Képviselőházi napló, 1935. XXII. kötet • 1939. február 24. - 1939. május 4.
Ülésnapok - 1935-386
Ö30 Az országgyűlés képviselőházának 386 kellene méltányosan megállapítani. Ezt a felfogást én is osztom és szeretném, ha ez érvényesülne a javaslatban foglalt intézkedésekkel szemben. A következő módosítást voltam bátor előterjeszteni. Abban az esetben, ha a szakasz törlésére irányuló módosításokat nem fogadják el, kérem, pótlólag a következő szöveg felvételét (olvassa): »A jelen § rendelkezései nem képezhetik akadályát annak, hogy az iparos halála után az ipar a házastárs által, illetőleg a kiskorú gyermekek vagy unokák javára az utóbbiak nagykorúvá válásáig, folytattassék, (1922. évi XII. te. 7., 8. §-a, 1936. évi VII. te. 3. §-a)«, (Megay-Meissner Károly: Ipari hitbizományokat nem adunk a zsidóknak!) »sem pedig annak, hogy az iparigazolvány vagy az iparengedély az iparos által a hozzátartozók javára átruháztassék, feltéve, hogy az illető hozzátartozó az ipar gyakorlásához szükséges egyéb feltételekkel rendelkezik. A jelen törvény hatálya alá eső olyan egyének részére, akik, vagy akiknek eltartója kereső foglalkozását a jelen törvény rendelkezése folytán vesztette el, kétévi hatállyal bíró ideiglenes iparigazolvány állíttassék ki, amelynek hatálya legfeljebb egy ízben két évre meghosszabbítható.« (Megay-Meissner Károly: Nem fogadjuk el!) A javasolt második bekezdés az indokolásban foglalt megállapítást veszi át, amely azt mondja, hogy a házastárs, illetőleg a kiskorúak részére biztosítandó iparengedély a törvényjavaslat szövegébe felveendő; kimondandó, hogy az iparos halála után a házastárs, a kiskorú gyermekek, illetőleg a hozzátartozók az ipart folytathassák. Ilyen rendelkezés hiányában a családfő halála a hátramaradottakat minden életlehetőségétől megfosztaná, ami a kivándorlási lehetőségek hiányában csupán a közsegélyre szoruló nincstelenek táborát szaporítaná. Egyébként gazdasági szempontból sem kívánatos az önálló ipari üzemek gyors likvidálása. A 3, §-ban foglalt rendelkezés módot kivan adni arra, hogy alkalmazotti viszonyból a törvény rendelkezései folytán elbocsátottak kivándorlási lehetőség hiányában legalább átmenetileg egy kis exisztenciát találhassanak. Lehetetlen, hogy azt akarja a törvény, — ha pedig így lép életbe, az fog történni — hogy egymás után több kisipari üzem megszűnjön, ami végeredményben keresztény munkavállalóknak munkaterületi lehetetlenülését fogja jelenteni, mert keresztény munkavállalók vesztik el a munkaterületüket akkor, ha bizonyos ipari üzemek megszűnnek, akár lehetetlenné válás, akár az iparos halála folytán veszítsék is el a segédek állásukat a miatt, hogy az ipart elvonják. (Megay-Meissner Károly: De lesz keresztény iparos!) De ott nem tud elhelyezkedni. Nem lehet ezt a kérdést egyik percről a másikra megoldani, ez nem váltó átállítás, amilyet a Beszkárt sínéivel lehet végezni. Ha megszűnik valamely ipari üzem, akkor nem tud valaki egyik percről a másikra rögtön másutt elhelyezkedni. Ez teljesen ki van zárva. Azok mellett a zsidó családok mellett, amelyeket exisztenciájuktól fosztanak meg, keresztény munkavállalóik is elvesztik a munkahelyüket. En tehát egyrészt azt kérem, hogy azok, akik e törvény hatálya