Képviselőházi napló, 1935. XXII. kötet • 1939. február 24. - 1939. május 4.

Ülésnapok - 1935-394

Az országgyűlés képviselőházának 3, létről odahelyezett magyar urak is, akik meg is tesznek mindent és ők döbbennek meg elsősorban mindazon, ami ott például az ügyvédekkel, kereskedőkkel és iparosokkal történik. Száz kézzel segítenének rajtuk, mégis. Isten tudja, miként van a dolog, de mire ide a központba feljutnak az ügyek, illetve innen viszszamegy az elintézés, minden a visszájára fordul, a megértésből, a jóságból igazságtalanság és kegyetlenség lesz. Arra kérem a t. kormányt, szíveskedjék tehát nagyobb gondot, több jóindulatot fordítani erre a területre. Ennek az országnak a legfőbb feje nem tudja azt, bár tudná, hogy az ő jóakarata ellenére a dolgok ott mégis milyen rosszul mennek. Szíveskedjék a t. kormány változtatni r a rossz rendszeren, elrendelni, kimondani végre azt, hogy a szerzett jogok nem érinthetők, s különösen elrendelni a revíziót az elvett jogosítványok s az ügyvédi kamarai tagsága kérdésében; elrendelni, hogy mindenki személyesen állíttassák a maga igazolóbizottsága elé, s ott emeljenek vádat, amely miatt esetleg a kamarába nem akarnák felvenni, hogy minden érdekelt védekezhessék, hiszen a jogállam legelemibb fogalmához tartozik, hogy, a vádlott legalább a vádat ismerje s. az ellen védekezhessék. Rendelje el a t. kormány ezt a revíziót és helyezze vissza az igazolandó ügyvédeket a helyükre, a maguk régi birtokállományába válogatás nélkül, kivéve azokat, akik esetleg bűncselekményt követtek el. Sok 50—60 esztendős ügyvédről van szó, legtöbbször a jó irodák embereiről, akik most lelkileg szélütötten kétségbeesve járnakkelnek ott s nem tudják mi lesz holnap. Én jól ismerem ezt az érzést, mert velem is megtörtént, hogy amikor kitört a kommunizmus, Veszprémben elsősorban engem proskribáltak s nem volt meg a lehetőségem arra, hogy csak bármiiyen kenyérkereső munkát is folytassak, sőt még a malmoknak is megtiltották, hogy családom részére a gabonát őröljék meg. Visszaemlékezem arra a kétségbeesett állapotra, amikor mi is sokan így lelkileg szélütötten jártunk a kommunizmus idején s az ember könnyezve, a szenvedések kálváriáját járva tehetetlenül nézett családjára, kisgyermekeire, mi lesz velük. Ismerem ezt az érzést és tudom azt is, hogy milyen kegyetlenül mérgező hatása van a publikumra is az ilyen látványnak. Hamar megutálja az ilyen kínzó rendszert. A kormány tehát saját érdekében cselekedne, ha a panaszoltakban változtatna eddigi álláspontján ... Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt, szíveskedjék beszédét befejezni. Rupert Rezső: ...és visszatérve a keresztény jóságnak és a magyar úri tisztességnek az útjára, megtartaná szavát is, amelyet a visszaszerzés előtt a szerzett jogokat illetőleg megígért. Elnök: Az interpelláció kiadatik a miniszterelnök úrnak. Következik Sulyok Dezső képviselő úr interpellációja. Kérem annak felolvasását. Szeder János jegyző (olvassa): »Interpelláció a m. kir. belügyminiszter úrhoz az 1938. évi XXXIV. törvénycikkel visszacsatolt területek Házhatározattal behívott képviselőinek jogállása tárgyában. Miután ezidőszerint érvényben lévő tör-vényeink értelmében a Háznak kormányzói kézirattal bekövetkezhető feloszlatása esetén az 1938. évi XXXIV. törvénycikkel visszacsatolt területek Házhatározattal behívott képCÍSPYI^ELÖHÁZI NAPLÓ XXII. : U. ülése 1939 május 3-án, szerdán. 