Képviselőházi napló, 1939. I. kötet • 1939. június 12. - 1939. szeptember 14.

Ülésnapok - 1939-14

302 Az országgyűlés képviselőházának A Ház a bejelentést tudomásul veszi. Bemutatom a t. Háznak Tildy Zoltán és Szijj Bálint képviselő urak folyó 4-éről kelt leveleit, melyekben a Békés, illetve Bihar vármegye lajstromos választókerületében nyert képviselői megbízatásukról lemondottak. Ugyancsak bemutatom Antal István képviselő úrnak folyó hó 6-áról kelt levelét, amelyben a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei lajst; romos választókerületben nyert képviselői megbizatásáról lemond. Egyben bejelentem, hogy a lemondások folytán megüresedett képviselői helyekre a soron következő pótképviselők behívása iránt a belügyminiszter urat a Háztól kapott felhatalmazás alapján megkerestem. A Ház a lemondásokat és az elnök bejelentését tudomásulveszi. Bemutatom a t. Háznak a lemondások folytán behívott B. Szabó István, G. Váczi Lajos és Pápai István, továbbá a Közigazgatási Bíróság által érvénytelennek nyilvánított képviselői megbízatások következtében megüresedett képviselői helyekre behívott Bodor Márton és Gosztonyi Sándor képviselő urak megbízóleveleit. A megbízóleveleket a Ház megvizsgálás és jelentéstétel céljából kiadja az állandó igazolóbizottságnak. Bemutatom a t. Háznak Milotay István és Halmay János képviselő urak leveleit, melyekben gyógykezeltetés céljából egyhónapi, illetve háromheti szabadságot kérnek. Méltóztatnak a kért szabadsághoz hozzájárulni? (Igen!) A Ház mindkét szabadságot engedélyezi. A t. Ház tudomására hozom, hogy Hendrey József, Keck Antal, Mester Miklós, Szabó Gusztáv és vitéz Zerinváry Szilárd képviselő urakat, minthogy megválasztásuk ellen kifogást nem emeltek, sem panaszt nem nyújtottak be, végleg igazolt képviselőknek jelentem ki. A Ház az elnök bejelentését tudomásul veszi. Napirend szerint következik az árurészletügyJet egyes kérdéseinek szabályozásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. (írom. 19, 29.) Mielőtt a törvényjavaslat vitáját megkezdenők, a t. Ház tudomására hozoimi, hogy az igazságügyminiszter úr a házszabályok 142. §-ára utalással Antal István államtitkár urat és Tunyogi Szűcs Lajos miniszteri tanácsos urat miniszteri megbízottakként bejelentette. Vályi Lajos előadó urat illeti a szó. Vályi Lajos előadó: Mélyen t. Képviselőház! Feladatomat, az árurészlet-ügylet egyes kérdéseinek szabályozásáról szóló törvényjavaslat előadását és ismertetését lényegesen . megkönnyíti az a körülmény, hogy az árurészlet-ügyletet a munkájából élő dolgozó magyar társadalom közelről, minden részletében, előnyeivel és hátrányaival együtt igen jól ismeri. Azok között, akik keresetükre vannak utalva, jóformán alig találunk olyanokat, legyenek bár mezőgazdák, munkások, vagy a középosztály tagjai,, akik ne lettek volna bútor, könyv, • kép vagy zeneeszköz részletügyleti vevői. Az árurészletügyletet, az ingódolog adásvételének különös nemét a vételárnak részletekben való megállapítása árunak a vevő részére a vételár kifizetése előtt való átadása jellemzi. Az árurészletügyletnek ebből a ter- ] mészetéböl folynak előnyei és hátrányai egy- ' J/.. ülése 1939 július 28-án, pénteken. aránt. Abból, hogy az ár részletekben vari megállapítva, előnyként következik, hogy az üzlet maga könnyebben létrejön és az is, hogy a tőkével nem bíró, keresetére utalt kisember is hozzájuthat azokhoz a szükségleti cikkeihez, amelyekre egyébként készpénze sohasem volna elég, viszont az a hátránya, hogy épp e csábító üzleti forma révén a vevő nemcsak könnyebben, de könnyelműbben is vásárolhat. A vevőközönség magát túlterhelheti, olyan kötelezettségekbe is beleugorhatik, amelyek erőviszonyainak meg nem felelnek, olyan rábeszéléseknek is engedhet, amelyek nem fedik érdekeit, vagy pedig rendkívül súlyos helyzetbe hozhatják áru, ár vagy adásvételi feltételek szempontjából. Abból, hogy az áru a vételár kifizetése előtt átadatik, következik az előny, hogy a vevő pénz nélkül is hozzájuthat a szükségelt áruhoz, azt élet berendezéseiben hasznosan értékesítheti, viszont következik az a hátrány, hogy az árunak a vételár kifizetése előtt való átadása mindkét félre nézve igen nagy kockázatot jelent. De, különösen nagy kockázatot jelent az az eladóra, aki ennélfogva felhatalmazva érzi magát, hogy a szerződési szabadság minden lehetőségével biztosítsa, sőt túlbiztosítsa az érdekeit és nem mindig fordít gondot az eladó a jogai sokszor párhuzamos érvényesítésénél arra, ihogy vájjon nem lépi-e túl a jogos eladói érdekvédelem határát, sőt nem jelentkezik-e magatartása esetleg a joggal való visszaélés formájában. Az ilyen és mondhatni hírhedtté vált esetek már régen felhívták a közvélemény figyelmét az árurészletügylet szabályozásának szükségességéré éspedig nemcsak a belföldön, hanem a külföldön is. Közvetlen szomszédaink közül Németország az 1894 május 16-i, Ausztria az 1896 április 27-i és Csehország az 1935 április 12-i törvényeikkeiben szabályozták az árurészletügyletet. De a kérdésnek 'hazánkban is megvannak a jog*történeti előzményei. Maga a képviselőház már fél évszázaddal ezelőtt foglalkozott először az árurészletügylet szabályozásának kérdésével. Talán nem lesz érdektelen megemlítenem, hogy 49 évvel ezelőtt, 1890 május 27-én Istóczy Győző képviselő törvényjavaslatot nyújtott be az ingó dolgok részletfizetés mellett való eladásának szabályozása tárgyában és ugyanaz évben október 30-án Istóczy Győző törvényjavaslatát a mai viszonyokra is találóan indokolta. (Olvassa.) »E törvényjavaslat — mondja Istóczy — azoknak a visszaéléseknek akarja elejét venni, amelyek ingó' dolgok, mint például házi bútorok, órák, varrógépek, gazdasági gépek stb. részletfizetés mellett való eladása körül elterjedve vannak. A látszólag igen kedvező részletfizetési lehetőségsokakat olyan nagy megrendelésekre bír, amelyek gyakran a vevőnek vagyoni romlását idézik elő. A részletfizetési kedvezmény megszüntetése folytán a vevő a legnyomasztóbb körülmények közé kerül, gyakran egész vagyonkája is belevész a vételi ügyletbe.« Már Istóczy utal ebben a beszédében az úgynevezett jogvesztési kikötés rendkívül méltánytalan voltára, a teljes vételárról kiállított váltó idő előtti értékesítéséből és a vevő lakóhelyétől távol folytatott perek költségeiből, valamint a beugrató ügynökök káros működéséből származó hátrányokra. (Olvassa): »Ezek az ügynökök — mondja Istóczy — bebarangolják a vidéket, a falvakat, betolakodnak, a ma-