Képviselőházi napló, 1939. I. kötet • 1939. június 12. - 1939. szeptember 14.
Ülésnapok - 1939-7
Az országgyűlés képviselőházának 7. nak, bármikor le lehet azokat tárgyalni. (Meizler Károly: Nem egy féléve^ ígérik, hanem négy éve ígérik!) En nem ígérhettem nég^ éve, mert még nem vagyok négy éve pénzügyminiszter! (Meizler Károly: A rendszer! — Zaj és mozgás a jobboldalon és a középen.) Ugyanez áll a többi egyenes adókra is. (Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon. — vitéz Csicsery-Rónay István: örülni kellene ennek, nem pedig mindig kifogásolni! — Meizler Károly: Megszólalt Somogy bölcse!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter: Ugyancsak előkészítés alatt van az egyenes adó törvények módosításáról szóló javaslat, amelyre ugyanaz áll, amit az előbb mondottam, hogy már régen meglenne, ha nem kerültünk volna többször súlyos külpolitikai feszültségek középpontjába. Ebben a törvény javaslatban elsősorban a családvédelmi szempontokat kívánom kidomborítani. (Elénk helyeslés. — Egy hang jobbfelől: Hathatósan!) Ki akarom küszöbölni vagy egyszerűbbé aka rom tenni azokat az adókat, amelyek a kisemberekei terhelik és amelyekben maga az adómegállapítás rendszere is rendkívül komplikált. (Elénk helyeslés.) Általában egyszerűsíteni szeretném adórendszerünket, már amenynyire az a fennálló viszonyok között egyáltalában lehetséges és szeretném érvényesíteni azt a szempontot is, hogy az adórendszer egyúttal a termelési politikát mozdítsa elő. (Helyeslés.) Ugyancsak készen van nagyjából az illeték-kódex, amely a sok mindenfelé elszórt illetékrendelkezéseket egységesen foglalja össze. Végül egy olyan törvényjavaslatot kívánok benyújtani, amelyről eddig nem beszéltünk s amely a hadmentességi díjról fog szólni. (Élénk helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Amikor a kétesztendei katonai szolgálat bevezetése folytán az illetők az országnak meghozzák azt az áldozatot, — megengedem, hogy az emberek többsége örömmel és jószívvel hozza ezt meg — két esztendőre kiszakíttatnak polgári foglalkozásukból, s ugyanakkor mások, hogy magyar szóval^ éljek, véletlenül untauglich-ok vagy bármi más okból nem teljesítenek katonai szolgálatot, nyugodtan folytathatják polgári foglalkozásukat, élhetnek karrierjüknek, végtelenül igazságtalannak tartanám, ha ezt valahogy adóval ki nem egyenlítenénk. (Élénk helyeslés és taps a Ház minden oldalán.) Mélyen t. Ház! Ezekben kívántam beszámolni a mélyen t. Háznak az államháztartás kezeléséről az elmúlt időben és röviden vázolni azokat a törvényjavaslatokat, amelyekkel a t. ^Tázat mielőbb foglalkoztatni óhajtanám, mert nagyon szeretném, ha ezeknek nagyrésze már január 1-ével életbe is léphetne. (Élénk helyeslés.) Tisztelettel kérem tehát, méltóztassanak az indemnitási törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Elénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon és a középen. — A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? Szeder János jegyző: Budinszky László! Budinszky László: T. Ház! Én megígértem az én szerény, egyszerű, nyomorult parasztválasztóimnak, (Felkiáltások a jobboldalon: Micsoda beszéd ez? — Zaj. — Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) hogy a képviselőházban meg fogom tartani azt az úri hangot, amelyet az egész választás során politikai ellenfeleimmel szemben használtam. (Helyeslés jobbfelől.) KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ I. ülése 1939 június 22-én, csütörtökön. 