Képviselőházi napló, 1939. I. kötet • 1939. június 12. - 1939. szeptember 14.
Ülésnapok - 1939-18
Az országgyűlés képviselőházának 18. Elnök: Kíván-e még valaki szólani? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. A belügyminiszter úr kíván szólani. vitéz Keresztes-Fiseher Ferenc belügyminiszter: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Mindenekelőtt Mosonyi Kálmán képviselő úrnak arra a módosító indítványára térek rá, amely szerint mondassék ki, hogy az 1. § (1) bekezdésének rendelkezése azokra is kiterjedjen, akik a külföldi állampolgárságot honosítás útján a jelen törvény hatálybalépésének napja előtt szerezték meg és a jelen törvény életbelépésétől számítandó egy éven belül a külföldi állam kötelékéből nem bocsáttatnak el. Vagyis ez az indítvány módot akar adni arra, hogy elbocsátásukat ott kieszközöljék és automatice magyar állampolgárok maradjanak. Véleményem az, hogy a javaslat jelenlegi rendelkezései teljesen helyesen intézik el a kérdéseiket, ennélfogva erre a módosításra szükség nincs. Szükség nines azért, mert ha valaki vissza akarja szerezni a magyar állampolgárságát, erre a módja megvan olyan módon, hogy visszahonosíttatja magát és lemond az ottani állampolgárságáról. Ezzel a ténnyel mindenesetre deklarálja azt az akaratát, hogy a magyar hazához akar tartozni és a magyar állam kötelékébe akar visszakerülni. Ennélfogva ilyen intézkedéseikre szükség nincs. (Keck Antal: Csak egy bukott miniszter és 25.000 pengő kell hozzá!) Azt hiszem, 5 pengő is elég! (Felkiáltások a baloldalon: Meg kell mondani, kikről van szó! — Rassay Károly: Ne általánosítsunk, mert sok bukott miniszter van!) Azt hiszem, meg méltóztatnak engedni, hogy az ilyen közbeszólásokra a iövőben egyáltalában ne reflektáljak. (Felkiáltások a jobboldalon: Komolytalan közbeszólások!) Ami már most Rupert képviselő úr érvelését illeti az illető szakasz ellen, azt hiszem, hogy ez az érvelés bizonyos logikai hibákban szenved. Ő félti a honvédelmi és egyéb gazdasági érdekeiket ettől a rendelkezéstől. Mi a helyzet? Először is az a helyzet, hogy az elbocsátás intézménye továbbra is fennáll. Hogy ha valaki teljesen jóhiszeműen akar megválni a magyar állampolgárságtól és idegen állam kötelékébe akar lépni, ezentúl is azt csinálja, hogy a magyar államtól kéri az elbocsátását és ezután teszi meg a lépéseket az idegen állampolgárság megszerzése iránt. (Felkiáltások a baloldalon: És ha nem kéri!) Itt azonban nem ilyen kérdésekről van szó, itt egészen másról van szó. Ami pedig a honvédelmi érdekeket és a képviselő úr által érinte + t gazdasági érdekeket illeti, előre is hangsúlyozom, hogy a honvédelmi törvény rendelkezései természetesen teljes esésziikben hatályukban maradnak. (Rupert Rezső: Az nem lehet!) A képviselő, úr abban téved 1 , hoerv itt olyan emberekről van szó. akik kimentek az államból, idegen állampolgárságot szerezitek, ezekhez sem' honvédelmi szempontból, sem egyéb szempontból nem tud a magyar állam hozzányúlni, ezek kiestek a magyar állam hatalmából, tehát azok az agarályok, amelyeket a képviselő úr felhozott, ebben az e«etbeu egyáltalán nem állanak fenn. (Rupert Rezső: Ittmaradnak. Egész töme-s^ket nem lehet kiutasítani és tovább lázítíák az országot. — Zaj. — Elnök csenget.) Mondom, egészen más malomban őröl a t. ikénviselő úr. Azokat az eseteket, amelyeket felhozott, semmiféle törvény nem tudja szabályozni. ülése 1939 augusztus 2 An, szerdán. 377 A képviselő úr még egy magyar külügyminiszter esetét hozta fel. Annak a magyar külügyminiszternek esete az, hogy ő a trianoni rendelkezések értelmében ipso jure idegen állampolgárrá lett, ebbe a magyar államnak semmi beleszólása nem volt. (Rupert Rezső: Dehogynem! Elbocsátották!) Nem bocsátottuk el, mert nem is lehetett és nem is kellett elbocsátani a trianoni rendelkezések értelmében. Mindezeknek meggondolása után arra kérem a Házat, méltóztassék a módosító indítványt elutasítani és a szakaszt változatlanul elfogadni. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem, méltóztatnak-e a szakaszt eredeti szövegben elfogadni, szemben Mosonyi Kálmán képviselő' úr módosító indítványával? (Igen! — Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik elfogadják, szíveskedjenek feláillni. (Megtörténik.) Többség. A Ház az 1. %-t eredeti szövegében fogadja el. Elnök: Következik a 2. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Mocsáry Ödön jegyző (olvassa a 2—í- §-ökat, amelyet a Ház hozzászólás nélkül elfogad. Olvassa az 5- §-t.) Elnök: Az ellőadó úr kíván szólani. Vályi Lajos előadó: T. Ház! Egy leírási hibának korrekciójaképen javaslom a következőket: Méltóztassék az 5. §. (1) bekezdésének harmadik sorában az »1. §-a alapján« szavak helyébe a következő szövegrészt felvenni: »1. §-ának (1) vagy (2) bekezdése alapján.« Elnök: Kíván még valaki a szakaszhoz hozzászólni ? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem, méltóztatnak-e az 5- §-t eredeti szövegében elfogadni, 'szemben az előadó úr módosító indítványával? (Nem!) A Ház az 5. §-t az előadó úr módosításával fogadja el. Következik a 6. §. Kérem a jegyző; urat, szíveskedjék azt felolvasni. Mocsáry Ödön jegyző (felolvassa a 6- §-t.) Elnök: Az előadó úr kíván szólani. Vályi Lajos előadó: T. Ház! Indítványozom, hogy a 6. §. 1. pontjának második sorában a »külföldi« szó elé, úgyszintén a hetedik sorban a »házasságát« szó elé mindkét helyen a »vagy« szó vétessék fel. Ez a módosítás szabatosabbá teszi a szöveget. Elnök: Kíván-e még valaki a szakaszhoz hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom,. Következik a határozathozatal. Kérdem, méltóztatnak-e a 6- %-t eredeti szövegében elfogadni, szemben az eíőadió úr módosító indítványával? (Nem!) A Ház a 6. %-t az előadó úr módosításával fogadja el. Következik a 7. §. Kéreim a jegyző urat, szíveskedjék a isziakasz szövegét felolvasni. Mocsáry Ödön jegyző (felolvassa, a 7. §-t, amelyet a Ház hozzászólás nélkül elfogad) Elnök: A 7. § után Mosonyi Kálmán képviselő úr két új szakasz felvételét indítványozza. Szíveskedjék a képviselő úr az egyik indítványát megindokolni. Mosonyi Kálmán: T. Ház! A törvényjavaslat 3. §-a hatályon kívül helyezi az 1879. évi L. te. 38.-43. §-ait és a 4.—7. §-okban ruházza fel a belügyminisztériumot azzal a diszkréció-
