Képviselőházi napló, 1939. I. kötet • 1939. június 12. - 1939. szeptember 14.
Ülésnapok - 1939-18
Az országgyűlés képviselőházának IS. sara» vagy hiányára. Ismertettem azoknak az Amerikaua szakadt véreinknek esetét, akik bármely, monujuü, caganjogi éruekbói kénytelenéit voitak lel venni az amerikai állampolgárságot. Jbzeket nem szabaü most azzal buntetnunK, hogy elvesszük tóiuk magyar állampolgárságukat, 'ludunk franciaországi eseteket is- jb ranciaországban roppant könnyű a francia állampolgárságot megszerezni, az ottani hatóságok a künn dolgozó emberektől egyenesen megkövetelik, hogy az elérhető legrövidebb időn belül vegyék fel a írancia állampolgárságot és most, amikor ez a .Franciaországba kiment dolgozó magyar hazajön, esetleg egy kis tőkével, egy kis vagyonnal, hogy itt Magyarországon folytassa eletét, akkor fog rájönni arra, hogy az ő magyar állampolgársága a törvény értelmében elveszett. De mondhatnék még egy példát. Nevezetesen előfordulhat az is, hogy a törvény hatálybalépése napján Amerikából, Franciaországból, vagy bármely más külföldi országból már visszajött az a magyar, aki megszerezte a francia, vagy az amerikai állampolgárságot. Visszatért ide, földet, házat vásárolt és most a törvény értelmében visszaható erővel büntetjük azzal, hogy magyar állampolgárságát elvesszük. ' T. Ház ! Mindenképpen méltányos annak a módosító pontnak felvétele, hogy csak abban az esetben veszti el az ilyen kettős állampolgársággal rendelkező egyén a magyar állampolgárságát, ha bizonyos időn belül nem gondoskodik arról, hogy a honosítás útján megszerzett külföldi állampolgársága megszüntettessék, vagyis a külföldi állam kötelékéből elbocsáttassák. En módosító indítványomban egyévi időtartamot vettem fel erre a célra. Egy év alatt feltétlenül mindenkinek módjában áll a külföldi állam kötelékéből elbocsátását kérni. Ebben az esetben kimutatta az illető azt, hogy ő a magyar államhoz való tartozásával nemcsak jogi kapcsolatot kíván létesíteni, hanem az érzelmi kapocs is megvan, mert magyar állampolgár akar lenni. Tisztelettel kérem, ennek a módosító indítványomnak ilyen értelemben való elfogadását. (Helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Mocsáry Ödön jegyző: Rupert Rezső! Elnök: Rupert képviselő urat illeti a szó., Rupert Rezső: T. Képviselőház! Az előttem szólott t. képviselő úr^ módosító indítványához hozzájárulok, szeretnék azonban továbbmenni az ő érvei alapján és arra kérem a miniszter urat, vagy az előadó urat, szíveskedjék ilyen értelemben módosító indítványt előterjeszteni. Én egyáltalában törlendőnek tartom a 2. <M. Akinek egyszer szerzett jogai vannak, aki a mostai jogállapot mellett megszerezte azt a második állampolgárságot, annak hagyjuk meg ezt a lehetőséget, ne állítsuk még az elé a dilemma elé sem, hogy egy év alatt határozhasson arról, vájjon az idegen állam kötelékéből kilép-e. Ottani tartózkodása, az a körülmény, hogy avval az idegen állammal kapcsolatba lépett, már annyi tekintetben termethetett köteléket számára azzal az állammal, annyi kapcsolatot hozott létre, hogy ezeknek szétszakítása esetleg exisztenciájának bukását jelentené. Lehet, hogy gyermekei oda házasodtak, lehet ; hogy maga is onnan házasodott, százféle * szál kötheti oda amellett, hogy régi hazájához is még mindig hű, régi