117 Én ezt a hangot kívánom követni és akárme-= lyik oldalról, bármit is méltóztatnak közbeszólni, krisztusi_ # alázattal t fogom szolgálni ezt az eszmét, (Haltjuk! Halljuk!) amely eszmét — meg vagyok győződve róla ;— a Ház valamenynyi oldalán szolgálni akarják az én igen t. képviselőtársaim is. (Éljenzés és taps a középen.) T. Ház! Az 1867: XII. tc.-kel az Ausztriával való kapcsolatunk megszűnt, tehát ettől a pillanattól kezdve — a szerencsétlen háború és az azután bekövetkezettek után — minden magyar embernek csak egy célja, egy kívánsága lehet: az ország^ területi integritása, (Helyeslés.) gazdasági és kulturális felemelkedésünk, (Helyeslés.) és egy magasabb erkölcsi nívónak az elérése. (Éljenzés és taps a jobboldalon, középen és szélsőbaloldalon. — Egy hang a jobboldalon: Ez a beszéd!) Ezek azok a szükséges alapok, amelyeken el kell indulnunk, és ne méltóztassék rossz néven vonni, ha ezen az oldalon esetleg haragosabb arcokat láttak és látnak, hanem méltóztassék^ felülemelkedni az átlag köznapi életen és méltóztassék belehelyezkedni az elnyomottak, a lealázottak és üldözöttek helyzetébe. Nagy szomorúsággal láttam valamit tegnap a vita hevében. Én mindig fegyelemmel tartózkodtam attól, hogy közbeszóljak s egy kivételével ezt meg is tartottam. (Helyeslés a jobboldalon.) Én beismerem, ha teszek valamit és tudom, hogy pártom is rendkívül fegyelmezett párt. (Mozgás a jobboldalon.) Mondom, én tartózkodtam a közbeszólástól, de mély fájdalommal kellett megállapítanom, hogy azok az igen t. képviselőtársaim, akik egyénileg — sőt merem mondani — összességükben is —ugyanazt a célt akarják elérni, amelyet az előbb hangsúlyoztam, giínyos mosollyal és a többség fölényes tudatával nézték ezt a ma még kisebbségi sorsban élő pártot, r amely ennek a parlamentnek — ha szabad úgy mondanom — a motorja. (Mozgás a jobboldalon. — Nánássy Imre: Gyenge motor! — Egy hang a szélsőbaloldalon: Magának elég lesz!) Méltóztassék ^megvárni, hogy milyen magatartást tanúsítunk, milyen javaslatokkal jövünk elő és milyen szakszerűséggel fogjuk az egész magyar éjetet kiemelni abból a kátyúból, amelyben vergődik. Én osztozom igen t. Bencs képviselőtársamnak — akit személyileg igen nagyrabecsülök — az aggályaiban sok tekintetben, meg kell azonban mondanom azt, amit mindenki nagyon jól tud, hogy nem a ruha teszi az embert. Amikor mi a magyar repülőknek, a magyar folyamőröknek a ruháját hordiuk, nem külföldi vagy idegen ruhát hordunk. Különben is nem a ruha a fontos, hanem az, hogy ez a ruha jelképezi azt a kegyetlen összetartást és vasfegyelmet, amellyel mintául és példaképül akar ez a párt elöl járni, (vitéz Hertelendy Miklós: Akkor vegyen magyar ruhát magára!) Mindjárt megfelelek a magyar ruhára vonatkozó megjegyzésre is. Én nagyon tisztelem és becsülöm a tradíciókat, mert tradíciók nélkül az erkölcsi alapok megdőlnek, (Úgy van! Ügy van! Taps a jobboldalon és a szélsőbaloldalon.) én nagyon becsülöm, imádom és szeretem a masryar ruhát, de akkor, amikor a sujtásokat felrakjuk és amikor díszben és pompában járunk, ne feledkezzünk meg arról, hogy az ország lakosságának nagy többsége nyomorog (Egy hang a szélsőbaloldalon: Éhezik!) és nincs módja arra, hogy cipőt vegyen és ruhát húzzon fel. (Ügy van! Ügy van! Taps a szélsőbaloldalon. 20
