Képviselőházi napló, 1939. I. kötet • 1939. június 12. - 1939. szeptember 14.
Ülésnapok - 1939-18
384 Az országgyűlés képviselőházának 18. ülése 1939 augusztus 2-án, szerdán. és ennek ellenére mindezideig sem a Cementia Holding igazgatósága, sem a Magyar Általános Hitelbank igazgtósága ellen eljárás nem indult, sőt a Magyar Általános Hitelbank igazgatósága ugyanezekkel az igazgatósági tagokkal ma is a magyar közgazdasági élet vezető tényezői közé tartozik és mélységes felháborodással követeli a kis kaftános és gengszter galiciáner zsidók effektív valutasibolásainak megbüntetését. (Mozgás a szélsőbaloldalon.) Ugyancsak a Magyar Általános Hitelbank érdekeltségéhez tartozik a Magyar Aluminium Ércbánya és Ipari Rt. is, amely 1917-ben alakult az erdélyi gróf Korniss-féle bauxittelepek átvételére. Á román megszállás után a nacionalizálás elkerülése végett Bauxit Trust Aktiengesellschaft néven 1923-ban Zürichben holding-társulatot alakítottak olyan módon, hogy minden 5 Áluminium-részvényre 2 Bauxit-részvényt adtak. Pár hónappal a tranzakció lebonyolítása után fedezte fel Balázs Jenő Erdélyből menekült mérnök és geológus a Bakony szinte kimeríthetetlen bauxit gazdagságát. És mi történt? Balázs Jenő szegényen meehalt és ma az egész magyar bauxit vagyon külföldi érdekeltség tulajdonát képezi és az egész magyar bauxit-jövedelmet külföldi érdekeltségek vágják zsebre svájci frankban. ÍHubay Kálmán: Mégis csak szükség lesz még itt nyilasokra!) Hogy ez hogyan történt, azt el fogom mondani a következőkben. Amikor a Magyar Nemzeti Bank elrendelte az inari részvénvek nosztrifikálását, akkor a Bauxit-részvényekből mindössze 24 százalék jelentkezett magvar részvényképpen. 76 százalék pedig külföldiként. 1931-ben a bankzárj at után a magvar bauxit jövedelem elmaradása folytán az 50 svájci frank névértékű részvény 22-re esett le. 1934 szeptember 29-én megalakult a Bauxit-ipar Rt., amely a nyers alumíniumércet fé!gyártmánnvá. alumiuiumhidráttá dolgozza fel és ezt a félgyártmányt a szabad devizájú piacokon értékesítette. Amióta ezt az új üzletet megkezdte, azóta a Bauxit Trust részvényeinek árfolyama több mint 300 svájci frankkal emelkedett. E nagy árfolyamemelkedesnek az a mas-varázata. hoev a zürichi Bauxit Trust 1935-ben 300.000, 193«-bau 800.000, 1937-ben 1.5 millió és 1938-ban 2 600.000 svájci frank tisz+a nyereséget tudott elérni. ÍHubay Kálmán: Éljen a második zsidótörvény!) Nyilvánvaló, hogy ezt a sokmillió svájci frank nyereséget Magyarországról vitték oda. Kérdés most már az: hogyan lehetséges az, hoçrv a mae-var bauxitkincs 76 százalék erejéig külföldi érdekeltség kezében legyen, hogyan lehetséges az, hogy külföldi részvénytársaság a magyar munkán megkeresett jövedelmet svájci frankos nyereségnek könyveltesse el? Meg fosrom mondani, hoerv hogyan. Űgy, hogy a zürichi Bauxit Trust alelnöke Vida Jenő (Nagy zm a szélsőbáloldalon.), a Maarvar Általános Kőszénbánya elnök-vezérigazsratója (Hubay Kálmán: Felsőházi tag!), a vésrrehajtó bizottság tagja pedig — most tessék jól figyelni — Chorin Ferenc ÍHubay Kálmán: Felsőházi tag! Titkos tanácsos!), továbbá báró Weiss Alfonz, a Weiss Manfréd-müvek tulajdonosa, a tröszt vezérigazgatója pedig ár. Hiller József, aki egyúttal az Aluminimum Ércbánya^ és Ipari Rt„ valamint a Bauxit Ipar Rt. vezérigazgatója is. Ezek a magyarországi bánya- és nehézipari vállalatok vezérigazgatói, kivétel nélkül mind zsidók, ök mentetitek ki a magyar bauxitvagyont Zürichbe és most ugyancsak ők veszik fel svájci frankban a sokmilliós bauxit jövedelmet Zürichben. