Képviselőházi napló, 1939. I. kötet • 1939. június 12. - 1939. szeptember 14.

Ülésnapok - 1939-8

160 Az országgyűlés képviselőházának A kifogás elintézéséig a Ház Ilovszky János képviselő úr igazolását függőben tartja s megbízólevelét a kifogástalanok jegyzékéből kiemelve, a 12. § (1) bekezdésének b) pontja alá sorolt megbízólevelek jegyzékébe osztom be. Napirend szerint következik az állami költségvetés kezdetének megváltoztatásáról, valamint az 1939. évi július hó 1. napjától az 1939. évi december 31. napjáig viselendő közterhekről s fedezendő kiadásokról szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat szövegét felolvasni. Szeder János jegyző (felolvassa a törvényjavaslat szövegét). Elnök: Vitának helye nincs. Következik^ a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadnia (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadta, azt tárgyalás és hozzájárulás céljából a felsőházhoz teszem át. Napirend szerint következik a gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról alkotott 1931. évi XXVI. törvénycikkben a minisztériumnak adott és utóbb kiterjesztett felhatalmazás további meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. (írom,: 9., 23. ez.) Krúdy Ferenc képviselő urat illeti a szó. Krúdy Ferenc előadó: T. Ház! Az 1920-as évek végének gazdasági konjunktúrája után az 1930-as évek elején olyan gazdasági krízis szakadt ránk, amelyhez hasonló mély krízist az utóbbi évszázadok gazdasági történetében keveset ismerünk. Okai közt igen sokféle és mélyreható gazdasági és politikai okok szerepelnek, többek között a mezőgazdasági termények túltermelése. A búzával bevetett területek ugyanis a háború folyamán kiterjedtek, úgyhogy a háború után több búza volt a világpiacon, mint amennyit az emberiség el tudott fogyasztani és ugyanez volt a helyzet más gazdasági terményeknél is. A világháború lezáródásával előállt hatalmi eltolódások egyúttal a világ nyersterményeinek elosztásához fűződő gazdasági érdekeket is érintették. Ehhez még hozzájárult az az erős politikai befolyás, amely a hatalmi érdekek kielégítése kedvéért különösen a háborúban vesztes államok gazdasági megerősödésének megakadályozását tűzte ki célul maga elé. Nyilvánvaló, hogy ez a széleskörű nagy világgazdasági krízis igen súlyosi hatással volt a területében, vagyoni állapotában, termelési lehetőségeiben megszűkült, leszegényedett, megcsonkított országunkra, amely hozzá volt szokva a megelőző évtizedekben ahhoz, bogy egy nagy, bőfogyasztóképességű monarchiának éléskamrája legyen és egy nagy, hatalmas népességterület ellátásáról gondoskodjék, amelynek mezőgazdasága tehát széles fogyasztóképességű piac eltartásának (kényelmében élt. Addig, míg az 1920-as évek kunjunktúrája a mezőgazdaságban is tartott, ennek a változásnak különös hatása alig volt észrevehető. Amikor azonban az 1930-as évek dekonjunktúrája bekövetkezett és ez a nagy gazdasági krizis jóformán máról-hiOlnapra előkészület nélkül ránk szakadt, akkor ez a magyar gazdasági élet összeroppanásával fenyegetett. Lehetetlen volt a kormányzatnak a tekintetben késlekednie, hogy azonnali beavatkozásokkal hasson közre. így született meg az 1931:XXVI. te,, amelynek főbb rendelkezései az azonnal '. ülése 1939 június 23-án, pénteken. való beavatkozás érdekében a törvényihozást helyettesítői felhatalmazás kritériumait tartalmazzák. Elsősorban is a hitelélet fenntartásának érdekében a bankzárlatot rendeli el, helyesebben mondva: jóváhagyja a kormányzatnak errevonatkozó megelőző intézkedéseit. A törvény lényeges felhatalmazást tartalmaz továbbá a kormány részére a tekintetben, hogy olyan magánjogi, eld'árási jogszabályokat léptessen életbe rendeleti úton, amelyek egyébként alkotmányunk szerint a törvényhozás htan táskörébe tartoznak, s lényeges rendelkezéseket ta talmaz egyúttal a tekintetben is, hogy az államháztartásnak a takarékosság szempontjai szerint való mielőbbi megszűkítése érdekében hasson közre. Hogy az alkotmányosság időbeli és jogi folytonosságát is biztosítsa, a törvényhozás ellenőrzését az úgynevezett 33-as bizottság felállításával statuálta. Ebből a 33-as bizottságból 22 tagsági hely a törvényhozás képviselőházát, 11 pedig a felsőházat illeti. A törvényben rendelkezés történt az iránt, hogy halaszthatatlan esetekben, amiskor a kormány rendelkezésére, rendelkezésének sürgős kiadására halaszthatatlan okból szükség van, a 33-as bizottság együtt nem létében azonnal is kiadhatja azzal a kötelezettséggel, hogy rendelkezéséről a bizottságnak utólag beszámolni tartozik. A törvény akkor akként rendelkezett, hogy az esak átmeneti jellegű felhatalmazás a kormányzat számára és a törvény hatályának időtartamát a következő év végében jelölte meg. A gazdasági krízis azonban kitolódott, sőt később az egymásra torlódó események állandóan a felhatalmazás meghosszabbítását tették szükségessé. Ezért volt az, hogy a következő időkben évenkint oly törvény hozatott, amely az 1931:XXVI. te. hatályát a következő évekre állandóan meghosszabbítja további egy-egy évre, mégis azzal a különbséggel, hogy az 1937. évi törvény, amely e tekintetben rendelkezik s amely a törvény hatályát az 1938. év végéig prolongálta, egyúttal a termelés folytonosságának biztosítását célzó intézkedésekkel is kibővíttetett. Ez pedig szükséges volt, mert gazdasági életünk rendje másként fenntarthatónak eleve nem látszott, ha csak termelésünknek egész folyamatát nem biztosítjuk, azt minden zökkenőtől meg nem mentjük és akként nem állítjuk be, hogy valutánk védelme, nyersanyagok beszerzése és általában az exportérdekek szem pontjai szerint úgy irányítható legyen, hogy ezzel együtt gazdasági életünk rendjét is megvédjük. Ezúttal ismét e törvény hatályának meghosszabbításáról van szó. A hivatalos jelentések, főként a gazdasági konjunktúrakutató hivatal jelentései részletes adatokkal számolnak be arról, hogy gazdasági életünk javult, annak eredménye, főként a termelési processusnak a hatályossága emelkedett, amelynek okai részben a beruházási javaslattal, annak végrehajtásával kapcsolatos munkákkal függnek össze, résabeo mezőgazdasági exportunk eredményességével. Gazdasági életünk, mondom, kedvező irányt vett, mégis a^ felhatalmazás további fenntartásának a szüksége itt van, mert folyamatban vannak olyan sorozatos rendelkezések, amelyek egyrészt a honvédelem fejlesztésével kapcsolatos kormányzati intézkedésekkel függnek össze, másrészt a Szent Koronához visszatért Felvidék egy részét képező területeknek, valamint Kárpátaljának a magyar jogrendszerbe, a magyar gazdasági életbe és a magyar