Képviselőházi napló, 1935. XXII. kötet • 1939. február 24. - 1939. május 4.

Ülésnapok - 1935-373

38 Az országgyűlés képviselőházának 3? meg az, hogy a zsidók rávetették magukat a földesurak regálé-bérletére, a földesuraktól olcsón megvásárolták: a bort és drágán adták el a szegény magyar jobbágyoknak. Fel van jegyezve a történelem lapjain, hogy hogyan alkoholizálták a magyar jobbágyokat, hogy pénzük lassanként beszivárgott a 'zsidók zsebébe és a zsidók ezzel a pénztőkével magukhoz ragadták a gabona-, a 'bőr-, a bor- és az állatkereskedelmet. Érdemes megemlíteni, hogy 1785-ben a híres pesti vásárra csak két zsidónak volt szabad 'betenni a lábát és egy-két év múlva — olvassuk a történelemben — a pesti híres vásárra már hétezer zsidónak volt szabad bejönnie. Tudjuk, hogy II. József óta elképesztően felduzzadt a zsidók száma NagyMagyarország területén. 1785-ben Nagy-Magyarország területén még csak 75.000 zsidó volt, 1805-ben már 127.000, 1840-ben 240.000, 1848-ban 300.000, 1870-ben 550.000, 1900-ban 831.000 és végül, a világháború kitörésekor, 1914-ben 935.000 zsidó lakott Nagy-Magyarország területén. Ha most figyelembe vesszük, hogy Magyarországot a trianoni békeszerződés következtében megnyirbálták, megcsonkították, hogy kétharmadrésze elesett, hogy most a megnagyobbodott Magyarország területén csak 600.000 zsidó lakik, így az összlakosságnak csak 6%-a és (ha most már vesszük azt, hogy az 1867. évi XVII. te., amely emancipálta a zsidókat, továbbá az 1895:XLII. te, amely egyenjogúsította a zsidókat mindegyikünkkel, akkor látjuk azt, hogy a zsidóság milyen óriási térhódítást tett minden szabad pályán, a szabadkereskedelem terén és imásutt is. Uraim! A vállalatoknak 51%-a teljesen zsidó kézben van, az ipari és kereskedelmi alkalmazottak 40%-a zsidó, a földbirtok 25%-a zsidó kézben van, az ügyvédeknek 52, az orvosoknak 38'8, a gyógyszerészeknek 27, a hírlapíróknak 35, a mérnökeiknek pedig 31'2%-a zsidó. Ezek a százalékadatok világosan igazolják a zsidóság óriási térfoglalását és világosan bizonyítják és igazolják^ hogy most a legutolsó percek vannak már hátra, amikor a zsidókérdést radikálisan meg kell oldanunk. (Ügy wan! jobb felől.) Mélyen t. Ház! Most méltóztassanak megengedni, hogy mint felvidéki számoljak be arról, hogy a zsidóság hogyan viselkedett. (Halljuk! Halljuk!) Mi felvidéki keresztény magyarok semmi másért nem küzdöttünk a Felvidéken, csak azért, hogy megkapjuk egyelőre azokat a jogainkat, amelyek százalékos arányban minket megillettek. Húszéves keserves küzdelem után sem kaptuk meg. Es kérdem, hogy ha a zsidóság Magyarország területén megkapja az őt megillető százalékarányt, hol van itt az igazságtalanság? Hol van itt a kegyetlenkedés? A felvidéki tapasztalatok alapján mondhatom és minden legkisebb gyűlölet, minden személyeskedés, minden harag távol esik tőlem, (mikor azt mondom, hogy a Felvidéken a zsidóság a legrosszabbul, szekundával vizsgázott le a magyarságából. Nekünk a Felvidéken körülbelül 240.000 zsidónk van és ebből a 240.000 zsidóból csak 6 és fél százalék vallotta magát magyarnak. (Fábián Béla: Csehországot is beszámítja? — (Zaj) Ez nem Csehországra, ez tisztán Szlovenszkóra és Ruszinszkó számadataira vonatkozik, ahol az ottani választási törvény értelmében több mint százezer volt a zsidó szavazók száma- Azt kell mondanom, igaza