63Í viselőinek megbízatása is ipso jure megszűnik, újabb törvényes szabályozás hiányában miként tartja lehetségesnek a belügyminiszter úr, hogy ez a megbízatás választás nélkül ÚJra feléleszthető és joghatályossá tehető legyen?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Sulyok Dezső: T. Képviselőház! Ennek az interpellációnak célja nem a támadás és nem az akadékoskodás» pusztán egy közjogi kérdésre kívánom a figyelmet felhívni és ha még lehet, ha még van rá idő, egy nagyon érdekes, és nagyon fontos közjogi kérdést szeretnék tisztázni. Tudom, azt is nagyon jól, hogy az életnek mai lüktető iramában a közjogi kérdések általában elszíntelenedtek és elvesztették jelentőségüket. Ez azonban nem lehet oka annak, hogy egyáltalán mellőzzük a közjogot és egyáltalán ne fordítsunk a közjogi sérelmekre figyelmet. Én változatlanul vallom az élet mai lüktetésében és a változásoknak szinte filmszerű pergése idején is azt, hogy justitia regnorum fundamentum. Vannak tehát bizonyos sarkalatos jogi elvek, amelyeket félredobni, mellőzni, figyelmen kívül hagyni még ma sem lehet, (Úgy van! a baloldalon.) mert ha ezt tesszük, könyörtelenül és kérlelhetetlenül bosszút áll rajtunk ez az eljárás a későbbiek folyamán. T. Ház! Az 1938:XXXIV. t-cikkel visszacsatolt felvidéki terület országgyűlési képviselőinek jogállásáról kívánok beszélni. A hivatkozott törvénycikk 2. §-ában a következő rendelkezések foglaltatnak. (Olvassa): »A visszacsatolt felvidéki területek lakossága által szenátorokká, nemzetgyűlési vagy tartománygyűlési képviselőkké megválasztottak közül a jelen törvény erejénél fogva mint országgyűlési képviselők az 1935. évi április havának 27. napjára egybehívott magyar országgyűlés képviselőházának tagjai lesznek azok, akiket a magyar királyi miniszterelnök indítványára az országgyűlés, mindkét házának határozatával az országgyűlés képviselőházába meghív«. Egészen világos és vitathatatlan tény tehát az, hogy az a 17 képviselő, — közben Korláth Endre főispánná neveztetvén ki, most már csak 16 képviselő — akik ennek a törvénynek alapján és a két Háznak egybehangzóan hozott Házhatározata alapján tagjai a mai törvényhozásnak, csak az 1935. évi április 27-re egybehívott országgyűlésnek tagjai (Ügy van! a baloldalon.) és csak ennek a képviselőháznak a tagjai. Mivel pedig egy kormányzói kézirattal történő feloszlatás esetén (Br. Berg Miksa: Holnap!) a képviselőházat nem lehet részlegesen feloszlatni és nem lehet azt mondani, hogy a mai 261 képviselő közül 245-nek a megbízatása ezzel a kormányzói kézirattal megszűnik, tizenhatnak a megbízatása pedig továbbra is megmarad, (Br. Berg Miksa: Az lehetetlen!) mert a magyar közjog ilyen részleges feloszlatást nem ismer, (Malasits Géza: Olyan jó a hatalomban ülni!) — türelmet kérek — tehát sem személy szerint, sem valamely terület szerint nem lehet kivételeket felállítani a feloszlatás joghatálya alól, ennélfogva ennek^ a tizenhat képviselőnek a képviselői megbízatása a — amint mondják — holnap bekövetkezendő házfeloszlatással éppúgy megszűnik, mint X-én vagy Y-é. (Felkiáltások a baloldalon: Ez természetes! Magától értetődő!) Nem lehet egy képviselőházat úgy feloszlatni, hogy Kis Péter megbízatását ma megszűntetem, Nagy Pálét pedig megtartom, mert itt minden .képviselő ennek a . törvénynek a hatályánál 95