Képviselőházi napló, 1939. I. kötet • 1939. június 12. - 1939. szeptember 14.
Ülésnapok - 1939-18
Az országgyűlés képviselőházának 18. nem tudtam azt, hogy a választás is közeleg-, ameiy kozott es az ottani .kongresszus KUZ^ LL most mar kezuek nemmemu osszemggest keresni. T. Képviselőház! A kubikosság kérdésével az iparügyi minisztérium mar eiozöen is foglalkozott. ±itö8 inajus üo-en Keit ieirataoan i elszólította a szövetségünket is, a jyiagyarorszagi x öídmunüásojs: urszagos íázovetseget, nevezze meg azoüat a tagjait* akiket aiitaimasiiak tart a üemiegáüapiio Dizottoagba, mert az iparügyi mimszier úr a toi'venyuen gyoüeiezö jogánál fogva elrendelte ezeknek a Dizoitsagoünak a megalakítását, ameiyek azután Hivatva lesznek a munkabéredet megállapítani. Az iparügyi miniszter úrnak ez az iniezj£euese — ismétlem — líteŐ május 25-en történt. Vártuk, hogy majd valahogy gyorsabb ütemben, amint a viszonyok megitóvetelik, megalakul a bérmegállapító bizottság, és a bérmegallapító bizottság határozata alapján rövidesen befolyással tudunk lenni ennek a társadalmi rétegnek — amely színmagyar, amely nem zsidó — életviszonyai alakulására. Csakhogy más az elmélet és más a gyakorlat. Nagyon éreztük és tudtuk, hogy szükség van a munka bérmegállapításra, mert, amint a mezőgazdasági munkások életviszonyai leromlottak, amint lementek az, egy pengős vagy 80 filléres napszámig, és azt a nyomorúságot, amely a muuKássá&ot gyötörte, ínséglevessel és inségmunkabérekkel akarták enyhíteni, épp úgy a kubikus munkásság életviszonyai is leromlottak. Tragikus volt látni például az én szülővárosomban a kubikosokat, akik valamikor életerős munkások voltak, akiket valamikor Európa bármely országában értékeltek és megbecsültek, — mert én még abból a generációból való vagyok, akik külföldön jártak és járhattak, akik minden tekintetben érezték azt a megbecsülést, amelyben a kubikosság külföldön részesült — mondom, tragikus volt látni, amint az ehhez a réteghez tartozó generáció egyedei odajárultak a hatósági levesért. Inségmunkán foglalkoztatták őket és lasankint az ínségbér irányadó bér lett, mint ahogy a mezőgazdaságban is az ínségbér hosszú időn keresztül irányadó bér volt. Ilyen körülmények között hogyne éreztük volna a kérdés rendezésének a szükségét akkor, amikor az ipari munkásság munkaviszonyaihoz is lassankint hozzányúl az iparügyi miniszter. Megjegyzem mindjárt, hogy ha a munkások szervezetlenek, akkor sajnos, ez a hozzányúlás megérezteti hatását, mert ezer mód és ezer alkalom van arra, hogy kijátsszák a legjobb irányú intézkedéseket is. Amikor azonban a kormányzat hozzányúl az ipari munkásság kérdéséhez, akkor joggal várhattuk el, hogy a földmunkásság eme legintelligensebb rétegének munkabér- és munkaviszonyai alakulásába is belenyúl. Hosszas húza-vona után megalakult a munkabérmegállapító bizottság. Mint ahogyan lenni szokott, a munkáltatókból és munkásokból álló munkabérmegállapító bizottság nem tud dűlőre jutni a bérmegállapításoknál, mert a kubikos munkások többet akarnak kapni, amiből önként következik, hogy a munkáltatók pedig kevesebbet akarnak fizetni, mert a profitráta annál kisebb, minél jobban megfizetik a munkásokat. Előállott az a furcsa helyzet, hogy az iparügyi miniszter úr az egész kérdést átutalván az érdektelen bizottság hatásköre alá, olyan bérmegállapítást hozott létre ez az érdektelen bizottság, amely nemhogy a ülése 1939 augusztus 2-án, szerdán. 