volt Jaross miniszter úrnak, amikor Érsekújváron azt mondotta, hogy uj3. ülése 1939 február 28-án, kedden. jain meg tudná számlálni azokat a zsidókat, akik minket támogattak, mert egy százalók sem szavazott ránk magyarokra. (Mozgás és zaj.) Ahol zsidó szociáldemokrata-, agrár- vagy cseh iparospárti lista volt, a zsidók mind ezekre szavaztak, csak a magyarok listájára nem szavaztak. (Zaj.) Ez tény, ez statisztika. (Vázsonyi János: Titkos volt a szavazás!) Cseh-Szolvákiában is beigazolódott a zsidó orientálódás igazsága, bebizonyosodott az, hogy a zsidó Németországban németek, Angliában angolnak, Olaszországban olasznak, Franciaországban franciának mondja magát és, sajnos, Cseh-Szlovákiában is a zsidók cseh-szlováknak vagy zsidóknak vallották magukat, csak nem magyarnak. Mélyen t. Ház! Amikor Trianonban megfúrták édes anyaországunk hajóját és a magyar hajó zátonyra került, akkor éppen, amikor a legnagyobb szüksége lett volna a magyarságnak a zsidókra is, ,a zsidóság elhagyott minket és teljesen hátatfordított nekünk. (Fábián Béla: Ez nem áll! — Zaj. — Elnök csenget.) Nagyon kevés a kivétel. A kivételeket név szerint ismerjük. Léván Boros Béla, Kassán dr. Halmi ügyvéd, Weisz Oszkár Endréden, és a többiek név szerint fel vannak jegyezve, kategorizálva, statisztika van róluk. Ezeket a zsidókat a zsidótörvény 22. §-a értelmében mi felvidékiek meg is fogjuk védeni, mert hűségesen kitartottak mellettünk. A többi zsidó azonban ne kívánja tőlünk azt, Ihlogy mi felvidékiek, akik szenvedtünk miattuk, védelmezzük itt őket a Házban. (FüsSy Kálmán: Masaryknak szobrot akartak emelni!) Míg mi keresztény magyarok elmondhattuk azt, hogy a Felvidéken italunk a könnyünk és kenyerünk a keserűség és bánat volt, ugyanakkor a zsidóság ott átorientálódása folytán Cseh-Szlovákia minden előnyében részesült. (Vázsonyi János közbeszól.) Elnök: Kérem Vázsonyi képviselő urat, szíveskedjék csendben maradni. Gürtler Dénes: Ezek a megállapítások világosan bemutatják a zsidóság felvidéki történetét, világosan igazolják azt, hogy az ezeréves magyar nemzet talajában a zsidóság gyökértelen törzs volt. Igen t. Ház! Az együttes bizottságban egyes, a zsidótörvény ellen felszólalt képviselőtársaimnak csak az ősrégi latin közmondással felelnetek, hogy conta factum nihil valet argumentum. A tényekkel szemben nem lehet semmi ellenkező véleményt nyilvánítani. A tény maga beszél. És itt a tények beszéltek és beszélnek. Bassay t. képviselőtársam és a többi t. képviselő urak arra hivatkoztak, hogy tragédia lesz ebből a zsidótörvényből. Hát kérdem, nem volt-e az tragédia a Felvidéken, amikor Rákóczi városában, a kuruc Kassán és a koronázó városban. Pozsonyban éppen a zsidóság működése következtében 20% alá esett a magyarság arányszáma és így teljesen elnémult a hivatalokban a magyar szó. Nem tragédia ez? Avagy nem volt-e tragédia az, amikor az utolsó percekben mozgósított a csehszlovák állam. Ki ellen mozgósított? Talán Hitler ellen, a 85 milliós hatalmas német nép ellen? Csonka-Magyarország ellen mozgósított. Azt mondták a mozgósító tisztek ott a határon, hogy nem állunk meg csak Budapesten és akkor száz- és százmilliókat adott a felvidéki zsidóság a cseh-szlovák nemzetvédelmi alapra. (Fábián Béla: Nem igaz! — Nagy zaj és ellenmondások a jobboldalon és a középen. — Füssy Kálmán: Be van bizonyítva! — Zaj.