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Elnök csenget.) T. Ház! Legközelebbi példám a Magyar Kender-, Len- és Jutaipar Rt. E vállalat főrészvényese^ Fuchs Leó, aki még ma sem tud magyarul és büszkén mondja azt, hogy nem tud magyarul, sőt büszkén hivatkozik arra, hogy neki felkínálták a magyar állampolgárságot, azonban ő azt nem fogadta el. (Gál Csaba: Hot van az erős kéz?) Amíg a németek Ausztriát meg nem szállták, osztrák állampolgár volt, most pedig lichtensteini útlevéllel utazgat állandóan Budapest és Vaduz között. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Ez nem fogja elveszíteni magyar állampolgárságát! — Hubay Kálmán: A belügyminiszter majd ad neki állampolgárságot! Tőlünk eiveszi és neki odaadja! — Zaj. — Elnök csenget.) A bankzárlatig félmillió pengőt fizetett ki a részvényeseknek osztalék címén és annak ellenére, hogy ma a budapesti tőzsdén jegyzik ezeket a részvényeket, a bankzárlat óta egyetlen fillért nem fizetett ki. Az egész részvénypakett Liehtensteinben fekszik, a részvények tulajdonosa Fuchs Leó, aki ezt a külföldi részvényékben fekvő belföldi vagyont bármely pillanatban ki tudja vinni az országból. Már iá múlt alkalommal rámutattam arra, hogy az áruforgalomban micsoda szédületes síBo'lási lehetőség van. Éppen a Jutánál, Fuchs Leó vállalatánál be fogom bizonyítani azt» hogy Fuchs Leó a jelenleg fennálló rendelkezések értelmében ezideig körülbelül 3 millió pengővel károsította meg a magyar zsákfogyasz + ó kisgazdákat. Elmondom, hogyan. Az áruforgalomban nincsen meghatározva az áru minősége, hanem csak a jellege. Behoznak jutát- A jutát a legjobb minőségű árunak tüntetik fel és helyette a legrosszabb minőséget hozzák be. így Fuchs Leó behoz évente körülbelül 300—400 vágón nyers jutát- A nyers juta különböző minőségei között az árkülönbség tonnánként 4—5 angol font. Mi sem könnyebb, mint vagononként 4—5 angol font minőségi árkülönbözetet a külföldi zsidó eladó céggel történt megállapodás alapján ki áhított számla és a magyar vámhivatali elvámoláisi okmány atenján kiigényelni a Nemzeti Banknál lévő különböző pengőalapokból addicionális felár címén. Ha évenként ennek az árkülönbözetnek alapján csak 12.000 angol fontot tudott a Nenv zeti Banktól szabályszerűen kiutaltatni Fuchs Leó az ő lichtensteini holdingjának, ez ma már (közel 100.000 angol fontra rúg, ami több, mint 3 millió pengőt jelenít T. Ház! Ez a néhány példa elegendő a mai devizagazdálkodás teljesen elhibázott és tarthatatlan voltának igazolására. Ma a nyersáru beszerzésénél és a kész iparcikk kivitelénél megszámlálhatatlan milliók jutnak ki külföldre. A nagy zsidó iparvállalati vezetők szinte törvényei formák között, intézményesen mentik át évről-évre nagyobb tételben a vagyonukat. Alig van olyan magyarországi nagyipari vállalat, amelynek vezérigazgatói közül valamelyik ellen ne indult volna valutasíbolás miatt eljárás. ÍHubay Kálmán: No, azért még vannak!) T. Ház! Eery pár példát fel fogok sorolni. Első helyen állnak a textil vállalatok, ísry a Kispesti Textilffyár. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Teleki Jánossal az élén!) Nem hiszem