423 mai életviszonyoknak megfelelne, vagy azt jelentené, hogy a kubikos munkásság kissé jobb es kedvezőbb életviszonyok közé kerül, hanem még azt is lehetetlenné teszi, hogy mostani életszmtjén valamit emeljen és javíthasson. Előállott például az a furcsa eset, hogy az illetékes bizottságok a magasépítkezésnél a kubikos munkások órabérét Budapesten 51 fillérben állapították meg és az érdektelen munkabérmegállapító bizottság a kubikosok munkabérét a csatorna, vagy más munkáknál annál alacsonyabb órabérben állapította meg. De nem ez a legnagyobb hiba, hanem az a körülmény, hogy az érdektelen bizottság a kubikosoknál a legszigorúbban ragaszkodott az akkordbérrendszer fenntartásához. Én ismerem az akkordbérrendszert a kubikosságnál, hiszen magam is dolgoztam ebben a munka. nemben elég hosszú ideig és tudom, mit jelent az a fizikai munka, amelyet a kubikosnak végeznie kell, még rendes munkabér mellett is, ha fenn akarja magát és családját tartani. Aki nem látta, vagy nem végezte azt a munkát, amelyet igazán látástól vakulásig és a legmegf eszítettebb izomerő alkalmazásával kell végeznie a kubikosságnak, annak fogalma sincs arról, hogy milyen állati munkát kell a kubikosoknak teljesíteniük. Az érdektelen bizottság mégis következetesen ragaszkodik a kubikos munkák mindama neménél, amelyekre nézve a munkabérmegállapítást ki akarják terjeszteni, az akkordbérrendszer fenntartása: hoz és kimondja, hogy csak olyan munkanemekre nézve tartja kívánatosnak, vagy állapítja meg az órabérrendszert, amely munkanemeket nem lehet elvégezni az akkordbérrendszer alapján. De hozzátartozik a kérdéshez az a körülmény is, hogy annakidején, amikor az iparügyi miniszter úr leiratot intézett hozzánk a már előbb említett időpontban, ebben a leiratban felsorolta azokat a munkanemeket is, amelyekre nézve a munkabérrendezést el akarja rendelni. Most, amikor az érdektelen bizottság megállapítása napvilágot látott, meg kellett győződnünk arról, hogy azoknak a munkanemeknek egész tömege maradt ki a rendezésből, amelyeknek a rendezését — ismétlem — a leirat alapján a miniszter úr is kívánatosnak tartotta. Szóvá kell tennem azt a körülményt is, hogy az órabéreket is olyan silány módon állapították meg, hogy azok mellett a kubikosságnak még a mai életszintje sincs biztosítva, ha tudjuk, hogy a minimális bér legtöbbször maximális bér szokott lenni, (Gruber Lajos: Ügy van!) amelynél többet a munkáltatók nem fizetnek. Először is az akkord-bérrendszernél az a háromféle rendszer, amelyet megállapítottak: a könnyű, a nehezebb és a csákányos munka mennyi vitára ad alkalmat! Az akkord-munkánál ki állapítja meg, hogy melyik munkanemhez tartozik az a munka, amelyet éppen végeznek ï A gyakorlatból ismerem ezt a munkát. Nagyon jól tudom, hogy amikor még nem is volt ez az osztályozási rendszer, mennyi vitára &s veszekedésre adott alkalmat a munkába állás előtti alkudozás. Mi lesz maid akkor, amikor osztályoznak és nincs olyan torum. amelyhez panasszal lehetne fordulni az osztályozás tárgyában? De ott van a másik kérdés, az órabérrendszer kérdése. Ez az érdektelen bizottság 48 filléres órabért állapított meg Budapesten es környékén, 30 kilométeres körzetben, ha a ku65*