hazájába még visszavágyik, hogy távol ülése 1939 augusztus 2ján t szerdán, 375 — a költő szavaival mondva — még mindig sír ezen a nemzeten. En tehát ebben az értelemben tartanám helyesnek az e szakasz feletti állásfoglalást. Ami a magam; témáját illeti,, más szempontokra is szeretnek itt ezzel a szakasszal kapcsolatban rámutatni. Rá szeretnék mutatni olyan következményekre, olyan gyakorlati szempontokra és veszélyekre, amelyekkei a vita eddig nem foglalkozott. T. Képviselőház! Ma elég az a tény, hogy valaki idegen nonossagot szerez és azzal elszakít minuen köteleket az országtól, ivedig nemcsak erzeimi kötelékek vannak az állam és polgárai között, üanem, anogyan Rassay Károiy t. bará-om tegnap helyesen mutatott ra erre, kötelezettségi Kötelékek is vannak. Ezek a kötelezettségi kötelexek igen sokszor oiyanok, Hogy azoüat erüeke az államnak fenntartani még azzal a polgárral szemben is, aki innen kivándorol. l\eui tudom, mi lesz a bonveueimi törvénnyel es ezzel a javaslattal, na törvényerőre eineuieuui. A. nonveueinii törvényben iuggaut niegiontoiassai, nyugout amioszieraoan gondosni/UiunK arról, nugy toeiiüi se szuntetnesso meg Katonai kötelezettséget azzai, nogy egyszerűen inege>zmueti magyar anainpoigarsagat. A honvede^iui törvény egy eurent o2. es 6b. §-aoan kimondja, nogy ei ken bocsa tani a honveüseg KouixeKeboi azt, aiLuieK aiiainpoigaisaga megszűnik. Csak a tejuyieges szoigaiatoan aiiókra, az eiső tariaie&oitra es az eiso pottartaiexua tartozoKra vonatkozóan áll fenn az a korlátozás, hogy az anainpoigári kötelekből vaió eiboesaLasuoz nemcsak a belügyminiszternek, nanem a nonveueimi miniszternek a nozzajaruiasa is szükséges, isot a iionveüeuni törvény gondoskouiü arról is, nogy necsak üáuoru eseten, hanem mar mozgósítás eseten is egyenesen az aiiamionek tartassek fenn a jog arra, nogy vaiaKi eiuocsatüató-e az állampolgársági kötelékből, tenát egyúttal a katonai szolgalatból is. Most a népcsoport-politika évadját éljük. T. miniszter ur, a nemzetközi atmoszléra bizonyos ioka kell csak abboz, hogy az innen elvágyódok egyszerűen tömegesen idegen honosságot szerezzenek. Mondjuk, hogy nem akar a szlovák népcsoporthoz tartozó katona szolgálni. Egyszerűen szerez odaát állampolgárságot és akkor ipso faeto ipso jure, megszűnik állampolgársági kötelezettsége, de megszűnik katonai szolgálati kötelezettsége is. Ha a fejünk tetejére állunk, akkor is megszűnik, , mert most már ez a későbbi törvény derogál a korábbi törvénynek és az illető pusztán azzal a ténnyel, hogy idegen állampolgárságot szerzett meg, megszabadul minden katonai kötelezettségtől. Nem akarom ezt a kérdést bővebben fejtegetni, mert hiszen sok egyéb veszélyre is rá lehetne mutatni a honvédelemmel kapcsolatban; rá lehetne mutatni arra, hogy miféle következmények származhatnak ebből. Itt van a szabadalmi kérdés. Az államnak joga van polgárai szabadalmát igénybe venni, sőt az iparügyi miniszter engedélye kell egyáltalán ahhoz, hogy iparilag érvényesíthető legyen egy találmány, a hadviselés érdekeit érintő szabadalom pedig még itthon is bejelentendő. De bejelentheti valaki külföldön is és akkor megszűnhetik az illető magyar állampolgársága. Fogja magát, kimegy és külföldön egyszerűen bejelenti azt a szabadalmat, az a szabadalom tehát elvész a magyar hon59*
