Képviselőházi napló, 1939. I. kötet • 1939. június 12. - 1939. szeptember 14.
Ülésnapok - 1939-18
424 Az országgyűlés képviselőházának 18. ülése 19B9 augusztus 2-án, szerdán. bikos saját munkaszer szám jávai dolgozik. A vidéken pedig ugyanekkor 36 fillért áiiapítottak meg, ha szerszám nélkül dolgozik a munkás és 42 fillért, ha szerszámmal dolgozik. Szerszám nélkül Budapesten és környéken 42 fillért, az ország többi területén pedig 32 fillért. Nagyon érdekes, hogy Budapestre nézve az érdektelen bizottság azt állapította meg, hogy ha valaki a munkától számított négy kilométeres körzetben tartózkodik, akkor a munkáltató 10%-kai kevesebbet fizethet a munkáért, mint akkor fizetne, ha ezen a körzeten kívül esnék. Szóval, aki 4500 méterre tartózkodik a munkától, az megkapja ezt a megállapított órabért, aki pedig 4000 méterre tartózkodik tőle, az már nem kapja meg, osak a 10%-kal kisebb órabért. A kubikosok rendszerint főzni is szoktak és ehhez az eddigi gyakorlat szerint a tűzifát a munkáltató adta. Az érdektelen bizottság most a napi főzési faszükségletet 2 kg-ban állapította meg. Nagyon szeretném látni azt a háztartást, amelynek 2 kg fából ki lehetne elégíteni a napi főző szükségletét. Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. Szeder Ferenc: Csak egy mondatot szeretnék még mondani. Igen t. Ház! Ismétlem, amit az interpellációmban is mondottam: 1938. május 25-én történt meg az első lépés a munkabérmegállapítás ügyében; ma pedig augusztus 2-ika van és még mindig nem történt meg jogerősen ez a bérmegállapítás sem. Nem is kívánom az iparügyi miniszter úrtól, hogy ezt a munkabérmegállapítást hagyja jóvá. Ügy tudom, ott fekszik az iparügyi miniszter úr előtt., (Báró Vay Miklós: Ez már négy mondat!) Mérlegelje az iparügyi miniszter úr azt a körülményt, hogy a kubikos munka szezonmunka, valamint azt a súlyos helyzetet, amelyben r a kubikos-munkások vannak, s ennek alapján életviszonyaik •megjavítása érdekében hagyja jóvá, vagy egészítse ki ezt az érdektelen bizottság által megalkotott munkabértervezetet. Elnök: Kiérem, képviselő úr, szíveskedjék befejezni. (Szeder Ferenc: Már befejeztem.) Az iparügyi miniszter úr kíván válaszolni. Varga József iparügyi miniszter: T. Képviselőház! Szeder Ferenc képviselő úr interpellációjára azt válaszolom, hogy a kubikos munkavállalók legkisebb munkabérének megállapításával foglalkozó bizottság kinevezését még hivatali elődöm rendelte el. Ez a bizottság széleskörű és alapos munkát végzett és megállapította a legkisebb munkabéreket a kubikos munkavállalók számára. Ezeket a legkisebb munkabéreket a bizottság határozata alapján jogerősen megerősítem folyó havi 6-i hatállyal, amikor is meg fog jelenni a Budapesti Közlönyben. Kijelentem azonban, hogy ezzel a határozattal magam sem vagyok megelégedve (Szeder Ferenc: Nagyon helyes!) és egyben utasítottam a bizottságot, hogy a legsürgősebben tovább foglalkozzék ezzel az ügygyei, ígéretet teszek arra, hogy magam is a legteljesebb odaadással nézek azután, hogy ez a nagyon értékes és tényleg európai Viszonylatban elismert munkásság az őt megillető életszínvonalhoz hozzájuthasson. {Általános helyeslés és taps.) Elnök: Az interpelláló képviselő urat a viszonválasz joga megilleti. Szeder Ferenc: T. Képviselőház! En a miI niszter úr válaszát