Képviselőházi napló, 1939. I. kötet • 1939. június 12. - 1939. szeptember 14.

Ülésnapok - 1939-7

110 Az országgyűlés képviselőházának 7, Napirend szerint következik a »Horthy Miklós Nemzeti Repülő

1 Alap« létesítéséről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat szövegét felovasni. Szeder János jegyző (felolvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Vitának helye nincs. Kérdem, méltóztatnak-e a most felolvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadni? (Igen.) A Ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadta s azt tárgyalás és hozzájárulás céljából a felsőházhoz teszi át. Napirend szerint következik az állami költségvetési év kezdetének megváltoztatásáról, va", lamint az 1939. évi július hó 1. napjától az 1939. évi december hó 31. napjáig viselendő közterhekről és fedezendő kiadásokról szóló törvényjavaslat tárgyalása. (írom.: 10., 18. sz.) Krúdy Ferenc előadó urat illeti a szó. Krúdy Ferenc előadó: T. Képviselőház! Ebben a javaslatban, amelyről itt szó van, tulajdonképpen két generális rendelkezés foglaltatik. Az egyik a költségvetési évnek, illetőleg az erre vonatkozó törvényes rendelkezésnek a megváltoztatása, a másik pedig egy indemnitási javaslat. Mint méltóztatnak tudni, ezideig az 1913. évi XXVI. te. rendelkezései szerint a költségvetési év minden év július 1-től a következő év június 30-ig terjedt, tehát a naptári évtől eltért. Eredetileg, amikor az 1848-as törvényhozás a budgetáris jogot szabályozta, bár nem határozta meg a költségvetési évnek kezdetéül és végéül a naptári év kezdetét és végét, mégis az első költségvetések a naptári évvel estek össze; sőt ugyanezt a szokást átvette az 1867 utáni törvényhozás is, az 1897 : XXIV. te. pedig ezt a gyakorlatot szentesítette is, amennyiben J. §-ában határozottan megjelölte, hogy az 'államháztartás költségvetési éve egybeesik a naptári évvel. Az 1913. év során a törvényhozás ezt megváltoztatta és pedig azzal az indokolással, hogy kellő idő álljon rendelkezésére a törvényhozásnak a budget előkészítésére és a megfelelő tárgyalásokra, ami nyilvánvaló volt, mert hiszen a tavaszi idényben rendelkezésre álló 6 hónap elegendő időt biztosított az őszi rövidebb szezonnal szemben. Azonkívül volt ennek egy más gyakorlati oka is, amely kényszerítőleg hatott közre, nevezetesen Ausztriával való állam jogi kapcsolatunk, amikor, mint tudjuk, a külügy és hadügy s a kettőre vonatkozó pénzügy közös lévén Ausztriával, az ausztriai költségvetési év megfelelt a legutóbbi magyarországi költségvetési év idejének s a kettő közötti eltérés jelentékeny adminisztrációs nehézségeket okozott. Ez szolgált főként indokul arra, hogy az 1913 : XXVI. te. rendelkezései akként foglalják magukba a vonatkozó intézkedéseket, hogy a költségvetési év eltér a naptári évtől. A háború^óta megszűntek ezek az okok, sőt lényeges nehézségeket okozott a naptári évnek a budgetáris évtől való eltérése. Nevezetesen az önkormányzatoknál, ahol_ a költségvetésnek az államháztartási budgetáris évhez való hozzáillesztése keresztülvihető nem volt, azonkívül az adózási év is naptári évre szólt, a differenciák jelentékeny adminisztrációs nehézségeket okoztak, de leginkább a közmunkáknál és >beruházási munkálatoknál, ahol — tudjuk — ások nagyobb része tavasztól őszig teljesíttetvén, éppen a munkálatok folyamatának derekán történik a szakadás a költségvetési hitel biztosítása tekintetbében, ami igen lényeges nehéz*?', ^ymmwmmm^mm^^ ülése 1939 június 22-én, csütörtökön. »egeket okoz, mert tudjuk, hogy az egyik budgetáris évben feleslegben maradt, illetve fel nem használt hiteleket a következő évre csak bizonyos feltételek mellett lehet átvinni. Ehhez képest merült fel a szükség© annak, hogy a kormányzat olyan javaslattal járuljon a törvényhozás elé, hogy az államháztartási budgetnek eddig szokásban volt költségvetési évét — a régi szokásokhoz visszatérve — a naptári évvel egyenlően állapítsa meg a törvényhozás. (Egy hang a. jobboldalon: Nagyon helyes, már sokszor kértük ezt!) Természetesen ebbiol az általános» generális rendelkezésből különleges részletes intézkedések folynak. Nevezetesen! a részleges előirányzatot} a következő költségvetési évre nézve köteles minden minisztérium, illetőleg a számvevőszék elnöke a pénzügyminiszterhez minden éy május 15-ig áttenni: Ugyancsak a pénzkezelési 'kimutatásokat minden év április 30-ig kell a múlt évről a legfőbb állami számszék elnökével közölni, aki a feldolgozott anyagot a _ maga észrevételeivel együtt szeptember hó l-ig tartozik a minisztertanács rendelkezésére bocsátani. Következik la generális* rendelkezésből még az is, hogy ezúttal másfél esztendőre kell ezen első alkalommal a költségvetést összeállítani, mégpedig az 1938 július 1-től az 1940 december 31-ig terjedő időre. Ez kényszerűségből és a praktikum kedtvéért is azért volt így, mert a Kárpátaljának a Szent Koronához való viszszatérése, azonkívül más egyéb beruházási, gazdasági érdekből történt általános közérdekű intézkedéseknél fogva nem lehetett kellő időben rendelkezésre bocsátani egy félévre szóló költségvetést, amely 1939 június 30-tól az év végéig terjedő időre lett volna összeállítva. Hozzátartozik ehhez a rendelkezéshez, hogy ennek a másfél évi budgetáris évnek a számadásait a kormányzat tartozik 1941. áprilisig sz Állami Számvevőszéknek bemutatni. A javaslat másik generális rendszabálya az indemnitás, amely szerint a kormányzat azt kéri, hogy részére felhatalmazás adassék oly célból, hogy 1939 július 1. napjától 1939 december 31-ig, vagyis — mondjuk — a mostani hátralévői naptári költségvetési évre az adókat és egyéb jövedelmeket a fennálló vagy esetleg időközben meghozandó törvényes jog-' szabályoknak megfelelőség kivethesse, behajthassa, illetőleg felhasználhassa s a befolyó adókat az 1938—39. évi állami költségvetésről szóló 1938. évi XXII. tc.-ben foglalt rendelkezéseknek, illetve a Magyar Szent Koronához visszacsatolt területeknek az országgal való egyesítéséről szóló 1938. évi XXXIV. te. rendelkezései értelmében felhasználhassa. Ez a második generális rendszabálya ennek a javallatnak. Folyik ezekből a rendelkezésekből még az is, hogy ai következő másfél esztendős budgetáris esztendőnek számadataira nézve, nevezetesen a felhasznált hifceltúllépésekről, valamint az előirányzatnélküli kiadásokról, harmadszor pedig a hitelátruházások ró- az országgyűlésrek a kormányzat minden félévben jelentést téüni tartozik. Ezt a javaslatot a pénzügyi bizottság úgy általánosságban, mint részleteiben minden változtatás nélkül elfogadta. Bátor vagyok a bizottságnak ezt a javaslatát a magam részéről is elfogadásra ajánlani, annál inkább, mert a a mostani viszonyok közt különösen szükségesnek bizonyult az, hogy a praktikus élet, a praktikus társadalmi, gazdasági élet vitele ,