Képviselőházi napló, 1939. I. kötet • 1939. június 12. - 1939. szeptember 14.

Ülésnapok - 1939-4

26 Az országgyűlés képviselőházának U hang a szélsőbaloldalon: Egy helyben topogunk. — Elnök csenget.) En sok mindent végigéltem és csináltam meg anélkül, ihogy szavaimmal egyhelyben topogtam volna, mint sokan, akik szónokolnak. (Mozgás a szélsőbaloldalon. — Halljuk! Halljuk! jobbfelől.) A kereskedelemügyi miniszter úr a kereskedelmi és érdekképviseletek reformjával, különösen a munkaadói és munka vállaló kamarákkal foglalkozik. Ezeknek keretében oldandó meg a munkaközvetítés reformja a munkáskamarák kizárólagos hatáskörében. (Éljenzés és taps a jobboldalon és a középen. — Wirth Károly: Ekősorban tisztességes munkabérekre van szükség! — Elnök csenget-) A munkaviszony szabályozása terén elsősorban arra van szükség, hogy a meglévő törvények, .az 1937. évi XXI. törvénycikk, s a családi munkabérről szóló 1938. évi XXXVI. törvénycikk, stb. teljes végrehajtása megtörténjék. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Kizsákmányolják a munkásokat!) Hiszen ^egyik legfontosabb munkánk az, hogy a meglévő törvények végrehajtását meggyorsítsuk. (Helyeslés a jobboldalon és u középen. — Meizler Károly: Az eddigi kormányok semmit sem csináltak ezen a téren!) Beszédem végén e tekintetben lesz egy tiszteletteljes kérésem a t. Házhoz. A fenti törvényekiben foglalt felhatalmazások alapján, például az 1937. évi XXI. törvénycikk alapján, a tisztviselőket és kereskedőse^'édeket megillető felmondási jo'g kiterjeszthető a különleges szakképzettségű és beosztású munkásokra is, tehát ilyen esetekben- olyan új szabályozást léptetünk életbe, amelyekhez tulajdonképpen már meg is van a törvényi felhatalmazás. További mérlegelésünk tárgya a felmondási jognak ezen is túlmenő kiterjesztése, az egyeztetési, békéltetési ügyeknek és a. kollektív szerződések ügyeinek törvényes szabályozása, (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) valamint ezzel kapcsolatban az iparfelügyeleti kar személyzeti kérdése* A munkás védelem és ipar felügy elet tekintetében pedig azt kell mondanunk, hogy balesetvédelmi és iparfelügyeleti törvényünk elavult. A tervezet készen van. Amíg aiz 1893. évi törvény csak az élet és a testi épség védelmét tartotta szem előtt, addig ez az új tervezet inkább a munkabírás fogalma alá veszi az élet és a testi épség védelmét, szabályozza az általános egészségvédelmet (Egy hang a szélsőbaloldaltM: Éjjel 2 órától este 10-ig dolgoznak a mezőgazdasági cselédek! — Elnök csenget.) és nagy súlyt helyez az erkölcsi védelemre is. Ezen túlmenően tervezzük annak előkészítését^ hogy az üzemiek a munkakörnyeziet kialakításánál az egésiziségügyi szempontokon túlmenőleg még esztétikai szempontból is megfeleljenek a követelményeknek. Azt hiszem, nemcsak kényszerrendszabályokkal, hanem jutalmazásokkal is ki lehet majd emelni azokat a vállalatokat, .amelyek munkásaiknak étkezőhely szempontjából és mindenféle egyéb vonatkozásokban emberséges elbánást adnalk. így a többi vállalatot is serkenteni lehet. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Mindenki sorra kerül. (Derültség ) Nagyon fontod, hogy ezekben a kérdésekben az orvosnak is több beleszólása és közvetlenebb intézkedési joga legyen. