Képviselőházi napló, 1935. XXII. kötet • 1939. február 24. - 1939. május 4.
Ülésnapok - 1935-385
Az országgyűlés képviselőházának 385. goknak minden körülmények között gondoskodniuk kellene arról, hogy abban az esetben, ha bizonyos földbirtokosoknak engedélyt adnak parcellázásra, akkor a parcellázás minden körülmények között megfeleljen a mai viszonyoknak és a juttatottak semmiféle jogos kifosráist ne emelhessenek a parcellázás ellen. A közelmúltban ellenben megtörtént, hogy a földmívelésügyi minisztérium megengedte a kalocsai érseki uradalomnak, hogy 320 holdon erdőt termeljen ki és ezt az ingatlant házhelyek céljára parcellázhassa. A nyár folyamán, amikor a parcellázás történt, az egész terület száraz volt, ma ellenben szomorúan állapítják mes: a juttatottak, hogy a terület nagyrészén 50—70 centiméter magas víz van és ezt a mocsaras és csak rétnek megfelelő területet ahelyett, hogy a rétnek megfelelő áron, négyszögölenkint 30 vagy 40 filléres áron juttatták volna az igénylőknek, 130—1 *40 pengős áron adták át. Ezenkívül amikor a vételi ajánlatot tette az érseki uradalom, akkor nem olvasták fel az érdekeltek előtt a szerződés feltételeit és íffv nem szereztek tudomást a parcellázással kapcsolatos költségekről. így azután előfordult az, hogy a mérnöki felmérési költségekkel megterhelték a vevőket, holott általános jogszabály, hogy a mérnöki költségeket minden körülmények között az eladónak kell viselnie. Az igénylők elsősorban azt kifogásolják, hogy 5 százalék mérnöki költséggel terhelték meg őket és kifogásolják, hogy a szerződés megkötésekor nem magyarázták meg nekik, hogy miként értelmezik az eladók azt a kitételt, hogy az ingatlan vételárát nem kell száz százalékig egyszerre kifizetni, hanem elég, ha a felét megfizeti és a másik felét ráérnek három vagy négy éven belül megfizetni. Az igénylők abban a téves hitben voltak, hogy a vételárat 3—4 éven keresztül az érseki uradalomnak kell fizetni és az érseki uradalom fogja esetleg 1 vagy 2 százalékos bekebelezési illetékkel megterhelve a vevőknek nyújtani a kölcsönt. Amikor azután fizetésre került a sor, akkor az érseki uradalom megbízott ügynöke azzal állt elő, hogy az uradalom nem hitelez és a hátralékos vételárat, mint bankkölcsönt, pénzintézettől kell felvenni. A pénzintézet 5 vagy 6 százalékos pénzfolyósítási és egyéb jutalékok címén felszámított költségekkel terhelte meg az igénylőket. Itt egyszerű falusi emberekről van szó, akiket, nem mondom, hogy az érseki uradalom, hanem az ügynök megtévesztett akkor, amikor előzetesen nem közölte velük, hogy milyen költségek vannak a parcellaigényléssel kapcsolatban. Ezek az igénylők ezért azzal a kéréssel fordulnak a földmívelésügyi miniszter úrhoz, hogy méltóztassék legelsősorban lehetővé tenni, hogy mivel ők abban a tudatban vásárolták meg ezeket a házhelyeket, hogy egyrészt azok tényleg alkalmasok házépítésre, másrészt pedig, hogy semmi körülmények között nem fog 10 százalékos költség felmerülni a vétellel kapcsolatban, hanem legfeljebb egy reális, 3^-4 százalékos költségről lehet szó, a vételi ajánlatokat mégegyszer olvassák fel előttük és amennyiben ők jóváhagyják azokat, akkor maradjanak benn az obiigóban, az ellenkező esetben azonban, méltóztassék a vételi ajánlatot hatálytalanítani és lehetővé tenni, hogy az igénylők az adásvételi szerződéstől elállhassanak. Annál is inkább kérik ezt, mert azon a területen, amelyet házhelyek részére engedtek át az igénylőknek, nem lehet házat építeni. Én magam megjelentem a helyszínen KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XXII. ülése 1939 március 22} én y szerdán. 