az, hogy amennyiben más törvényhozási intézkedés nem történik, az úgynevezett idecsatolt Felvidéken csak a törvényhozás által megállapított alapon lehet a választást megtartani. Olyan elgondolást, hogy felhatalmazást adjunk a kormánynak egy ilyen nagyhorderejű kérdésnél a rendeleti úton való intézkedésre, a magam részéről nem tudok elfogadni. Magyarországon egységes választójog van életben. Ha bármilyen okból alkalmazni kell ezt a választói jogot a változott körülményekhez, ez semmi körülmények között nem