Képviselőházi napló, 1935. XXII. kötet • 1939. február 24. - 1939. május 4.

Ülésnapok - 1935-391

610 Az országgyűlés képviselőházának 391 hogy mennél rosszabb marad ez a törvény, annál jobb azokra az érintettekre nézve, akikre vonatkozni fog, mert minél kevesebb kivétel van és minél nagyobb az érintettek létszáma, annál bizonyosabban, annál gyorsabban meg fog mutatkozni a törvénynek az egész országra nézve káros következménye, az a káros következménye, amelyet nem. is a képviselőházban, hanem a felsőházban úgy jelöltek meg, hogy egy új mohácsi vész előtt áll az ország (Egy hang jobbfelől: Nem áll!) és ha ezek a következmények; rászakadnak az országra, talán akkor annál hamarább fog Össze az ország valódi közvéleménye ennek a törvénynek megsemmisítésére. A második módosítás a c) pont, amely megváltoztatja az eredeti szöveget és »személy« helyett »szülőket« iktat Ibe a törvénybe. Ez olyan rosszabbítás, amelyet azok, akik javítani akartak a felsőházban a törvényen, talán észre sem vettek. Ez tisztára a félvérek büntetését jelenti. A vegyesházasságokat magyar törvények tették lehetővé. Lehet arról vitatkozni — és ha így haladunk, valószínűleg rá is kerül a sor arra, hogy ez a vita a képviselőház elé is kerüljön — hogy ezek a törvények, amelyek a vogyesházasságot lehetővé tették* jók-e vagy rosszak, alkalmasok-e vagy alkalmatlanok az új koreszmék szellemében, de amíg ezek a törvények életben vannak, amíg ezek a törvények lehetőséget adnak arra, hogy vegyesházasságot kössenek és amíg nincsenek hatályon kívül ezek a rendelkezések, addig jogtalan és indokolatlan, hogy az ennek a törvénynek alapján megszületett gyermekeket ilyen következményekkel sújtsák. A harmadik módosítás a 150 kivételt jelenti, ami szerintem a politikai szolgálatok és anyagi szolgáltatások jutalmazását akarja jelenteni. Itt beszéltek arról, hogy világhírű művészeket, nagy írókat, festőket és szobrászokat akarnak majd a zsidótlanítással vagy a díszkereszténnyéavatással jutalmazni, de én azt hiszem, hogy ez sokkal inkább azt a célt akarja szolgálni, hogy a régi fajta sópénzkeresés helyett egy új módszert találjanak a választási kassza javára. (Farkas István: Jól van! Helyes! Ügy van!) A mi véleményünk szerint a gazdaságilag erőselbb zsidóság igenis maradjon meg a kis zsidóval egy gettóban és anyagi erejével segítse azokat a nincsteleneket, akár abban, hogy kivándorolhassanak, akár pedig abban, hogy a törvény megváltoztatásának előkészítését a maguk anyagi és gazdasági erejével is elősegíteni igyekezzenek. T. Képviselőház! Ezekhez a módosításokhoz tehát mi ezekből az indokokiból nem járulhatunk hozzá. (Helyeslés a szélsőbáloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Csikvándi Ernő jegyző: Senki sincs feliratkozva. Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Az 1. §-on a felsőház által eszközölt módosításokra vonatkozóan a Ház együttes bizottságának javaslata megoszlik, az egyes módosításokat tehát külön fogom szavazás alá bocsátani. Kérdem először is: méltóztatnak-e az 1. § harmadik bekezdésének a) pontjára vonatkozóan az együttes bizottság indítványát magukévá tenni? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik magukévá teszik, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség. ülése 193 9 április 21-én, pénteken. A Ház a bizottság indítványát elfogadta, vagyis a felsőház módosítását elvetette. Kérdem továbbá, méltóztatnak-e az 1. § harmadik bekezdésének c) pontjára vonatkozóan az együttes bizottság indítványát magukévá tenni? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik magukévá teszik, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház a bizottság indítványát elfogadta, vagyis a felsőház módosítását elfogadja. Kérdem végül, méltóztatnak-e az 1. § 6. bekezdésére vonatkozóan az együttes bizottság indítványát magukévá tenni? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik magukévá teszik, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház a bizottság indítványát elfogadja, vagyis a felsőház módosítását elveti. Kérem a jegyző urat, hogy szíveskedjék a felsőház következő módosítását felolvasni. Csikvándi Ernő jegyző (felolvassa a felsőháznak a 2. §-ra vonatkozó módosítását): Szólásra jelentkezett Eupert Rezső! Elnök: Rupert Rezső képviselő urat illeti a szó. Rupert Rezső: T. Képviselőház! Ennek a szakasznak módosítását, illetőleg az együttes bizottság javaslatát elfogadom és hálával adózom a felsőháznak^ hogy ennek a szakasznak szigorúságán enyhített, hogy elfogadbtt olyan módosításokat, amelyeket már itt is szorgalmaztunk, nevezetesen azt, hogy egyes esetekben a mentesítettek feleségeire és gyermekeire is terjesztessék ki a mentesség. Különösen hálával adózom azért, amit itt Dulin Jenői t. képviselőtársammal együtt magam is és még többen szorgalmaztunk, hogy az 1914—18. évi háború után az országért vívott harcokban résztvettekre is megfelelően alkalmazzák ezt a mentességet. Ezt a módosítást a felsőház ebbe a szakaszba beiktatta. Nagyon sajnálom azonban, hogy viszont nem ment el a felsőház a módosításokban egészen odáig, ameddig azt ezek az érdemek és a haza érdeke megkövetelte volna. Különösen kifogásolom azt, hogy a tűzharcosokat illetőleg a felsőház is fenntartotta az eddigi álláspontot, amely szerint a tűzharcosság mellé még a sebesülési érem és kitüntetés is megkívánt kellék. Sok egyéb tekintetben is kifogásolható a felsőház szűkmarkúsága, de erre magyarázatot találok abban, hogy a felsőházat valósággal galoppban hajszolták arra, hogy ezt a javaslatot tárgyalja le és ezért bizonyára nem jutott elég ideje arra, hogy minden szempontot mérlegelhessen és minden hiányt észrevehessen. Mégis, mert javított ezen a szakaszon, módosításaiért hálás elismeréssel tartozom. Csak azt szeretném most még az igazságügyminiszter úrtól megkérdezni, — magyarázatképpen, amire úgylátszik, a felsőház gyors munkájában nem gondolt — hogy mi lesz például a keresztény tűzharcosoknak és egyéb, a 2. § szerint érdemeseknek feleségével és gyermekeivel? Ezekre nézve nincs intézkedés. Arra van intézkedés, hogy annak a zsidó tűzharcosnak, akinek sebesülési érme vagy kitüntetése is van, vagy más érdemes zsidónak, akit mentesítenek, feleségeire és gyermekeire is kiterjesztessék a mentesség. De mi lesz a keresztény tűzharcosnak és a szakasz szerint ugyanolyan érdemekben gazdagnak feleségével és gyermekeivel, akik egyébként a 2. § kedvezményében nem részesülnének, azért, mert az a szerencsétlenségük, hogy apjuk őskeresztény? Azt