503 és megállapítottam, hogy az tényleg teljesen vizenyős, csak erdőnek, illetve rétnek megfelelő terület, ahová épületet egyáltalán nem lehet építeni. Tekintettel arra, hogy ez a terület egy 320 holdas község közepén terül el, a leghelyesebb volna, ha a minszter úr egy szakértővei megvizsgáltatná a területet és kötelezné a földbirtokost arra, hogy ugyanazon a helyen, tekintettel arra, hogy más művelési ágra nem alkalmas az a terület, újból fákat üitesen és azt a területet újból erdő céljára használja fel. A kalocsai járásban ugyanakkor egy sérelmes eset is bekövetkezett a Miske községi részes földietekkel, amennyiben ezeket a részes földeséket a régi földbirtokreform során 1923ban — mintegy 200 családot — családonkint két hold kukoricaföldhöz juttatták. A kukoricaföld után az uradalomé volt az egész termés négyötöd része, vagy pedig öthatod része, úgyhogy ezek a részes földesek, ötödösök, hatodosok voltak, ahelyett, hogy az országos viszonylatban szokásos harmados, vagy negyedes arhan kapták volna a kukoricaföldet. Ezek a részes földesek az életszínvonalukat akarták tulajdoinképpen felemelni azáltal, hogy ezeknek a részes földeknek művelését magukra vállalták. Most pedig, a múlt tavaszkor az a szerencsétlenség érte őket, hogy a kalocsai érseki uradalom minden felmondás nélkül, egyszerűen megvonta tőlük ezeket a kétholdas részes földeiket. Ezeknek a részes földeseknek az a tiszteletteljes kérésük, tekintettél arra, hogy új földbirtokpolitikai intézkedések előestéjén állunk, méltóztassék intézkedni, hogy ezek a családok, amelyek közül nagyon soknak feje frontharcos és rokkant is van (köztük és amely családok nagy részének öt-hat gyermeke is van, a részes kukoricaföldeket: visszakapják és ne ötödös, vagy hatodos, hanem az országosan szokásos harmados, negyedes arányban jussanak részes földekhez. Elnök: A földmívelésügyi miniszter úr kíván válaszolni. Gr. Teleki Mihály földmívelésügyi miniszter: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk! a jobboldalom.) Mózes t. képviselőtársam tulajdonképpen két kérdéssel foglalkozott interpellációjában. Az első kérdés a Miske község- határában lévő kishaszonibérletekre, illetve részes földekre vonatkozott, a másik pedig a Hajós község területén lévő parcellázás ügye. Először a Miske község határában levő részes földek kérdésével kívánok foglalkozni, megállapítva, hogy 1923nban Ofb. ítélettel köteleztetett a kalocsai érseki uradalom, hogy Miske község határában részes földeket adjon ki. A részes földek kiadása eleinte, nem tudom, hányadrészes volt, harmados, negyedes, vagy ötödös, ezt most nem tudom megállapítani, ellenben megállapíthatom a befutott jelentésekből, hogy eleinte jó, trágyázott földet kaptak az emherek, meg voltak elégedve és a földek megművelése is megfelelően folyt. Később (befutott jelentésből megállapítható volt, hogy a részesek nem megfelelően művelték a földet, nem kapálták kellőleg, úgyhogy az érseki uradalom már 1935-ben panasszal élt. Az Ofb. bíró ki is szállt egy gazdasági felügyelŐVRT egyetemben megvizsgálni a helyzietet és megállapították, hogy a földek gazosak, azokat nem kellőképpen kapálták ímeg. Ezért a részes művelőket figyelmeztették, hogy a földeket megfelelően műveljék, kapálják, mert ellenkező eset74
