Képviselőházi napló, 1939. I. kötet • 1939. június 12. - 1939. szeptember 14.
Ülésnapok - 1939-18
Az országgyűlés képviselőházának 18. ülése 1939 augusztus 2-án, szerdán. 383 ban bevételként nem nélkülözhető mindaddig, amíg ezen községi bevételnek más forrásból eredő pótlásáról gondoskodás nem történik, a borfogyasztási adó átengedésére aligha van lehetőség. A hegyközségi törvény ama rendelkezésének megváltoztatását, amely a szomszédos mcsgyétől számított azokat a távolságokat állapítja meg, amelyeken belül szőlőskertekben és gyümölcsösökben borokat, gyümölcsfákat és erdei fákat ültetni tilos, a gazdák kívánságainak figyelembe vételével szintén megfontolás tárgyává fogom tenni. Kérem a t. Házat, hogy írásbeli válaszomat tudomásul venni méltóztassék. Budapest, 1933. évi július hó 28-án. vitéz Teleki Mihály s. k.« Elnök: Csoór Lajos képviselő urat a viszonválasz joga megilleti. De (Félkiáltások: IS! mes Jelen!) a képviselő úr nincs jelen. Kérdem ezért a t. Házat, méltóztatnak-e a miniszter úrnak az interpellációra adott írás bel i^ válaszát tudomásul venn? (Igen!) A Ház a választ tudomásul vette. Következnek az interpellációk. Az első Keck Antal képviselő úr interpellációja a miniszterelnök, a pénzügyminiszter, az igazságügyminiszter, a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter és az iparügyi mi' nisztei urakhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Mocsáry Ödön jegyző (olvassa): »Van-e tudomására a m. kir. miniszterelnök úrnak és a vezetése alatt álló kormánynak arról, hogy egyes magyarországi nagyvállalatok (Mozgás és felkiáltások a szélsőbaloldalon: Halljuk! Érthetően!), úgy a befelé, mint a kifelé irányúié áruforgalomban intézményesen síbolják ki az országból a pengőt? Van-e tudomása a m. kir. miniszterelnök úrnak és a vezetésé, alatt álló kormánynak arról, hogy a magyarországi nagy iparvállalatok, részvénytársaságok mind nagyobb mértékben játsszák át külföldi érdekeltségek kezébe vallalataikat? Hajlandó-e a m. kir. kormány haladéktalanul a legszigorúbb intézkedésekkel megakadályozni az ország számára felmérhetetlen károkat okozó és ilyképpen elkövetett síbolásokat, vagyonát játszásokat^ s hajlandó-e a m. kir. kormány visszamenőleg 1931-ig az összes magyarországi nagyvállalatokat ez okból felülvizsgáltatni, a szabálytalanságokat elkövetett nagyvállalatok fölé azonnal kormánybiztosokat állítani s az elkövetett visszaéléseket és bűncselekményeket példátlanul megtor oltatni?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. (Az elnöki széket Szinyei Merse Jenő foglalja el.) Keck Antal: T. Ház! (Taps a szélsőhaloldalon.) A kötött devizagazdálkodás nemcsak az országban tevékenykedő kaftánosok, hanem az előkelő vállalati igazgatók számára is most már közel három évtized óta a legkönnyebb és leggyorsabb meggazdagodási lehetőséget biztosította. A világháború alatt ugyanis nemcsak a hadsereerszállítás, hanem a nemzetközi valutasíbolás folvtán is óriási nagv zsidóvagyonok teremtődtek, elsősorban a középeurópai államokban. A világháborút követő nagy pénzügyi válság kötött devizagazdálkodást tett szükségessé az összes háborúvesztes államokban, mert a háborúvesztes államokból nyakló nélkül menekült át az addigi spekulációval és síbolással megszerzett vagyon az aranyvalutájú győztes államokba. Nálunk a papírkoronás gazdálkodás a kommunizmust követő öt esztendőn keresztül lehetővé tette azt, hogy a spekulációs zsidóság a keresztény tőkét molochként 99 százalékban, tehát t úgyszólván teljesen feleméssze, azonkívül dacára a folyton változó pénzárfolyamoknak, a fixfizetéses tisztviselői fizetéseket, valamint a munkabéreket olyan alacsony nívón tartsa, hogy ezáltal a magyar munkaerőnek mérhetetlen kiuzsorázása és a vállalkozói haszon korlátlan felfokozása váljék lehetségessé. A milliárdos vagyonok és jövedelmek 99 százalékban a hadigazdag és spekulatív zsidóság kezében összpontosultak, olyannyira, hogy amikor a koronaromlás megszűnt és az új aranyfe ; dezetű r>énz bevezetése folytán a nemzetközi pénzforgalom szabaddá lett és mes-indult, Li eh ten stein. Luxemburg. Svájc és még távolabbi országok felé szá7- és százmillió aranypengő mpnt ki a papírkoronás vagyonok és jövedelmek átmentése folytán. T. Ház! A magyarországi zsidóság első lépése az volt a magyar földön megkeresett nagy zsidó ipari vagyonok külföldre való átmentése terén, hogy az iparvállalati részvények többségét a külföldi bankoknak, a külön erre a célra alakított részvénytársaságoknak, holdingoknak, rokonoknak vagy egyéb megbízható magánosoknak kezére játszották át. Néhány példával kívánok szolgálni at. Háznak. Elsősorban megemlítem a Beocsini Cementgyári Unió Részvénytársaságot, amely — hangsúlyozom — a Magyar Altalános Hitelbanknak, legnagyobb pénzintézetünknek legnagyobb ipari érdekeltsége. Ennek a vállalatnak Szlavóniában, Szlovákiában és Erdélyben maradtak a cementgyárai, Magyarországon mindössze a selypi cementgyár maradt. Nem kétséges, hogy a békebeli gyári vagyon, amely mintegy 27 millió pengőt tett ki, magyar munkának a gyümölcse volt. A trianoni határok megvonása után a külföldi államok nacionalizáló törekvéseinek megakadályozása végett Zürichben Cemeirtia Holding Actien Gesellschaft néven 3 millió svájci frank alaptőkével részvénytársaság alakult az utódállamokban önálló részvénytársaságokká átalakított gyárak egységes vezetésére. Miután a Cementia svájci részvénytársaság részvényei a Beoesini Cementgyári Unió Ht. értékpapírtárcájában feküdtek, közel 8 millió pengő értékben, ez ma érában még n^m jelentette ennek a vagyonnak külföldre V*tló siholását. 1981. nvarán azonban úira életbelépett Magyarországon a kötött devizagazdálkodás és most mi történt? Másfél évre rá, 3932 de^emb-er 7-én a Beocsini Cementp'vári TTnio R+- közgyűlése kimondotta. Iho^y 8.6 millió pengő alantok éj ét 15 millió pengőre szállítia le és 75 000 darab társulati részvényének 20 pengőre történt lebélyegzése mellett részvényenként 95 pengőt vagy készpénzben fizet vissza, vagy^ pedig- a részvényes választása szerint készpénzfizetés helyett minden részvényért a társasá<? tárcájában levő, egy darab a vállalat külföldi érdekeltségeit magáhan foglaló Cem°ntia Holding részvényt (szolgáltat k^ Ez a körmönfont tranzakció röviden és velé'sen n mit jelent? Annyit jelent, hogy e^v közgvíUési határozattal 7 millió pengőt siboltak ki az országból 60
