Képviselőházi napló, 1939. I. kötet • 1939. június 12. - 1939. szeptember 14.

Ülésnapok - 1939-18

418 Az országgyűlés képviselőházának 18. tagosítást kérni, holott a birtokrendezés, a kis földterületek egybeolvasztása feltétlenül szükséges voina. Ml fognak ámulni igen t. képviselőtársaim: van egy százholdas gazda Tolna megyében, -— 50—6u Holdas annál töob — akinek 150 parcellában van a birtoka. így belterjes gazdálkodást, de még külterjes gazdálkodást sem lehet folytatni, mert ha csak egyszer meg akarja szántani, 150 napra van szüksége. Valami módon ezen is segíteni kell és pedig azon a nagyon egyszerű módon, nogy ebben az esetben az átírási költségek elengedése vagy minimumra való leszállítása mellett ezeknek a parcelláknak egybeolvasztását tegye lehetővé a földmívelésügyi miniszter úr és az igazságügyminiszter úr és intézkedjék, hogy a belterjes gazdálkodásra, a haszongazdálkodásra való áttérésnek ilyen primitív akadályai ne legyenek. Én ezeket a kérdéseket tárgyilagosan, politikamentesen tárgyaltam, holott nem lett volna nehéz politikumot is belevinni, mert az ilyen kiosztásoknál az adminisztratív hatalomtól függő ténykedéseknél bizony azok, akik mellénk állottak, akik ellenzéki oldalon, de különösen a nyilaskeresztes oldalon nyilvánították politikai véleményüket, rendszerint hátrányba kerülnek. (Ellentmondások jobboldalon.) Meg vagyok győződve róla, hogy a földmívelésügyi miniszter úrnak nem ez az intenciója és annál inkább kérem, hogy ezt a kérdést méltóztassék figyelemmel kísérni és ha lehetséges, minél sürgősebben, még a nagy földreformjavaslat letárgyalása előtt rendezni. Ezzel zárom interpellációmat. (Taps a szélsőbaloldalon.) Elnök: A földmívelésügyi miniszter úr kíván válaszolni. vitéz gr. Teleki Mihály földmívelésügyi miniszter: T. Képviselőház! Jandl t. képviselőtársam a kishaszonbérletek kérdésében interpellált meg engem és egyebek közt azt mondotta, hogy a bérbeadott birtokoknál nincs mód kishaszonbérletbe adandó területek igénybe vételére. A mostani törvények szerint bérleti szerződés esetén 15%-ot lehet kishaszonbérletre most is igénybe venni. Ezzel szemben meg kell azonban állapítanom, hogyha a földmívelésügyi kormányzat bármilyen bérletet engedélyez, sohasem 15%-os kishaszonbérletet követelnek, hanem majdnem mindig 15-^-30^-ot. Törvényes alapja ennek az intézkedésemnek nincs, de mégis mindenkor keresztül tudtam ezt vinni. (Taps.) Ami már most az igen t. képviselő úr konkrét panaszát illeti, ki fogom vizsgálni és meg fogom nézni, hogy Tolnatamásiban mi a helyzet és igyekezni fogok a kérdést közmegnyugvásra megoldani. Ha jól értettem, az igen t. képviselő úr azt mondotta, hogy messze a községtől kaptak földet egyesek. Ez az 1920-as földreform hibája volt., Ezt a most benyújtandó földbirtokpolitikai javaslatban tekintetbe kívánom venni és igyekezni fogok, hogy a méltányosság szem előtt tartásával olyan távolságra kapják a kishaszonbérlők a területeket, hogy munkaidejük ne sétázással és kocsikázással, hanem a föld igazi megművelésével teljék el. A január 17-én benyújtott javaslatom is ilyen irányban mozgott és benyújtandó javaslatom, amelyet a Matolcsy Mátyás interpellációjára adott válaszomban megemlítettem, szintén ilyen irányban fog mozogni, csak kisebb módosításokkal, hiszen a házhelyakcióval való kibővítést tartalmazza, úgy, hogy ezt a kérdést is megoldás tárgyává ülése 1989 augusztus 2-án, szerdán. teszem. Azt, hogy a kishaszonbérleti kérdést, amint az igen t. képviselő úr mondotta, a törvény megalkotása előtt valami úton-módon külön redelettel intézzem el, nem tudom megcsinálni. A törvény erre nézve is intézkeuni fog, addig is megígérem azonban, hogy amint eddig is tettem, teljes mértékben tekintetbe fogom venni a kisemberek jogos igényeit. Tisztelettel kérem válaszom tudomásul vételét. (Élénk helyeslés a Ház minden oldalán.) Elnök: Az interpelláló képviselő urat a viszonválasz joga megilleti. Jandl Lajos: T. Ház! A földmívelésügyi miniszter úr válaszát köszönettel tudomásul veszem. Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a miniszter úr válaszát tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következik Jandl Lajos képviselő úr interpellációja a belügyminiszterhez a kis- és nagyközségekben ma szokásos hivatalos hirdetési módok körüli rendellenességekről. Kérem a jegyző urat, hogy az interpelláció szövegét felolvasni szíveskedjék. Mocsáry Ödön jegyző (olvassa): »Az ország kis- és nagyközségeiben napjainkban a hatósági hirdetések csak igen kivételesen kerülnek nyomtatott hirdetmény formájában a közönség elé. Általában eme ritka kivételektől eltekintve, a dobolás által való szóbeli kihirdetés a hivatalos hirdetés módja, ami a mai kor követelményeinek nem felel meg. Ennek meg nem felelő volta igen sóik tévedésre és félreértésre ad alkalmat és a hirdetés tökéletlen volta a rendelkezések be nem tartását eredményezi, mert a lakosság egy jó része gyakran olyan helyen van elfoglalva, ahol a doboló meg nem jelenik és az ilyen helyen elfoglaltak a hirdetményről csak utólag, szájról-szájra adott hír formájában vehetnek tudomást s így a hirdetményi gyakran elferdített formában tudják meg. A doboló egy nagyközség területén olyan sok helyen nem is állhat meg dobolás és hirdetés céljából, hogy a dobszót mindenütt könnyűszerrel meghallhassák s így a lakosság nagy része is csak hallomás útján tudja meg a hirdetést s mire a hír hozzájuk jut, gyakran éppen lényegében tévednek vagy éppen a lényeget hallgatják el. Az így ferde beállításban vagy egyáltalán köztudomásra nem jutott hirdetésekben foglalt rendelkezések be nem tartásáért aztán büntetéseket rónak ki, ami természetesen az igazságtalan ellbánás érzetét kelti a lakosság körében és hatósági intézkedésekkel szemben sok súrlódási felületet teremt. A századok előtti, főként a török hódoltság idejéből származó doboló hirdetési rendszer egyébként is anakronizmus és ha hagyománytiszteletből fenn akarják tartani, azt megtehetik a korszerű nyomtatvány útján nyújtott hirdetés módszere mellett is. Ilyen hagyománytisztelet szempontjából történő dobolási alkalmakkor a községekben szokásos magánjellegű hirdetéseket lehetne még dobolás útján közzétenni. Hajlandó-e a belügyminiszter úr rendeletben utasítani a községi elöl járókat* hogy a hatósági és fontos közérdeikü hirdetéseket nyomtatványok útján nemcsak a községházán, hanem több helyen is, főként forgalmas utcákon és tereken és látogatott nyilvános helyiségekben függesszék ki, hogy ezzel a fentemlített bajok orvosoltassanak ? « Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Jandl Lajos: T. Ház! Igen röviden fogom