Képviselőházi napló, 1935. XXII. kötet • 1939. február 24. - 1939. május 4.

Ülésnapok - 1935-387

Az országgyűlés képviselőházának 387. ülése 1939. évi március hó 24-én, pénteken, Darányi Kálmán és vitéz Bobory György elnöklete alatt. ïargyai : Elnöki előterjesztések. - A zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról szóló törvény­javaslat. (Részletes tárgyalás.) A 20-29. §§. (végig) letárgyalása. Hozzászóltak: Rupert Rezső, Vázsonyi János, Meizler Károly, Tasnádi Nagy András igazságügyminiszter, Kertész Miklós, Bródy Ernő, Kéthly Anna, vitéz Patacsi Dénes, Payr Hugó, gr. Festetics Domonkos, Peyer Károly, Fábián Béla, Drobni Lajos. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen van : Tasnádi Nagy András. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 3 perckor.) (Az elnöki széket vitéz Bobory György foglalja el.) Elnök: T. Ház! Az ülést megnyitóra. Az ülés jegyzőkönyvének vezetésére Sze­der János, a javaslatok mellett felszólalók jegyzésére Porubszky Géza, a javaslatok ellen felszólalók jegyzésére pedig Csikvándi Ernő jegyző urakat kérem fel. A tegnapi ülésen történt elnöki bejelentés­sel kapcsolatban a t. Ház tudomására hozom, bogy az olasz fasciok és korporációk kamará­jának elnökétől meleghangú köszönő távirat érkezett a képviselőház elnökéhez. A Ház a bejelentést tudomásul veszi. (Felkiáltások: Él­jen Mussolini! ) Napirend szerint következik a zsidók köz­életi és gazdasági térfoglalásának korlátozásá­ról szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása. (írom.: 702., 710., 754., 755. sz.) Soron van a 20. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék felolvasni. Szeder János jegyző (felolvassa a 20. §-t). •, Drozdy Győző! Elnök: A képviselő ár nincs jelen. Töröl­tetik. Következik? Szeder János jegyző: Rupert Rezső. Elnök: Rupert Rezső képviselő urat illeti a szó. Rupert Rezső: T. Képviselőház! Méltóztas­sanak megengedni, hogy még az utolsó napon egyes szakaszoknál képviselőtársaim szíves figyelmét kérhessem és ezekkel a szakaszok­kal foglalkoztassam. Ez a 20. § is az egész ja­vaslatban a legfontosabb szakaszok egyike, mert átöleli egész kereskedelmi és ipari életün­ket. Amikor ez ellen a szakasz ellen felszóla­lok, védem a magyar ipar és kereskedelem sta­íusquoját, sőt védem azt a lehetőséget is, hogy • ez az 'ipar és kereskedelem necsak megmaracl­£ÉPVISELÖRAZI NAPLÓ XXII. jon legalább a jelenlegi állapotában, erejében, hanem lehetőleg terjeszkedhessek is, hogy mi­nél több magyar embernek adjon életlehetősé­get. Különösen most kell vigyáznunk arra, hogy iparunk és kereskedelmünk ne gyengül­jön, amióta ismerjük a némét-román egyez­ményt, amely arra mutat, hogy Románia itt mellettünk erős ipari és kereskedelmi fejlődés­nek fog indulni, tehát ez eddigieken felül még egy erősebb versenytársat kapunk, annál óva­tosabbaknak kell tehát lennünk akkor, amikor a magyar iparról van szó. T. Képviselőház! Mi nem a zsidóságot véd­jük akkor, amikor ezek ellen a rendelkezések ellen felszólalunk, — védjük azt is, ez emberi és magyar kötelességünk — de elsősorban mégis a keresztény társadalmat védjük, mert ha fenntartjuk azokat az életlehetőségeket, amelyek eddig adva vannak, ezzel nagy rész­ben, különösen a munkásságot illetően, a ke­resztény társadalom érdekeit szolgáljuk. Ha ez a szakasz majd lehetővé teszi, hogy a zsidó vállalatok formailag keresztényesedjenek, ne­vezetesen, hogy az egyes vállalatoknál, társa­ságoknál keresztény emberek helyezkedhesse­nek^ el a vezető pozíciókban, ezzel még nem segítünk a keresztény társadalmon, mert az a tény, hogy eddig ezek a hozzáértő részvény­társasági igazgatók vagy egyéb vállalati veze­tők a helyükön voltak, nem vett el a keresz­tény munkástól és a keresztény tisztviselőtől semmit sem vagy ha elvett valamit, éppen annyit el fog venni azoknak a fizetése, java­dalmazása is, akiket odaültetnek a helyükbe, csak kevesebb lesz a szakértelem, tehát a siker lesz kockáztatva ezeknél a vállalkozásoknál, másrészt pedig nyilván több fizetést fognak kapni ezek a díszkeresztények ezekben a vál­lalatokban, ami megint csak arra fog vezetni, hogy az alantasabb alkalmzottak és munkások fizetését fogják restringálni, akiknek a tömege pedig keresztény. De még más szempontból is rosszabb lesz 82

Next

/
Oldalképek
Tartalom