Képviselőházi napló, 1935. XXII. kötet • 1939. február 24. - 1939. május 4.
Ülésnapok - 1935-385
504 Az országgyűlés képviselőházának 385. ülése 1939 március 22-én, szerdán. ben elvonják tőlük. A következő évben, 1936ban, ennek az intézkedésnek meg is volt a foganatja, mert a földeket jól (művelték meg. Sajnos, 1937-ben megint visszaesés volt tapasztalható, ismét szükség volt arra, hogy valaki kiszálljon. A gazdasági felügyelő meg is állapította, hogy a megművelés ismét rossz, tehát más intézkedésre van szükség. Akkor a gazdasági felügyelő megállapodott a községi elöljárósággal abban, hogy az 1938. évre azok az emberek kapnak majd részes művelésre földet, akik az 1937. évben megfelelően művelték a részes földet, akik tehát megérdemlik, hogy megfelelő területet kapjanak részes müvelésre. Így 1938-ban a községi elöljáróság állította össze a jegyzékét azoknak, akik részes földet kapnak, és azt meg is kapták. Az idei évben ismét ez lesz a helyzet, hogy a községi elöljáróság által kijelöltek, tehát ugyanúgy, mint tavaly is, akik jól művelték a földet, fogják a részes földeket kapni. Ami a rész nagyságát illeti, méltóztatik tudni, hogy, sajnos, törvényes intézkedés erre vonatkozólag nem határoz, de a múltkori interpellációra adott válaszomban már megmondottam, hogy nemcsak a munkabérek szabályozását kívánom a mezőgazdaságra nézve megvalósítani, hanem bizonyos mértékben a részesművelés arányát, illetőleg a részes művelésnél a részeseknek adandó hányadot is. Különben úgy értesültem, hogy itt az uradalom a miskei lakosoknak megfelelő területet, 258 katasztrális holdat adott le kishaszonbérletként, és ezáltal 51 embernek nyújtott földet, úgyszintén még legelőt is adott kishaszonbérbe az embereknek. Meg vagyok győződve arról, hogy ezek az emberek látván azt, hogyha ők jól művelik a földet, további földet kaphatnak, — különösen az új földbirtokpolitikai törvényben lesz benne az, hogy előnyben részülnek azok, akik a földet helyesen, jól művelik meg, — nem fognak gazos földek a miskei határban elterülni, hanem a kishaszonbérleteket megfelelően fogják művelni. Az interpelláció második része tulajdonképpen szintén a kalocsai érsekséggel van összefüggésben. A Hajós község mellett lévő Fácános erdő kérdésével foglalkozott a képviselő úr. Még hivatali elődöm az 1935 :IV. te. 38. §-a alapján a csereerdősítés kötelezettsége mellett kibocsátotta ezt a területet, megengedte tehát annak kivágatását és lehetővé tette, hogy parcelláztassák kisemberek között részint házhelyként, részint szántóterület gyanánt. A szántóterület ára 60—80 fillérig váltakozott négyszögölenként, viszont a házhelyre alkalmas terület ára 1'20 pengőtől 2 pengőig terjedt. Kiküldött hivatali közegeim megállapították, hogy ezek az ottani viszonyokhoz képest megfelelő árak, a jelentésben azonban semmit sem látok arra vonatkozólag, hogy ez a terület házhelyre nem volna alkalmas. A t. képviselő úr azt mondotta, hogy ez a terület víz alatt van és így házhelyre nem alkalmas. Ezt a kérdést mindenesetre meg fogom vizsgálni. Ami a képviselő úr interpellációjának azt a részét illeti, hogy még 5 százalékot fizettetnek lé a vevőikikel, részint ügyvédi költség, nészimt mérnöki költség fejében, erre vonatkozólag meg kívánom említeni azt, hogy annakidején, amikor a kisemberekkel iá szerződést kötötték, ez a pont a szerződésben benne volt és a