folytán munkalehetőségüket elvesztik, ideiglenes iparigazolványt nyerhessenek,. másrészt pedig azt, hogy . ülése 1939. március Êê-àn, csütörtökön. a házastárs és a kiskorú gyermekek részére az ipar folytatása megadható legyen. Ezeket a módosításokat voltam bátor előterjeszteni, annak biztos tudatában, hogy mint eddigi módosításaimat, a többség ezeket a módosításokat is el fogja utasítani. Elnök: Szólásra következik? JPorubszky Géza jegyző: vitéz Szalay László! vitéz Szalay László: A házszabályok 151. §-a alapján tisztelettel kérem a t. Házat, hogy a szakasz feletti vitát bezárni méltóztassék. Elnök: Méltóztatnak ezt az indítványt elfogadni 1 (Igen!) Ha igen, akkor a vitát bezárom. (Vázsonyi János szólásra jelentkezik.) Milyen címen kíván a képviselő úr szólni? Vázsonyi János: A házszabályok 128. §-ának 2. bekezdése alapján tisztelettel kérem a határozatképesség megállapítását. Elnök: Antal István államtitkár urat illeti a szó. Antal István államtitkár: T. Ház! Méltóztassanak megengedni, hogy megjegyzéseimet két erőteljes tiltakozással kezdjem. Tiltakozásom szól elsősorban Rupert Rezső t. képviselőtársamnak... (Gr. Festetics Domonkos: Hol van az ellenzék? — Egy hang jobbfelől: Valóságos obstrukció! — Rupert Rezső: Nem az ellenzéknek a kötelessége, hogy a határozatképességet biztosítsa! — Payr Hugó: Talán nem dolgozik eleget az ellenzék? — Rajniss Ferenc: Van itt annyi ember, mint a fűszál!) Tiltakozásom elsősorban Rupert képviselőtársamnak az ellen a beállítása ellen irányul, amelyben bizonyos »Bata-szelleinről«, mint felvidéki szellemről beszélt. Tiltakozom az ellen, hogy a felvidéki szellemről, mint Bataszellemről emlékezzék meg. (Ügy van! a jobboldalon és a középen. — Rupert Rezső: Meg kell kérdezni, hogy mit szólnak ehhez a felvidéki iparosok!) A felvidéki szellem, amenynyiben ilyenről egyáltalán szó lehet, t. képviselőtársaim, a keresztény nacionalizmus szelleme, a magyar faj védelem szelleme, (Taps a jobboldalon.) amely magyar fajvédelem szelleme vonul keresztül ennek a törvényjavaslatnak minden egyes rendelkezésén. (Báné Iván: Tessék bocsánatot kérni! — Malasits Géza: Ha sokáig így védik a magyar fajt, kipusztul!) Jaross igen t. miniszter úr nem szorul rá az én védelmemre, de engedje meg mégis az igen t. Ház, hogy az ő távollétében a leghatározottabb formában visszautasítsam az őt és működését Rupert képviselő úr részéről ért méltatlan meggy an usitást. (Bánó Iván: Kövesse meg a Házat a Ház színe előtt! Nem engedjük addig szólni, míg a Ház színe előtt bocsánatot nem kér! — Rupert Rezső: Mindig ebből élnek! — Zaj. — Elnök csenget. — Bánó Iván: Tessék bocsánatot kérni! —Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Antal István államtitkár: Jaro?s miniszter úr igen nehéz körülmények közt, sokkal nehezebb körülmények közt, mint az igen t. képviselő úr itt, hosszú esztendőkön keresztül megtette kötelességét a magyarsággal szemben és ezért tiltakozom, minden olya? beállítás és olyan méltatlan kritika ellen, amellyel a t. képviselő úr az ő tiszteletreméltó személyét érintette. (Taps a jobboldalon. — Malasits Géza: Húsz évvel ezelőtt még iskolába járt!) Igen t. Ház! Egyébként az a konkrét tény, I amelyre Rupert Rezső képviselőtársam hivat-