Képviselőházi napló, 1935. XXII. kötet • 1939. február 24. - 1939. május 4.

Ülésnapok - 1935-387

Az országgyűlés képviselőházának 387. letőleg csak a 11. §-nál, mert a 10. §-nál a klotür folytán nem nyerhettem szót — tiltakoznom kell az ellen, hogy bárki is büntettessék amiatt, mert zsidót, ha ma élne, akkor a javaslat alkalmazása esetében Helfy Ignácot, Falk Miksát, Vámbéri Ármint, Bródy Sándort vagy Kónyi Manót alkalmazná, akik nem lehetnek semmilyen lap főmunkatársai vagy szerkesztői ma, de éppen így nem lehetne Vészi József, a magyar publicisták nesztora sem, aki egyike a legkitűnőbb magyar újságíróknak. Ez ellen ugyanúgy elvi jelentőségű, konkrét eredmény reménye nélküli tiltakozást akarok bejelenteni, mint ahogy azt a 11. §-nál tettem a színigazgatókkal kapcsolatban, ami ennek a szakasznak (5) bekezdésére is vonatkozik. Javaslom tehát a 4. és 5. bekezdés törlését. Elnök: Szólásra következik? Csikvándi Ernő jegyző: Nincs senki feliratkozva. Elnök: Kíván valaki a szakaszhoz hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. Az igazságügyminiszter úr kíván szólni? (Tasnádi Nagy András igazságügyminiszter: Nem!) Miután az igazságügyminiszter úr nem kíván szólni, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem, méltóztatnak-e a 26. §-t a bizottság által kiegészített szövegben elfogadni, szemben Vázsonyi János képviselő úr indítványával? (Igen! Nem!) A Ház a 26. |-t a bizottság által kiegészített szöveggel fogadja el. Következik -a 27. % Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakaszt felolvasni. Csikvándi Ernő jegyző (olvassa a 27. §4). Elnök: Szólásra következik? Csikvándi Ernő jegyző: Vázsonyi János! Elnök; Vázsonyi János képviselő urat illeti a szó. Vázsonyi János: T. Ház! Javaslom a 27. § harmadik sorában lévő »akár«, valamint a nyolcadik sorban lévő »akár gondatlan« szavak törlését. Módosításom kizárólag arra vonatkozik, hogy a szándékot méltóztassék büntetni, a gondatlanságot azonban nem, mert ennek elbírálása igen tág teret vonna maga alá. Ennélfogva tisztelettel kérem, hogy csak a szándékos bűncselekmény büntettessék, a gondatlanság azonban nem. Elnök: Szólásra következik? Csikvándi Ernő jegyző: Nincs senki feliratkozva. Elnök: Kíván valaki a szakaszhoz hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. Az igazságügyminiszter úr kíván szólni? (Tasnádi Nagy András igazságügyminiszter: Nem!) Ha az igazságügyminiszter úr nem kíván szólni, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem, méltóztatnak-e a 27. §-t a bizottság által kiegé

: szített szöveggel elfogadni, szemben Vázsonyi János képviselő úr indítványával? (Igen!) A Ház a 27. §-t a bizottság által kiigazított szöveggel fogadja el. Következik a 28. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakaszt felolvasni. Csikvándi Ernő jegyző (olvassa a 28. §-t). Feliratkozva nincs senki. Elnök: Kíván valaki a szakaszhoz hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. Az igazságügyminiszter úr kiülése 1939 március 24-én, pénteken,- 581 yán szólni? (Tasnádi Nagy András igazságügyminiszter : Nem!) Ha az igazságügyminiszter úr nem kíván szólni, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Miután a szakasz meg nem támadtatott, kimondom, hogy a Ház a 28. §-t a bizottság által kiigazított szöveggel fogadta el. Következik a 29. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakaszt felolvasni. Csikvándi Ernő jegyző (olvassa a 29. §-t). Elnök: Szólásra következik? Csikvándi Ernő jegyző: Vázsonyi János! Elnök: Vázsonyi János képviselő urat illeti a szó. (Mozgás a jobboldalon.) Vázsonyi János: T. Ház! A 29. § (2) bekezdésének az a mondata, hogy »a jelen törvény kihirdetésének napján lép hatályba«, indítványom értelmében törlendő és helyébe a következő szöveg iktatandó. (Olvassa): «A jelen törvény akkor lép hatályba, amikor a zsidóság kivándorlására vonatkozó nemzetközi megállapodások megköttetnek és a szükséges kormányintézkedések megtörténtek.« Ennek indokolásául legyen szabad egészen röviden a következőket megjegyeznem. A javaslat törvényerőre emlkedése esetén a magyar zsidók és a zsidókkal egy tekintet alá eső tömegek, amelyeket ez a • javaslat zsidóknak minősít, túlnyomó részben kenyértelenekké válnak. Éppen ezért indokolt, hogy á törvény végrehajtása csak akkor történjék meg, amikor komolyan foglalkozik a kormányzat a kivándorlás kérdésével. Ez tényleg meg is valósítható és a kenyértelenné vált és a valósággal fizikai pusztulásra ítélt tömegek a kivándorlás útján megkísérelhetik a maguk és gyermekeik életének fenntartását. Ez' a szakasz azonban az életbeléptetésen kívül szól arról is, hogy egyetlen helyen, a vidéken, rendeleti úton való szabályozásra enged kivételt. A felvidéki miniszter úr a bizottságban errenézve azt mondotta, hogy nem in peius, hanem in melius fog rendelkezéseket érvényesíteni. (Helyeslés jobbfelől.) Ezzel szemben a helyzet az, hogy jelenleg a kamarák megalakulásával kapcsolatosan, amikor nem új alakulásról, nem új ügyvédek, vagy orvosok felvételéről, hanem csak átjegyzéséről van szó, olyanok közül, akik az 1938:XV. te. alapján zsidóknak minősülnek, Losoncról és Ipolyságról Összesen egy-egy ügyvéd kerülhetett be a balassagyarmati ügyvédi kamarába, mert annak ellenére, hogy az ottani kamara megalakításánál a zsidótörvény figyelembeveendő nem lett volna, mégis már az első zsidótörvény alapján történt a felvétel és így nem in melius, hanem végeredményben in peius rendelkezések érvényesülnek ott is. Nekem az a felfogásom, hogy általában nem helyes, ha külön területek szerint kezeltetnek Magyarországon a jogszabályok, én csak egységes kezelést képzelnék el. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) A Corpus Separatumot miaga a felvidéki miniszter úr sem helyeselte egyik legutóbbi .felszólalásában, annál kevésbbé helyeselhetjük mi. Ez a szakasz a javaslat utolsó szakasza, — az »utolsó« szót a sorrendben levő utolsó szra értve — (Gr. Apponyi György: Mindegyikre rá lehet mondani, hogy utolsó!), hangsúlyozom, hogy csak sorrendben a legutolsó. Elnök: Apponyi képviselő urat rendreutasítom! 84*