Képviselőházi napló, 1939. I. kötet • 1939. június 12. - 1939. szeptember 14.

Ülésnapok - 1939-7

Az országgyűlés képviselőházának 7. Házat, csak megemlítem, hogy a régi abádszalóki kerületben 9500 volt a választók száma. Most hozzácsatolták Karcag várost, Kunhegyest, Dévaványát, Kunmadarast és a választók száma mégis csak párszáz fővel emelkedett. Es ezt mind egy főispán politikai pártoskodása idézte elő. De mentségére legyen mondva, hogy nem ennek a keresztény korszaknak, hanem a régi liberális zsidó világ táborába tartozott. (Taps a szélsőbaloldalon.) En konkretizálok és nem általánosítok. Az egész országot ismerem, de sehol nem láttam olyan közállapotokat, mint amilyenek Borbély György főispánsága alatt Szolnok megyében fennállottak; égbekiáltó bűn az, ami ott történt. (Ügy van! Ügy van! u szélsőbaloldalon.) Egy alkalommal — petíció összegyűjtése alkalmával — kitiltanak három évre a megyéből azzal az indokolással, hogy jelenlétem és virágos autóm izgatólag hat. (Derültség a szélsőbaloldalon.) A belügyminiszter, a törvénytisztelő belügyminiszter annakidején f ezt két hónap múlva megszüntette és utasította az; ottani közeget, az alispán útján Breznay Mihály kúnhegyesi főszolgabírót, hogy új eljárást indítson ellenem. Három és fél év óta várom az eljárást, de nem indítják meg. Megérkezem egy községbe másodmagammal. Bejön a csendőr, hogy felsőbb hatósági utasításra hagyjam el a községet. Kérdem, milyen parancsra? Azt nem mondhatja meg — válaszolta. Be kell zárni azt, aki a személyes szabadsággal így bánik. (Éljenzés és taps a szélsőbáloldalon.) Feljelentettem az illetőt személyes szabadság megsértéséért és hivatalos hatalommal vaó visszaélésért. A vádat elejtették. Tudják a képviselő urak milyen indokolással? Bemutathatom a Házban bármely percben. Az volt az indokolásban, hogy a csendőrség nem fegyveres erő. En azóta gondolkodom, hogy csendőrség micsoda? Hát nem fegyveres erő a csendőrség? így bújnak ki a felelősség alól. De ez nem elég, mélyen t. képviselőtársaim. Nem akarok az atrocitásokkal tovább foglalkozni, de minthogy én azokat az elveket vallom, amelyeket állandóan hirdetek, ki kell mondanom, hogy bűnös kezek azok, amelyek ebben a megcsonkított országban a keresztény-felekezetek közé éket akarnak verni. Bűnös tehát Breznay főszolgabíró, aki valakit csak azért mellőz, mert az katolikus, aki tanuk előtt kijelentette, hogy egy községbe nem jelölt katolikus jegyzőt, mert ott a községben többségben laknak a protestánsok. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Hallatlan!) T. Ház! Én ezeket csak megemlítem felelősségem teljes tudatában és a következőkre kérem az igen 1. belügyminiszter urat. Az egyik úr ellen már nem lehet eljárást indítani, (Egy hang a szélsőbaloldalon: Meghalt!) az bekerült a képviselőházba, az már mint főispán politikailag felelősségre nem vonható, legfeljebb a zsidó kártyapártnereknél található. (Taps a szélsőbaloldalon.) Itt az ideje, hogy az a négy és félévi keserűség, amely elöntötte azt a becsületes magyarságot, általam itt szóvátétessék. Előbb azonban felkérem a képviselőház tagjainak bármelyikét, tegye meg nekem azt a szívességet, jöjjön le oda, nézzen ott körül és ha nincs igazam, levonom a kon zekvenciákat. Nézzék meg az ottani állapotokat. A múltban megtörtént az, hogy egy képviselő kölcsönt vett fel a kisújszállási községi ülése 1939 június 22-én, csütörtökön. 127 j takarékpénztárnál és most a volt képviselő adósságát pótadóban fizetheti a város közönI sége. {Felkiáltások a szélsőbaloldalon: HallatI lan! — Élénk ellenmondások jobbfelől. — Gergelyffy András: Hogyan lehet ilyent állítani?) Hogyan lehet ilyent állítani? Hogyan lehet ilyet cselekedni! Amit én mondok, az színtiszta igazság! 19 évig ültem itt mint képviselő, sohasem személyeskedtem, soha az életemben valótlant nem mondottam, magyar úr vagyok, a mellett, hogy nyilas vagyok, (Élénk taps a szélsőbaloldalon.) tehát, amit kijelentek, azért helytállók. Nehéz ezrekkel tartozik az illető volt képviselő, a bankigazgató agyonlőtte magát miatta és két kis árvát hagyott maga. után. (Gergely

