Képviselőházi napló, 1935. XXII. kötet • 1939. február 24. - 1939. május 4.

Ülésnapok - 1935-386

548 Az országgyűlés képviselőházának 386 mint olyanok ellen, bármilyen felekeze­tűek is legyenek azok. Ezeknek az apró tiszt­viselőknek, akikre ez a szakasz most vonatko­zik, az úgynevezett társadalmi kapillaritása sem volt olyan, hogy felszivárogtak volna olyan helyekre, ahol a keresztény középosztály jogosult munkaterületét foglalták volna él. És azután, t. képviselőtársaim, akkor, amikor az előző szakaszok a kapillaritásnak ezt a lehető­ségét amúgy is tönkretették és lehetetlenné tették, amikor elvették tőlük azt^ a lehetőséget, hogy a kis zsidó könyvelő éhezéssel és kopla­lással mindennek önmagától való megvonásá­val felsegíthesse gyermekét ügyvédnek vagy orvosnak, miért vesszük el tőlük azt a lehető­séget is, hogy ott maradhasson abban a néhány pengős állásban és gyermekét, fiát vagy leá­nyát is ezen a megmaradt területen elhelyez­hesse 1 ? A javaslat előző rendelkezései ezt a fel­felé törekvést amúgy is derékban törték ketté. Azonkívül egy másik érv is szól a 17. § megalkotása ellen, mégpedig az - az érv, hogy a keresztény középosztályú ifjúság nem is kí­vánkozik ezeknek helyére, (Bánó Iván: Nagy tévedés!) főleg nem irányul olyan vállalkozá­sokba, ahol 15-ön alul van az alkalmazottak létszáma. A legutóbbi néhány hónapban, amióta az első zsidótörvény végrehajtása fo­lyik, nemcsak a kormánybiztos úr csinált sta­tisztikát a közvélemény megdolgozására és hamis propaganda csámálására. mi is csináltunk statisztikát azokról a vállalkozásokról... Elnök: Ha jól értettem, képviselőtársam azt mondotta, hogy a kormánybiztos statiszu­kát készített hamis propaganda céljából. Ezért rendreutasítom. Kéthly Anna: Azt mondottam.^ (Zaj és fel­kiáltások a jobboldalon: Lejárt, vége a beszéd­időnek! — Vázsonvi János: Ez a komolv tár­gyalás! — Rupert Rezső: Ah el vett, ho^v öröm­mel és férfias gavallériával hallgatnák! Oko­san beszél! — Zaj.) Elnök: Csendet kiérek! Kéthly Anna: Mi is megcsináltuk a sta­tisztikát, főleg a kisüzemekről és felelősségem teljes tudatában állíthatom, hogy ezekre a munkahelyekre még csak jelentkező sincsen és ha volt jogosultsága az előző szakaszoknál annak, hogy fölösleges kegyetlenkedésekről be­széljünk, akkor ennél a szakasznál valóban, kimondottan és egyenesen fölösleges kegyet­lenkedés ezeknek az apró tisztviselőknek a fa­lat kenyerére pályázni. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon. — Zaj jobbfelől.) Elnök: Figyelmezteteim képviselőtársamat, ho'gv beszédideje lejárt. Kéthly Anna: Egy mondattal befejezem. Atkik ezt a törvényjavaslatot készítették, nem akarnak ridegen materialisták lenni, ideális motívum is kellett a hajtóvadászathoz és a legkisebbek ezért kerültek terítékre. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon. — Gróf Festetics Domonkos szólásra jelentkezik.) Elnök: Milyen címen kíván szólni a kép­viselő úri Gr. Festetics Domonkos: Tisztelettel javas­lom, méltóztassék a szakasz vitáját bezárni, miután már négy szónok beszélt. (Mozaás.) Elnök: Gróf Festetics Domonkos képviselő úr indítványát szavazásra teszem fel. (Rupert Rezső: Négy év alatt ez az egész szereplése! — Gr. Festetics Domonkos: Annyi haszontalan dolgot nem beszélek, mint maga, az biztos!) ülése 1939 március 23-án, csütörtökön. Kérem azokat a képviselő