tudomásul veszem (Helyeslés jobbfelől) és pedig örömmel veszem tudomásul, mert arra a kérdésre, amelyet feltettem, azt a konkrét választ kaptam, amelyet én a miniszter úrtól vártam. Sajnos, nem mindig kerülünk abba a helyzetbe, hogy ezt megtehessük. (Mozgás a jobboldalon!) De hogy a miniszter úr is elismeri azt az igazságot, amelyet én hangoztattam, és megígérte itt a nyílt színen a miniszter úr, hogy újra gondoskodik róla, hogy a bizottság összeüljön és javítson ezeken az állapotokon (Egy hang jobbfelől: Meg is teszi!), ezt én csak örömmel vehetem tudomásul. (Helyeslés.) Elnök: Kérdem, méltóztanak-e az iparügyi miniszter úr válaszát tudomásul venni 1 ? (Igen!) A Ház a választ tudomásul vette. Következik Nagy Ferenc képviselő úr interpellációja a földművelésügyi miniszter úrhoz. Kérem a jegyző urat szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. (Zaj a jobboldalon.) Csendet kérek a jobboldalon. (Egy hang a szélsőjobboldalon: Na végre egyszer!) vitéz Miskolczy Hugó jegyző (olvassa): jjVan-e tudomása a miniszter úrnak arról, hogy a magyair szőlősgazdák a legnagyobb aggodalommal tekintenek az idei szőlőértékesítés elé, amire okot ad az a körülmény, hogy az idei sokkal magasabb termelési költségek mellett^ is lényegesen alacsonyabb áron indul meg a szőlő értékesítése, mint az elmúlt esztendőben'? Hajlandó-e a miniszter úr még a tömeges értékesítés megkezdése előtt olyan intézkedéseket tenni a szőlő 'értékesítése érdekében, amelyek egyrészről biztosítanák az értékesítés zavartalan lebonyolítását, másrészről pedig megszüntetnék a szőlősgazdák jogos aggodalmátl« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Nagy Ferenc: T. Képviselőház! A t. Házat arra kéirem, legyen elnézéssel aziriánt, hogy a gyümölosterimeiéssel és gyümölcsértékesítéssel kapcsolatos problémákat minél gyakrabban és minduntalan idehozzuk a képviselőház elé., Belátom, hogy nagy türelemre van szükség a t. Ház és a kormány részéről is, hogy ezeket a minduntalan elhangzó panaszokat itt tárgyaljuk, viszont ne méltóztassék elfelejteni azt sem, hogy a magyar gazdák is igen nagy türelmet tanúsítottak akkor, amikor néhány esztendővel ezelőtt, különösen pedig a gazdasági válság idején, megfogadván azt a tanácsot, hogy nem érdemes homokon rozsot termelni, nem érdemes hegyoldalon búzát termelni, maguk is igyekeztek a termelés átállítását keresztülvinni a maguk kis birtokain és azóta várták, hogy a gyümölcsfáik megnövekedjenek, hogy szőlőjük termővé váljék. T. Ház! Ma abban a helyzetben vagyunk, hogy a gyümölcstermelés, főleg pedig a legrégibb gyümölcstermelés és szőlőtermelés, a mezőgazdaság jövedelmének igen jelentékeny részét teszi ki. Háromszázezer hold körül van Magyarországon a szőlőterület. Ez a 300.000 hold az adó szempontjából, a munkáltatás szempontjából, azonkívöl a mezőgazdaság jövedelme szempontjából igen jelentős súllyal esik a latba egész mezőgazdaságunk életében. Ennek a magyarországi ^szőlőtrületnek termelési értéke például közönséges termelési években az egész mezőgazdaság földadójának kétszereset jelenti. De jelenti azt is, hogy ezt a háromsizázezer hold szólót hozzávetőlegesen 15 millió munkanappal lehet megművelni, amihez körülbelül felében napszámosokat tehát munkásokat kell alkalmazni. A magyar munkástársadalom érdekében