5 fy András: De a pótadóhoz mi köze ennek?) Köze van ennek a megyei viszonyokhoz, mert az akkori főispán gyakorolta a felügyeleti jogokat a, községi takarékpénztár felett. (Gergelyffy András: Nem értem!) Ha ezt nem érti, akkor menjen ki a temetőbe, képviselőtársam, a szegény kis árvák apjának sírjához, akkor megérti! (Gergelyffy András: Hogyan lehet olyat mondani, hogy pótadóba vetik ki.) Ha az ember ebben a Házban megfelelő formák között megmondja az igazat, ahhoz nemcsak joga van, hanem az, mint népképviselőnek, kötelessége is. (Taps a szélsőbaloldalon.) Célunk a közállapotok megjavítása. Célom az, hogy a jövőben ilyen dolgok elő ne forduljanak, amire meg is van a reménységem, mert az új főispánt, mint puritán, tisztakezű, becsületes urat ismerem. (Br. Vay Miklós: A másik is az volt! — Borbély György Meskó Zoltán felé: Micsoda beszéd ez!?) önnel nem foglalkozom, önről megmondottam, hogy nem gyakorolta a felügyeleti jogát. Én egyénileg nem bántottam, csak kifogásoltam, hogy mint főispán nem gyakorolta azt a jogot, amit gyakorolnia kötelessége lett volna. (Borbély György: Vállalom a felelősséget!) Majd meglátjuk! (Zaj. — Elnök csenget.) Elnök: Kérem a képviselő urat, méltóztassék tartózkodni a személyeskedéstől. Meskó Zoltán: Ez nem személyeskedés. (Br. Vay Miklós: Ez nem személyeskedés?) Én közállapotokat teszek szóvá, főispánok működését teszem szóvá. (Felkiáltások jobbfelől: Rendre!) Igazat mondok, ez a lényeg! Elnök: A képviselő úr kijelentette, hogy nem személyeskedik és mégis személyeskedett. Kérem, méltóztassék ettől tartózkodni. Meskó Zoltán: Ez nem személyeskedés. Személyeskedés csak egy volt, amikor a mostani főispánt megdicsértem. (Br. Vay Miklós: Csak a régi maradt, Meskó!) Hála Istennek! (Tetszés és taps a szélsőbaloldalon.) Azt mondotta a miniszterelnök úr beszédében többek között (olvassa): »Amire még súlyt helyeztem, az minden vonatkozásban — és itt a közigazgatást is értem — az egyéni bánás mód az emberekkel.« A nemzeti szocialista mozgalom, a mi célkitűzéseink, a mi eszméink azt a célt szolgálják, hogy önérzetes, férfias magyarokat neveljünk, hogy jellemes, gerinces magyarok álljanak a porondon, hogy ne görnyedthátú, kezetcsókoló 67—68 éves emberek hajlongjanak egyes urak előtt. Magam láttam a saját szememmel, amikor öreg meglett emberek kezet csókoltak egyik-másik fiatal ficsúrnak. (Hubay Kálmán: Középkor!) Mi nemcsak politikai mozgalom vagyunk, de igenis, egy testegyenesítő intézmény is. Mi ki akarjuk egyenesíten a gerinceket, (Taps a szélsőbaloldalon.) mert ennek az országnak gerinces, be 21*