urakat, akik az in­dítvány mellett, tehát a vita bezására mellett szavaznak, szíveskedjenek felállani. (Megtörté­nik.) Többség. A Ház többsége az indítványt magáévá tette, a vitát tehát bezárom. A miniszter úr kíván szólni. Tasnádi Nagy András igazságügyminiszter: 1. Ház! Kéthly Anna t. képviselőtársam azt mondotta, hogy a felesleges kegyetlenkedések ebben a szakaszban különösen nagy mérték­ben jelentkeznek. (Ügy van! a szélsőbalolda­lon.) Végtelenül csodálom, hogy ezt mondja a képviselőtársam, amikor ez a szakasz a zsidó­ság arányszámának kétszeresét juttatja, sőt ennél többet juttat a zsidóságnak a gazdasági életben való elhelyezésére. (Bródy Ernő: A kétszeresen túl nincsen levegő. — Gr. Festetics Domonkos: Maga úgy néz ki, mint egy luft­ballon! —, Derültség a jobboldalon. — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Tasiiádi Nagy András igazságügyminiszter: Azt mondotta képviselőtársam, hogy ez a sza­kasz elveszi a lehetőséget az elől, hogy a zsidó kistisztviselő ügyvédnek és orvosnak nevel­hesse fel a gyermekét. (Kéthly Anna: Ez nem, hanem az előbbeni!) A megelőző szakaszról mondotta ezt képviselőtársam. Én azt hiszem, hogy nem ezt teszi a törvényjavaslat és nem ez lesz az eredménye, hanem az, hogy ezentúl nemcsak a zsidó kistisztviselő, hanem a ke­resztény kistisztviselő is felnevelheti a gyer­mekét ügyvédnek és orvosnak. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől. — Rupert Rezső: Eddig is meg­tehette. Ez rabulisztika.) Eddig ez szinte lehe­tetlen volt, mert — mint tudjuk — az ügyvédi pályát 50%-ban a zsidók foglalták el. (Rupert Rezső: Hiszen nem kapni utánpótlást! — De­rültség és ellenmodások jobbfelől. — Payr Hugó: Az urak nem élnek a gazdasági élet­ben! — Zaj. — Elnök csenget. — Payr Hugó: Mondjanak egy angolul tudó gépírónőt. Mond­janak egyet, aki keresztény! — Gr. Festetics Domonkos: Van elég! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Tasnádi Nagy András igazságügyminiszter: Shvoy Kálmán t. képviselőtársam azt kéri, hogy ebben a szakaszban külön kedvezményt biztosítsunk az arany vitézségi éremmel és a magasabb kitüntetésekkel bíró hadiérdeme­seknek. Rámutatok arra, hogy ennek a sza­kasznak két rendelkezése is van, amely a 2. § alá tartozó hadiérdemeseknek kivételes elő­nyöket biztosít, helytelen volna tehát, ha még egy külön kategóriát állítanánk fel és még további kedvezményeket juttatnánk. Ez, azt hiszem, csak fokozná azokat a számításokat és azokat a munkákat, amelyek ennek folytán a vállalatokra várnak és amelyeket olyan pa­nasszal említett fel Fellner t. képviselőtár­sam. Fellner t. képviselőtársam zavarokról be­szél és azt mondja, hogy lehetetlen lesz majd ennek a törvénynek eleget tenni, mert lehe­tetlen lesz a törvényben felállított különféle kategóriákat megfelelően beosztani és rendbe­hozni. (Felkiáltások jobbfelől: A szesztörvény­nél is azt mondotta, hogy nem válik be, mégis minden rendben van! — Fellner Pál: Nagyon rendben van! Csak önök mondják, hogy mi­lyen rendben van! — Elnök csenget.) En azt hiszem, hogy ha valaki jóindulattal fogja ezt a törvényt nézni és jóindulattal akarja végre­hajtani, annak ez nem fog nehézségeket okozni, (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) de ha félreértések esetleg szándékosan születnek meg, akkor természetesen a végrehajtás zava-

Next

/
Oldalképek
Tartalom