szerződést felolvasták. A jelentés szerint a t. képviselő úr az elmúlt évben elment az érseki jószágigazgatóhoz és ott azt az információt kapta, hogy a szerződésiben az 5 százalék benne foglaltatik és ezt fel is olvasták. Arról volt szó, hogy egy deputációt méltóztatik vezetni, azt hiszem, a jószágkormányzóhoz és amikor a (képviselő úr megtudta, hogy a szerződésben benne van az 5 százalék, a küldöttség érkezése előtt elutazott. De továbbmegyek. Utánanéztem az ügy; nek és megállapítottam, hogy a bíró és a jegyző felolvasták: a szerződést a (kisemberek előtt, tehát ők tudták, hogy az 5 százalék benne van. Mivel azonban felmerült az az eshetőség, hogy a lakosság egy része nem tud tökéletesen (magyarul, mert német anyanyelvű és így esetleg nem értették a szerződésiben lévő 5 százalékot, érdeklődtem az iránt, hogy megmagyarázták-e ezt nekik német nyelven. Azt az értesülést kaptam, hogy a szerződésneik erre vonatkozó részét német anyanyelvükön is előadták nekik. A magam részéről úgy látom tehát, hogy a kisembereket teljesen felvüágosítottáJi:, milyen szerződést kötöttek. Mivel a képviselő úr azt állítja, hogy itt vizenyős, házhelyre nem alkalmas helyről van szó, erre vonatkozólag mindenesetre vizsgálatot fogok megindítani és ha a terület házhelyre nem alkalmas, intézkedéseket fogok tenni ebben a tekintetben. Tisztelettel kérem, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés jobb felől.) Elnök: Az interpelláló képviselő urat a vilszonválaszi joga megilleti. Mózes Sándor: T, Ház! A miniszter úrnak teljesen lojális válaszát neon tudom tudomásul venni azért, tmert úgy látom, hogy a miniszter urat a szerződés megkötése tekintetében teljesen hamisan informálták. Nevezetesen én többször jártam Hajós községben, ott az összes érdekelteket meghallgattam és egyöntetű az a vélemény, hogy egyáltalában nem olvasták fel előttük a szerződést, nem magyarázták, meg nekik azt, hogy mérnöki és ügyvédi költségek fejében 5 százalékot kell fizetniök és különösen nem magyarázták meg nekik azt, hogy a vételár hátramaradt felerészét nem.' az uradalom fogja nekik hitelezni, hanem, azt pénzintézettől kell felvenniük és ezzel kapcsolatban újabb ötszázalékos költség fog felmerülni. Tisztelettel kérem, méltóztassék a minisztériumból egy szakértőt kiküldeni elsősorban annak a kérdésnek kivizsgálása céljából, hogy azok a házhelyek tényleg nem felelnek meg házépítés céljaira, másodsorban pedig annak a körülménynek megállapítására, hogy nem olvasták fel ezek előtt az emberek előtt a szerződésnek ezekre a költségekre vonatkozó kikötéseit és nem magyarázták meg a lakosságnak német anyanyelvén azt, hogy milyen költségek járnak a parcellázás során igénybevett házhelyekkel. Mert hiszen nagyon egyszerű az egész dolog. Az igénylőknek egy része talán el fogja ismerni, hogy előttük ismertették a szerződésnek ezeket a részeit, mert hiszen nem egyidőben, hanem a legkülönbözőbb időben írták alá az egyes emberek a szerződéseket, így tehát feltehető, hogy a többszáz ember közül pár ember előtt felolvasták azt, de legnagyobb részük azt mondja, hogy előttük nem olvasták fel a szerződés vonatkozó részeit. (Az elnöki széket Darányi Kálmán foglalja el.) Ami már most a másik kérdést, a miskei részes földesek kérdését illeti, erre vonatkozólag tisztelettel előadom azt, hogy magúk a részes földesek is hivatkoztak arra a kifogásra,