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) A kereskedelemügyi miniszter úr foglalkozik a munkaszünet és a záróra szabályozásával- Munkaszüneti napokat állítunk be. Eddig csak vasárnapon és Szent István napján volt munkaszünet, most munkaszüneti nap . lesz ülése 1939 június 19-én, hétfőn. Karácsony első és másodnapja, Húsvét másodnapja, Pünkösd másodnapja, március 15-ike, stb. (Helyeslés és taps.) Ezek nagyban és egészben • az ipari és kereskedelmi tárcának közvetlen kérdései, közvetlen munkaprogrammja. Bányakincseink feltárásának kérdései is különösen fontosak most, amikor sok érdekes és értékes bányavidék tért vissza az országba. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Szomorú bérek vannak a bányákban!) Azt hiszem, hogy mind a Felvidéknek nevezett területsávon, mind különösen a Kárpátalján igen értékes báuyakincseket fogunk találni, amelyeknek azonban elsősorban geológiai felkutatására, helyesebben most félben levő geológiai felkutatására van szükség. Az igazságügyminiszter úr — már beterjesztette — a részletüzletekkel űzött visszaélések megszüntetésére irányuló törvényjavaslatot és törvényjavaslatot kíván beterjeszteni a közérdeket sértő büntetendő cselekmények szigorúbb üldözéséről, így például a valutáris visszaélésekről, (Élénk helyeslés és taps.) valamint a közszállításokkal űzött visszaélésekről. (Élénk helyeslés és taps.) Sor kerül — valószínűleg az ősszel •— a sajtótörvény benyújtására is. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) amely a sajtószabadság elvének alapján áll, de biztosítja a közérdek szem előtt tartását. Azután előkészítés alatt áll az összeférheti enségi törvény és a szövetkezeti törvény is. Gondoskodni kíván a miniszter úr a család fokozottabb büntetőjogi védelméről, (Helyeslés) a bűnvádi eljárás egyszerűsítéséről, azután a mezőgazdasági ingatlanok túlságos elaprózódásának meggátlásáról. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) A munkaviszályok békés megszüntetésének kérdésével is foglalkozik a miniszter úr, továbbá a hitel jog tekintetében az építőtakarékok szabályozásával, (Meizler Károly: Dzsungel!) a termelő, értékesítő és fogyasztási szövetkezetek visszásságainak^ megszüntetéséről szövetkezeti központok kiépítésével, azután az immár régen elavult részvényjog szabályozásával. (Élénk helyeslés és taps.) Természetesen ez valamivel nehezebb és hosszabb lélekzetű kérdés. (Egy hang a baloldalon: Gyorsan meg kell csinálni!) A gazdasági célú jogi személyek irányító szerveinek büntetőjogi felelősségét is hatályosabbá kívánja tenni ama bűncselekményeknél, amelyek a jogi személyek ügyvitele és üzletvitele körében fordulnak elő. (Helyeslés.) A belügyminiszter úr, mint már többször jelezte, egy általa évekkel ezelőtt, még öt év előtt előkészített törvényjavaslatát kívánja most valóra váltani: ez egy szociális és családvédelmi alapnak létesítése. (Elénk helyeslés és taps.) Az ebből származó jövedelem a falusi népesség, különösen a falusi és kisvárosi népesség anyagi és kulturális helyzetének megjavítására irányuló intézkedések pénzügyi hátterét kívánja — annyira, amennyire lehet megadni. (Kabók Lajos: A munkanélkülieket is meg kell segíteni!) A közigazgatás átszervezése a másik nagy " probléma, amellyel a belügyminiszter úr' foglalkozik. Számtalan helyen és számtalanszor hangsúlyoztuk már, — legutoljára a közigazgatási tanfolyamon tartott beszédeinkben és már előadásokban is, továbbá a választás alatt tartott számtalan beszédünkben a belügyminiszter úr is és jómagam is a közigazgatás egyszerűsítésének és az egyes emberekhez való